Hírek/News

Economic Calendar >> Add to your site
Kérlek titeket, hogy megjegyzéseket mindig az utolsó bejegyzés alá írjátok terméktől függetlenül, csak így fogom biztosan olvasni, köszönöm!

2015. január 3., szombat

Technikai Elemzés - A célárszámítás - II. rész

Korábban a blogra már felkerült anyagokat is felhasználtam ehhez a bejegyzéshez, ezért lehet sokatoknak már ismerős lesz pár gondolat. Ez a rész kicsit más lesz, mint az előző, de úgy érzem, hogy amennyiben valaki már rendelkezik az alap elméleti ismeretekkel, egy kis kiegészítés vagy ismétlés neki sem árt. Ahhoz, hogy a több idősíkos elemzésbe belekezdjek azt gondolom szükséges ezeknek az alapoknak is az átismétlése, kifejtése. Nem tudom eldönteni, hogy különállóan mekkora a hozzáadott értéke ennek a cikknek, de abban biztos vagyok, hogy az előzővel és a következőkkel egységbe kovácsolva sokat ér majd.

Zigzag célár

Általánosságban A=C alapján C vége egy egyszerű számítással elvégezhető. Általában a ZZ csatornában mozog, azaz A hullám kiindulási pontját B hullám végével összekötve - a párhuzamos eltolást alkalmazva - B kiindulási pontjára vetítve a csatorna megrajzolható, a csatorna felső vonalára várható C vége. A Zigzagen belül A vagy C mindig jól tagolt, a másik hullám ellenben nehezen számozható, tagolható. 


Ezen túlmenően amire érdemes figyelni, hogy a ZZ-k esetében vagy az A vagy a C hullám sokszor egy ék. Amennyiben C hullám egy ED, nagyon esélyes, hogy a célértékre inkább igaz, hogy C=78,6% (esetleg C=61,8%). Ezen formáció sok esetben inkább egy nagyobb korrekció részeként alakul ki, azaz flat 4/a, továbbá LD, ED vagy háromszögek belső szerkezeteiben található.



Háromszögek célárai

A hagyományos TA-ban megjelenő geometriai háromszögeket Elliott rendszerében több kategóriába oszthatjuk. Szeretem és szerintem minden Elliottal foglalkozó kereskedő, elemző szereti ezeket a háromszögeket, mert, a kontextus megfelelő azonosítása után, jól kereskedhető, célárazható alakzatok. Röviden: kis kockázat, magas nyereség, jó RR, kitűnő időzítési lehetőség és előre megadható célár. A háromszögből való kitörés iránya - a kontextus megtalálása után - 100%-ban beazonosítható.

Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat: 

1) valódi háromszögek
2) ékek 
3) kvázi háromszögek 
4) nem háromszög

A valódi háromszögek 3-3-3-3-3 belső szerkezettel rendelkeznek és mindig adott trendszint utolsó előtti hulláma.
Az ékek, közismertebb nevükön az LD-k és ED-k, a trend egy induló, vagy utolsó hullámaként jelennek meg. Az LD-k azonosítása sokszor nehézkes, mert nem tudunk egyértelműen a trend fordulatára következni, hisz belső szerkezete inkább korrekciós szerkezetre hasonlít  (többségében 3-3-3-3-3, de 5-3-5-3-5 szerkezetek is előfordulnak), az ED-k már sokkal inkább azonosíthatóak és kereskedhetőek, mert egy lökéshullám helyén a trendszint utolsó hullámaként jelennek meg.

Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.

Nem háromszögek, a kedvenceim, amikor TA alapon behúznak egy hsz-t, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás.
Valódi – elliotti értelemben vett – háromszögekről tudjuk, hogy vagy 4. hullámként, vagy b hullámként jelennek meg, az adott trendszint utolsó hullámként, mindig utolsó!

Valódi háromszög esetében A-C, B-D, vagy C-E hullámok nagyságára 61,8% aránnyal megfeleltethető egymással. Ez a 78,6 négyzetre emelése miatt nagyjából annyit jelent, hogy A hullám után B hullám sok esetben 78,6%-a, B nagyságához képest C hullám annak 78,6%-a, C után D hullám várható mérete annak 78,6%-os nagyságrendjével feleltethető meg.


C helyét A és B ismerete esetén csak nagy kockázattal lehet a fenti zónát kijelölni, mivel a hsz-re utaló információ még nagyon kevés, inkább csak a fenti megállapítások képi szemléltetésére szolgál.

Ékek

Amennyiben LD-ről beszélünk, azaz impulzus első hulláma, vagy egy ZZ A hulláma, akkor a célár előrejelzésre vonatkozó szabályt nem tudunk felállítani. Az első és harmadik csúcs összekötésével hozzávetőleges célár zónát tudunk kijelölni, LD soha nem lehet csonka, ezért a várható célára a 3. hullám szintje felett lesz. LD esetében is igaz, hogy a harmadik hullám nem lehet a legrövidebb, ezért és az ék jellege miatt az 5. hullám kisebb a 3. hullámnál.

Amennyiben ED-ről beszélünk, akkor az alakzat célára 5. hullám esetében az első hullám nagyságának 61,8 vagy 78,6%-a, csak ritkán éri el az első hullám 100%-os szintjét. Tapasztalatom szerint az, hogy melyik Fibonacci szintre megy a piac, ugyancsak termék és timeframe specifikus jellemző.

Kvázi háromszögek

1-2-1-2-1-2 sorozat. Ebben az esetben a korábban ismertetett technika alapján fibo 161,8% használatával több timeframen határozhatunk meg célárakat. Ezt most részleteznem sem kell.

Nem háromszög

Ezekkel nem tudok mit kezdeni, meg kell találni a valódi kontextust.

A háromszögek, ékek esetében kereskedési és elemzési szempontból is sokkal jelentősebb a következő szakaszok céláraira való következtetés lehetősége, de erről majd későbbiekben. Előtte majd jövök még a B hullámmal, a szeszélyes hölggyel.