Elliott hullámelmélet modellje a létező legjobb modell, amivel a piac működésének egészét, azaz minden időpillanatát le lehet írni. Egy kiváló elemzési eszköztár, ami azonban nem kereskedési rendszer. A legtöbben egy statikus modell mentén képzelik el a piacot és ehhez kapcsolódóan az elemzéseket is, azaz egy adott időpillanatban elkészített várakozás mentén gondolkodnának egészen addig, amíg a piac nem éri el az adott árfolyamszintet, azonban a piac működése ennél sokkal strukturáltabb, komplexebb és mélyebb. A modell bár kifejezetten alkalmas arra, hogy a piac működését tökéletesen leírja, előrejelző képességének megértéséhez más gondolkodás szükséges, mint amit a nyugati világban életünk során megtanítanak nekünk.
De mit is jelent ez konkrétan?
Egy adott időpillanatban a lehetséges kimenetek száma korlátos ugyan, de sokszor akár egymással ellentétes irányokba mutató verzió is az elemző rendelkezésére áll. Ennek oka nem az elemző képességeiben, vagy a modell gyengeségeiben keresendő, csupán abban, hogy a stilizált építőelemek és a valós kép között sokszor menet közben nem lehet eldönteni, hogy pontosan melyik alakzat fut. Egy alakzat rossz azonosítása, az elemző elköteleződése valamely irányba rossz következtetések levonását okozhatja, ezzel az elemzés által várt eredménnyel szemben más mozgás következik be.
Ha a rendszert és az elemzéseket dinamikus modellként fogjuk fel, akkor minden egyes gyertya új információval látja el az elemzőt, ami vagy megerősíti, vagy meggyengíti a korábban preferált elképzelését, vagy szerencsés esetben tör egy olyan kritikus szintet, ami a korábban felvázolt elképzelést minden kétséget kizárólag elveti. Ebben az esetben újratervezés szükséges és az elsődleges számozás újragondolása válik szükségessé.
A piac komplex, a piacon nyereséget elérni kívánó traderek is különböző technikákat alkalmaznak a kívánt cél elérésének érdekében. Elliott nem kereskedési rendszer, ami azt jelenti, hogy azzal a legritkább esetben lehet sikereket elérni, ha valaki egy szubjektív jövőbeli elképzelés mentén (pl.: harmadik hullám jön) próbál a piacon pozíciót felvenni, ennél a kereskedés sokkal összetettebb tudomány, nem véletlen, hogy a többség a kereskedés során jelentős összegeket veszít.
A minap egy pf topikban olvastam, hogy azért nem szeretik a TA-s elemzéseket, mert túlságosan komplexek, bonyolult megérteni őket, míg ha valaki egyszerűen fogalmaz (célár x HUF), az mennyire nagyszerű. Véleményem szerint az egyszerűsítés egy bizonyos szintig valóban jó, mert a legszűkségesebb információkat tömörítve, egyértelműen jeleníti meg (a célárzónák kijelölésével rendszeresen használom én is) ugyanakkor vannak olyan komplex rendszerek, mint amilyen a piac is, hogy nem csak a kívánt tömör információ, hanem annak háttere is rendkívül fontos, mert annak hiányában a felületes szemlélődő nem veszi észre, hogy a piac nem a várt irányba fog elmozdulni. Ebbe azonban sok energiát kell befektetni, ami főleg az újonnan piacra lépők részéről minimálisan sincs meg (gondolok itt az idén februártól piacra lépő tömegek egy jelentős részére), ők csak a gyors és munka, befektetett idő nélküli gyors haszonszerzést látják a tőzsdében.
Számtalanszor említettem már, hogy a legnagyszerűbb része az Elliott-i hullámelméletnek a célárazásban, a veszélyek (vagy éppen lehetőség) feltárásában nyújtott óriási segítsége. Ennek legutóbbi megnyilvánulása, hogy látható volt már tavaly év végén annak a veszélye, hogy a piac egy nagyobb megrázkódtatást él majd át (Bux 10K esés, OTP 8K célár lehetősége, SP 2200 környékre). A Covid 19-ről akkortájt még senkinek sem volt tudomása, mára pedig egyértelműen mindenki a vírus számlájára írja a heves esést.
Mi történt?
Elliott-i rendszer előre tudott jelezni egy pandémiát? Szerintem nem. Elliott rendszerének hátterében a tömeg és az emberi psziché változása áll, ami röviden és tömören azt jelenti, hogy egy-egy szituációra adott heves, illetve látszólag minimális válaszreakciókat tud előre jelezni, azaz a tavalyi év végén csupán annyit vehettünk észre a grafikonon, hogy elképzelhető egy heves, a piacokat érintő negatív reakció, mert a tömegpsziché olyan hullámfázisba ért ahol a mámort helyét a félelem fogja átvenni. Bekövetkezett.
Sokáig nem értettem, hogy lehetséges az, hogy emberöltőkön át is működik a modell, az utóbbi időben azonban egyre több, különböző tudományágakból származó cikket olvasva, melyek rávilágítanak ennek lehetőségére, sőt erőteljesen alá is támasztják az Elliott-i modellt. Orvos Tóth Noémi Örökölt sors c. könyvében részletesen ír arról, hogy immár tudományosan bizonyított tény, hogy a DNS-sel együtt generációkon át információkat öröklünk őseinktől, melyek kihatnak a mindennapi döntéseinkre és pszichés állapotunkra. Egyes helyzetekre adott válaszreakciónk nem csak tanult szokásainkon, hanem akár örökölt félelmeinken is alapulhatnak. A kineziológia tudománya (sokak számára ezoterikus terület és nem hisznek benne) részben ezzel is foglalkozik, ezeknek a régi, örökölt viselkedésmintáknak a megváltoztatásával, felülírásával. Érdekesség, hogy véleményük szerint sok betegség ezen örökölt tényezőkkel állhat összefüggésben, melyet a tudomány szintén kezd bizonyítottnak tekinteni (az Auschcwitz-Birkenau koncentrációs tábort túlélők unokáinál ugyanazon pszichés zavarok jelentkeztek). A rómaik mondása, "ép testben ép lélek". A keleti gondolkodás azt tartja, hogy a testi és lelki tényezők együttes harmóniája hívja életre az egészséget, amikor ez a harmónia felborul, akkor ennek felbomlását különféle betegségek jelzik. Manapság egyre hangsúlyosabb a nyugati kultúrákban is, hogy a betegségeknek vannak lelki eredői. Egy rossz lelki állapotban lévő egyén hajlamosabb a betegségekre. A kör talán itt bezárul és bármilyen erős is lesz a kijelentés, érdemes rajta elgondolkozni. Elliott alapján a tömegpsziché olyan fázisba jutott, amikor egy jelentősebb esés kibontakozásának nőtt meg az esélye, azaz a tömeg pszichés állapota romlott, majd megérkezett a pandémia, a kérdés joggal merül fel, még akkor is, ha ennek bizonyítása nem egy pénzügyi - tőzsdei blog célja, hajlamosabb lehetett-e a tömeg jelen körülmények között arra, hogy egy vírus világjárványt okozzon, okozta -e a világjárványt, ezáltal a tőzsdei esést, a tömegpsziché állapota, mi volt előbb és mi a valós ok-okozati viszony?
A kérdés költői, de érdemes elmerengeni rajta, hogy valóban ennyire komplex lenne a körülöttünk lévő világ?
