Egy megjegyzésben feltett kérdésre inkább írtam egy bejegyzést válaszul, mert azt gondolom másokat is érdekelhet a téma.
A hagyományos TA-ban megjelenő geometriai háromszögeket Elliott rendszerében több kategóriába oszthatjuk. Szeretem és szerintem minden Elliottal foglalkozó kereskedő szereti ezeket a háromszögeket, mert, a kontextus megfelelő azonosítása után, jól kereskedhető alakzatok. Röviden: kis kockázat, magas nyereség, jó RR, kitűnő időzítési lehetőség és előre megadható célár. A háromszögből való kitörés iránya - a kontextus megtalálása után - 100%-ban beazonosítható.
Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat:
A hagyományos TA-ban megjelenő geometriai háromszögeket Elliott rendszerében több kategóriába oszthatjuk. Szeretem és szerintem minden Elliottal foglalkozó kereskedő szereti ezeket a háromszögeket, mert, a kontextus megfelelő azonosítása után, jól kereskedhető alakzatok. Röviden: kis kockázat, magas nyereség, jó RR, kitűnő időzítési lehetőség és előre megadható célár. A háromszögből való kitörés iránya - a kontextus megtalálása után - 100%-ban beazonosítható.
Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat:
1) valódi háromszögek
2) ékek
3) kvázi háromszögek
4) nem háromszög
A valódi háromszögek 3-3-3-3-3 belső szerkezettel rendelkeznek és mindig adott trendszint utolsó előtti hulláma. Cimballi az Építőelemekben 6 oldalon foglakozik velük, szerintem elég részletesen.
Az ékek, közismertebb nevükön az LD-k és ED-k, a trend egy induló, vagy utolsó hullámaként jelennek meg. Az LD-k azonosítása sokszor nehézkes, mert nem tudunk egyértelműen a trend fordulatára következni, hisz belső szerkezete inkább korrekciós szerkezetre hasonlít (többségében 3-3-3-3-3), az ED-k már sokkal inkább azonosíthatóak és kereskedhetőek, mert egy lökéshullám helyén a trendszint utolsó hullámaként jelennek meg. Az Építőelemek összesen 7 oldalon foglalkozik a kérdéssel.
Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.
Nem háromszögek, a kedvenceim :o), amikor TA alapon behúznak egy hszt, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás. Tipikus példa az OTP grafikonján tavaly júliusi helyzet. Itt az akkori elemzés: Link. Cimballi az elliotti anyagot olyan szintre fejlesztette, ami alapján elkerülhetőek az ilyen helyzetekben a rossz pozíció felvételek és már jó előre figyelmezteti a kereskedőt a veszélyre, sőt nagy eséllyel meg tudjuk előre mondani, hogy mikor lehet nagyon profitábilis pozíciót felvenni.
A csatolt ábrán bemutatott hsz-ek majdnem minden fenti formációra mutatnak példát. A charton látható alakzat szvsz egy ZZ, melynek utolsó hulláma egy ED, természetesen a belső hullámaiban is sok ZZ van.
Cimballi nekem sokat segített az elmélet megismerésében. Mindenféle ellenszolgáltatás nélkül tettem fel a könyvét (füzetét) az oldalra bannerként. Tényleg tiszta szívemből ajánlom mindenkinek a figyelmébe, mert az alapok nagyon jól megismerhetőek belőle. Az ára összehasonlítva egy kereskedő átlagos veszteségével elhanyagolható, azaz, a hozam/kockázat arány rendkívül magas, a nyereség irányába. Szóval egy valódi kereskedő nem mehet el mellette: Link.
Cimballi nekem sokat segített az elmélet megismerésében. Mindenféle ellenszolgáltatás nélkül tettem fel a könyvét (füzetét) az oldalra bannerként. Tényleg tiszta szívemből ajánlom mindenkinek a figyelmébe, mert az alapok nagyon jól megismerhetőek belőle. Az ára összehasonlítva egy kereskedő átlagos veszteségével elhanyagolható, azaz, a hozam/kockázat arány rendkívül magas, a nyereség irányába. Szóval egy valódi kereskedő nem mehet el mellette: Link.
