Hírek/News

Economic Calendar >> Add to your site
Kérlek titeket, hogy megjegyzéseket mindig az utolsó bejegyzés alá írjátok terméktől függetlenül, csak így fogom biztosan olvasni, köszönöm!

2015. január 1., csütörtök

Technikai Elemzés - A célárszámítás - I. rész

Konkrét elemzés helyett egy szakmai anyaggal indítom a 2015-ös évet, remélem hasznát veszitek!

Célárszámítás - az alapok

Egyetemi éveim alatt a cégek értékét mindenféle bonyolult, soktényezős vállalatértékelési modell alapján tanultuk meg kiszámítani. A sok változó, valamint azok állandó mozgása miatt csak közelítőleg lehetett egy-egy cég értékét megállapítani. A különböző modellek sokszor jelentősen eltértek egymástól, ráadásul néhány plusz, egyedi információ alapvetően tudta megváltoztatni a végeredményt, melyet  a tőzsdei értékükkel soha nem lehetett megfeleltetni, a tőzsdei mozgásokkal pedig csak nagy időtávon lehetett összefüggést találni. Ilyen premisszák után érthető, hogy az árfolyamváltozások előrejelzésére vonatkozó előfeltételezésem sokáig az volt, hogy a tőzsdei árfolyamok mozgását előre jelezni nem lehet. Gondolom az oktatási rendszerből kikerülő fiatal közgazdászok hasonló tudással vértezik fel egyetemeink. 2007-ben a nagy „elemzőházak” további dinamikus növekedéssel és minden korábbinál magasabb árakkal számoltak a következő évekre, optimizmusuk határtalan volt. A történetet mára már mindenki ismeri. Joggal adódott sokakban a kérdés, hogy a váratlan zuhanást előre lehetett-e jelezni? A válaszom igen. Tudom utólag könnyű okosnak lenni, azonban a net számtalan példát mutat arra, hogy voltak, akik előre látták a nagy zuhanást.

Elliott hullámelméletének legnagyszerűbb része, hogy kombinálva a Fibonacci számokkal és egy kis gyakorlással, tapasztalással nagyon jól lehet célárakra vonatkozó becslést készíteni. Elliott rendszere ebből a tekintetből is elengedhetetlen segítséget nyújt a kereskedőknek, bár sokan félreértik, Elliott hullámelmélete nem egy kereskedési rendszer csupán annak egy eleme, talán ez a folyamatos félreértés, valamint az, hogy sokan csak felületesen ismerik a rendszert, amiért nem kapja meg az őt megillető figyelmet.

De mégis, hogyan lehet előre jelezni a várható célárakat? Egyáltalán előre lehet jelezni? Válaszom erre továbbra is, hogy igen. Valóságban ezzel kevesen foglalkoznak, magyar szakirodalom pedig gyakorlatilag nincs. A hagyományos technikai analízisben vannak azonosított alakzatok, melyeknek meghatározott minimum célára van, ugyanakkor ha nincs alakzat, akkor a piac várható mozgásával semmit nem tud kezdeni az elemző, csupán a korábbi ellenállások, támaszok, csatornák jelentenek nekik támpontot.  Nyilvánvaló az is, hogy a legnagyobb probléma, hogy sokan egzakt módon akarják a lehetséges célárat megállapítani, miközben csak egy nagy valószínűséggel bekövetkező eseményről beszélhetünk. Az események bekövetkezését pedig tapasztalatom alapján az adott termék (részvény, index) egyedi sajátossága, illetve a választott timeframe is meghatározza.

Több timeframe használata

Az elmúlt évek kialakult gyakorlata alapján az elemzésekhez több timeframet vizsgálok egyszerre. Ez minimum 3 különböző idősíkot jelent. Az órás grafikonon történő elemzés esetén a nagyobb kontextusba helyezés érdekében érdemes 4 órás vagy napos grafikont is megnézni, deviza piac esetében napos helyett a 8 órás grafikon használata indokoltabb. A kisebb ’10 vagy ’15 perces chartot a belső szerkezet vizsgálata miatt szoktam használni. Elliott elmélete likvid piacokra vonatkozik, a hullámokat meg lehet találni kisebb idősíkon is, de ökölszabályként megfogalmazható, hogy ’10 perces grafikon alá nem érdemes bemenni elemzési céllal, persze gyakorlásként, szórakozásért gyakran megtettem, de a megbízhatósági fok alacsony, előrejelzés készítésének pedig nincs értelme, a tévedés valószínűsége magas, ráadásul pár percen belül meghaladja a piac, kereskedési értéke a magas költségek miatt nincs. A timeframek időbeli távolságára a 3-4-szeres eltérés az ideális.

Lássuk akkor, hogy a tapasztalatok alapján milyen célszintekkel lehet alapvetően számolni Elliott hullámokra vonatkozóan, elsődlegesen, egy timeframe figyelembevételével.

A sikeres elemzéshez ismerni kell az adott terméket, tapasztalatot kell benne szerezni. Az eddigiekben azt láttam, hogy vannak az adott részvényre, indexre jellemző sajátosságok, melyeket érdemes megismerni, mert nagyban javítja az elemzés hatékonyságát.

1. hullám lehetséges célszintje

Az első hullámra vonatkozó célárszámítást alapesetben nem lehet elvégezni. Erre akkor van lehetőség, ha más timeframen azonosítottuk a mozgást, sikerült kontextusba illeszteni, aminek segítségével megkezdhető a számítás, ezzel most itt nem foglalkozom. Ilyen helyzetekben egyébként is elsődlegesen még azon gondolkozunk, gondolkozik az elemző, hogy valóban véget ért-e egy szakasz vagy sem.

2. hullám lehetséges célszintje, a korrekció mértéke

Elliott elmélete szerint a korrekciós szint többek között lehet: 100%, 78,6%, 61,8%, 50%, 38,6% vagy 23,6%. Ez nekem túl sok variáció, ez alapján nem lehet célárakat kalkulálni. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy nagyon sok szint kizárható, előfordulásuk nagy eséllyel megjósolható.

Általánosságban elmondható, hogy részvények esetében a korrekció szintje második hullám esetében 61,8%, indexek esetében 78,6%, ez nálam a fő szabály. Néha olyannyira erős ez a szabály, hogy például az OTP esetében a szint validált átlépése után azonnal más formációban, más hullámban kezdek el gondolkozni. Az OTP esetében az évtized elejéig visszatekintve nem találkoztam olyan esettel az elemzéseimben, amikor 2. hullám mélyebb szintre korrekciózott vissza, azaz a matematikai esélye minimális. 

Gondolom itt sokaknál mindjárt adódik kérdés, hogy miért nem 76,4%-ról beszélünk. Az egzakt válaszom rá, hogy 78,6% a 61,8% 127,2%-os szintjének felel meg, a kevésbé egzakt, hogy ez vált be, ugyanakkor tudom, hogy az 1,8%-os különbség nem releváns, sokszor észre sem vehető. Felszúrással, leszúrással még likvid piacon is számolni kell, ennyi pedig belefér. Az említett korrekciós szintek az alap (középső), azaz órás timeframen nagyon nagy eséllyel bekövetkeznek, tapasztalataim szerint legalább 70-80%-os valószínűséggel. Ez alapján nagyon nagy eséllyel megjósolható egy második hullám célszintje.

Van egy 20-30%-os valószínűség, amikor ezen korrekciós szintek nem játszanak. Mikor lehet erre számítani? Tapasztalataim azt mutatják, hogy abban az esetben, ha magasabb timeframen  erős trend van és az első hullám a magasabb trend visszatérését hozza, a magasabb timeframen a fordulós gyertyának nagy tüskéje van. A piacot mindig folyamatában kell vizsgálni és minden gyertya új információt hordoz, a korrekciók célszintjeinél is igaz, hogy minden egyes új gyertya pontosíthatja a célár előrejelzését. Abban az esetben, ha a kisebb timeframen jól láthatóan 3 hullám ment délnek, mely nem törte a korrekciós csatornát, a piac 38,2% retrace szintre ment vissza,  akkor kell élni a feltételezéssel, hogy a második hullám nem megy le az általánosan elvárható 61,8%-os (vagy 78,6%) szintre. YM-ben, a Dow határidős e-mini termékénél kisebb timeframen például azt tapasztaltam, hogy a második hullámban a 78,6%-os retrace szintet dZZ formációban éri el a piac, magyar piacon ezzel a sajátossággal nem kerültem szembe.






  

3. hullám célára

Harmadik hullám esetében szerencsés helyzetben vagyunk, indulása előtt lefutott egy első és egy második hullám, ezért két fontos adattal rendelkezünk. Nyilvánvalóan ezek az első hullám nagysága, illetve a második hullám korrekciós szintje. A harmadik hullámról tudjuk, hogy nem lehet a legrövidebb és általában megnyúlt.  Tapasztalati tény, hogy legnagyobb eséllyel 161,8% hosszú a 3. hullám az első hullám szintjére vetítve.




Kisebb timeframeken (’10-’15) a tapasztalatom, hogy szereti a 261,8% szintet, még kisebb (5’ alatt a 423,6%-ot, ha magasbb timeframen impulzus fut).  A harmadik hullám esetében nincs meg a korrekcióknál tapasztalható különbség az indexek és a részvények között.

4. hullám célára

Az impulzus már előrehaladott állapotban van, a mozgás fenntartható és erős. A negyedik hullám az életerős trenddel szembeni mozgást jelenti, éppen ezért az esetek legnagyobb százalékában alacsony korrekciós szintet képes csak elérni a piac, ez többségében a 38,2%-os szintet jelenti.





A negyedik hullám esetében több fogódzó is van a várható célárának előrejelzésére. Egyfelől a negyedik hullám célára az egy (néha két) szinttel alacsonyabb negyedik hullám szintje.




Másfelől nagyon jó használható a 2. hullám nagyságának nominális értéke is. Azt hiszem ez egy egyszerű matematikai összefüggés miatt van, azonban sokak számára csak akkor válik világossá, ha kicsit megmagyarázom.

Szóval azt állítom, hogy a 2. hullám korrekciós szintje x, a negyedik hullámé y, továbbá x=y. Azt is állítottam, hogy a második hullám az első hullámot 61,8% korrigálja vissza, a harmadik hullám az első hullám 161,8%-nak felel meg, illetve a 4. hullám korrekciója a 3. hullám nagyságának 38,2%-a.

Ezek alapján x=100*0,618, y=161,8*0,382, azaz x=61,8 és y=61,8, szintén.

Azt gondolom ez nem túl bonyolult, grafikusan egy elemző szoftvert használva pedig nagyon gyorsan és egyszerűen be lehet húzni a negyedik hullám korrekciójának várható végét. A tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben a harmadik hullám magasabb Fibonacci szintre megy, a korrekció nominális szintje sok esetben akkor is megegyezik a második hullám nagyságával.



Tapasztalataim szerint negyedik hullám esetében a 38,2%-os retracement gyakorisága 80% körülire tehető. Ez abban az esetben is igaz, ha a korrekció nem flat lesz, hanem háromszög. Ebben az esetben a korrekció legmélyebb pontja az első korrekciós hullám, azaz az a hullám lesz.

Sokan számítanak mély korrekcióra abban az esetben, ha a második hullám alacsony korrekciós szintet ért el, mert hallottak a váltakozás elvéről. Azt kell, hogy mondjam ez matematikailag rossz valószínűség. Nagyon ritka az, hogy egy alacsony korrekciójú második hullám után egy mély korrekció jön negyedik hullámban, sokkal valószínűbb az, hogy egy háromszög, vagy flat. A mély korrekció esélyét 10% alá teszem. Nagyon ritkán találkoztam vele. Gondoljunk csak bele, mire akarunk fogadni egy mély korrekciójú negyedik hullám esetén! Arra, hogy a trend legerősebb szakasza esetén, a piaci szereplők gondolkodása teljes fordulatot vesz és élesen szembe megy a korábbi mozgással, miközben a második hullám alacsony szintje is arra utal, hogy erőtől duzzad a trend? Az előfordul és a váltakozás elvét sem sérti, sőt erősíti, hogy negyedik hullámban ZZ alakul ki, melynek korrekciós szintje alacsony. Ez egy több szinten bull piac esetében reális mozgás, a trend annyira erős, hogy csak egy időben rövid ZZ korrekció után tovább folytatódik.

5. hullám célára

Az 5. hullám célárának meghatározásakor már nagyon sok információval rendelkezünk a piacról.  Nagyon sok esetben az 5. hullám térben és sokszor időben is megegyezik az első hullám nagyságával. Az 5. hullám célárának meghatározásakor nagyon nagy hasznát lehet venni a doboz technikának.




Néhány timeframe és termék esetében az 5. hullám megnyúlik és a harmadik hullámmal megegyező nagyságú.  Extrém piaci körülmények között, pl. nyersanyaghiánytól való félelem (arany, platina, olaj, élelmiszer stb.) esetében, parabolikus emelkedések kapcsán tapasztalható, hogy az 5. hullám még ennél is jobban, főként nagyobb timeframeken megnyúlik, értéke a harmadik hullám szintjét is meghaladja. Kis, azaz ’10 perc alatti grafikonokon gyakori, hogy a megnyúlt (261,8%) 3. hullám után egy szintén ekkora 5. hullám következik.



Joggal adódik a reakció, hogy még mindig túl általános a leírás. Valóban így van, azonban úgy gondolom kezdetnek már hatalmas lépés, amire majd a jövőben lehet építeni. Két dolog tud segíteni abban, hogy az általánosítás még ennél is kézzelfoghatóbb célárakat eredményezzen, olyat, mely nagy bizonyossággal be is következik. Ez a módszer segített abban, hogy az elmúlt években az OTP esetében akár 4-5 forinton belüli vagy ritkán ugyan, de forintra pontos célárakat is tudjak mondani, amit a piac visszaigazolt (a kezdetekben ezt még kihívásként éltem meg, manapság már más a fókusz). Természetesen ez nem működik minden esetben, főleg nagyobb timeframen futó korrekciók esetében nehéz ilyen szinten célárat mondani és találni. Amennyiben több szinten impulzusok futnak, akkor könnyebb az elemző helyzete. 
Az egyik, hogy nagyon ismerni kell az adott termék sajátosságait, a különböző timerframeken kedvelt alakzatait, megnyúlásait, retrace szintjeit. Ehhez nagyon sok időre van szükség, de a piac előtt eltöltött idő segít abban, hogy az adott terméket megismerd, sajátosságait felfedezd. Az OTP vonatkozásában, főleg kis timeframen (’5-’10) például nagyon szereti a papír a fordulókat ED-LD párossal összehozni, ez távolról leegyszerűsítve tetőépítésnek szokták nevezni. Bár az ED kialakulásakor ezzel nem lehet számolni, azonban az ED-ből való lefordulás után zavaros képet ad a piac, amit nehéz számozni érdemes azonnal ezt a lehetőséget megvizsgálni. 
A másik - minden termék esetében alkalmazható módszer - a timeframek összefésülésének módszere. Ez az igazi erő, ha több timeframe segítségével tudunk számolni, de erről talán később, ha igényt jelentkezik rá!