Tuesday, 2 April 2013
OTP
Elgondolkoztató, ha madártávlatból nézünk rá az OTP-re. Egyre kevesebb az esélye, de még mindig kell vele számolni, szvsz.
Államadóság
Valamikor decemberben akartam egy bejegyzést írni erről, de akkor azt gondoltam, hogy túlságosan politikai színe lenne, amit el szerettem volna kerülni, mivel nem akarom egyik felet sem támogatni.
De nézzük a helyzetet más szemszögből, egy kicsit elemző, kereskedő oldalról, mert van ilyen vetülete és talán az is látszik, milyen hibákat lehet elkövetni, attól függően milyen az alapbeállítottsága az embernek és nem a tények, hanem az előfeltételezései alapján kezdi vizsgálni a grafikont.
1) államadósság nőtt vagy csökkent
Az hihetné az ember, hogy ez viszonylag egyszerű kérdés, de látva a mai bejegyzéseket, olvasva, halva a híreket mát nem lehetünk benne olyan biztosak.
2010 májusában az adatok szerint az államadósság 19.933 Mrd HUF volt
2013 február végén ugyanezen honlap adatai szerint 21.630 Mrd HUF.
A fentiek alapján azt állítani, hogy az államadósság csökkent ellentmond a matematika szabályaival. Kijelenthetjük, hogy az államadósság nem csökkent, hanem jelentősen nőtt, amennyiben 8,5%-os növekedést jelentősnek tekinthetünk. (Megj.: szerintem igen)
2) államadósság és GDP aránya
Ez a mutató egy arány szám. Egy tört értékénél nemcsak a nevező, hanem a számláló is változhat, így két szám változása ad egy értéket.
A jelenlegi arányszám 79,59%
2010-ben 81,8%-os adatot találtam
Ez alapján azt kell mondani, hogy a GDP arányos államadósság csökkent. (Megj: mert nőt a GDP).
Ha az emberek az államdósság növekedéséről vagy csökkenéséről beszélnek, akkor beállítódás függvényében egyik vagy másik adatra hivatkoznak.
Engem elemzői oldalról a háttérstruktúrák is érdekelnek. Például mi lenne a helyzet a magánnyugdíjpénzári vagyon nélkül, ami egyszeri 3.000 Mrd és további havi 30 Mrd összeget jelent. Én ezt hitelként kezelem, mert a nyugdíjkifizetések államosítása, ezáltal az állam részéről való átvállalása, azaz cserébe egy jövőbeni fizetési ígérvény a megítélésem szerint egy hitelfelvétel, a hitelt a magánszemélyek folyósították, az állam felhasználta, majd részletekben fizeti vissza a nyugdíjjogosultság elérésekor.(Megj.: azt, hogy ezt teljesen kevesebbet, vagy többet jelent majd nem tudom). Érdemes lenne azt is megvizsgálni, hogy van-e olyan adat, ami miatt megérte ezt a hitelt felvenni, mert van jó hitel és van rossz hitel. Jó hitel az, ami jövedelmet termel, vagy költséget csökkent, azaz a végső eredményhez pozitívummal járul hozzá és van a rossz hitel, ami nem hoz jövedelmet és nem csökkent költséget.
Mindenki döntse el, itt melyikről lehet szó! (saját vérmérséklete, pártállása, beállítódása alapján)
Szép elemzést is lehet írni arról, hogy ki okozta, ki és mennyivel járult hozzá a helyzethez, de eredményre nem vezet. Szerintem a rendszerváltozás utáni összes kormányzatnak megvan a felelőssége, ez a felelősség nem osztható, mindegyik egyaránt felelős, ugyanakkora mértékben..
Subscribe to:
Posts (Atom)