Spike-tüske
Nagyon
sok kellemetlenséget okoz, amikor hatalmas spike-tüske jelenik meg a piacon (és
nem adathibáról van szó), mely megnehezíti az elemzést. Jó néhány elemzéssel
töltött év után kialakult egy-két technika, ami ilyen esetekben segít.
Amennyiben lehetőségem van megnézem, hogy fennállhat-e annak a lehetősége, hogy
egy vagy két nagyobb tétel billentette csak meg az árfolyamot, azaz nem a tömeg
mentalitásának hirtelen és nagyon gyors változásáról van szó, hanem egy-két ember
döntésének a következményéről. Ha nagyobb timeframen van kiszúrás/leszúrás,
akkor használható módszer, hogy a spike felét veszem tető, illetve
mélypontként, vagy amennyiben a kisebb idősíkon ez az érték nagyon eltér a
spike gyertya zárójától/nyitójától, illetve a következő nyitójától/zárójától,
akkor ezeknek veszem matematikai átlagát. A komplex célárszámítási modell ez
esetben is segít a trend előrehaladásával. Amennyiben láthatóan kifejlődött a
harmadik hullám, akkor annak nagyságára húzom ki a Fibonacci rácsot és számolom
belőle vissza az első hullám nagyságát. Egyszerű és egyben hatékony technika.
Ez segíti a negyedik hullám után az ötödik hullám célárának meghatározásában,
Amennyiben
kisebb tf-n a piac eléri a célárat, de azt hatalmas spike-kal teszi, akkor élni
kell a gyanúval, hogy egy-két ember döntésén múlt az árfolyam gyors változása (esetleg
egy hír került napvilágra), ugyanakkor a tapasztalatom azt mutatja, hogy nagy
eséllyel a piac folytatva az útját visszamegy még egyszer a várt szintre, de
hangsúlyozom ez kis idősíkon lehetséges.
Tapasztalatom
szerint a spike-ok nagyon jellemzőek a devizára, sokkal inkább, mint a
részvényekre, melyet talán az egységes piac hiányának számlájára írhatunk.
Néhány
esetben előfordul, hogy nem beszélhetünk spike-ról kisebb timeframen,
ugyanakkor nagyobb idősíkra váltva már leszúrásként/kiszúrásként jelenik meg
két egymás utáni teli gyertya. Érdemes ebben az esetben spike-ként kezelni ezeket
a momentumokat és kalkulálni vele, mintha spike lenne.
Mindazonáltal
a számításokban rejlő bizonytalanság velejárója az elemzésnek, ezért sem
beszélünk célárról sokkal inkább célárzónáról.
A mai usd/huf a fentiekre vonatkozóan szép bemutatót eszközölt, ezért is raktam be gyorsan ezt a részt, hiszem, hogy egy kép sokszor többet mond ezer szónál, íme a kép (remélem nem csinál valami extra dolgot, azért a '10 perc nagyon kicsit tf, határon van):
