Hírek/News

Economic Calendar >> Add to your site
Kérlek titeket, hogy megjegyzéseket mindig az utolsó bejegyzés alá írjátok terméktől függetlenül, csak így fogom biztosan olvasni, köszönöm!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudásbázis. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudásbázis. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 25., vasárnap

Technikai Elemzés - A hírek szerepe - VII. rész

Hírek

Az új olvasok részére fogok elsősorban most olyat mondani, ami lehet első hallásra hitetlenkedve fogadnak. Akik régóta, vagy a kezdetek óta olvasnak azok tudják, mi a hozzáállásom a hírekhez, nevezetesen:

Nem a hírek mozgatják a piacot!!!

A korábbi időszakban erre egész megjegyzés cunami indult a blogon, mára szerencsére sokan megértették azt, hogy mit is értek ez alatt.  Sokat mondtam/írtam, hogy a hírekkel nem foglalkozom, nem érdemes velük érdemben számolni, általában. Ezt egyrészt Prechtertől tanultam, másrészt saját tapasztalatom is, mert mióta csak korlátozottan figyelek a hírekre az előrejelzések pontosabbá váltak. Vannak - nem is kevesen - akik a hírekkel foglalkoznak, azokat próbálják meg lekereskedni, többségében veszteségesen.
Miért mondom, hogy általában. Azért, mert vannak olyan hírek/események, melyekkel számolni kell, de ezek száma nagyon kevés. Egy atomrobbanás vagy a természeti katasztrófák  (földrengés, árvíz, tájfun stb.) olyan események, melyeknek komoly hatása lehet a piacra, de ez természetes. Továbbá van egy-két olyan formáció, melyek esetében a szerkezet elkészülte után, egy esemény/hír mozdítja el a piacot. A háromszög vagy ED tipikusan lehet ilyen formáció. Ezzel Elliott elmélete is foglalkozik, korábban már említettem "thrust"-nak hívja, amikor a piac a háromszög befejezése után éles fordulattal a hagyományos TA értelmezésben egy "kés"-t  produkál. Találó a név, mert ha aláállsz, jelen esetben long pozícióba lépsz, véged.

Szintén említettem már, hogy olvastam egy  Prechter interjúban, hogy ő hogyan vélekedik a hírekről. Idézem:

"My addition to the theory is that the stock market is a direct reflection of mass psychological change, which in turn shapes events. If you study the patterns produced by the averages, you must conclude that mankind goes through natural and rhythmic sociological changes. In other words, such changes are not reaction to events, as is popularly assumed, but are natural and occur ahead of related events, which are the results."
(Prechter's Perspective, Peter Kendall)

Számomra mi fontos a fenti idézetből?
A tömeg pszichológia változása van kihatással a tőzsdei árak változására (igen, a tömeget befolyásolják a hírek, de nem egy hanem azok összessége), ami alapvetően egy természetes és ritmikus (felismerhető, mert ismétlődő alakzatok, azaz előre jelezhető) szociológiai változás, azonban nem közvetlenül a hírek okozzák a változást, mint ami az általános vélekedés.

Az elmúlt időszakban volt egy-két olyan esemény, ami körbejárta a világsajtót, a hírre való reakció, vagy éppen a hír megrengette a piacokat. Lehetne itt mindjárt felhozni, hogy nincs igazam, mert igenis a hírek megmozgatják a piacot és nem is kicsit. Továbbra is azt tartom, hogy a nagyobb/fontosabb híreknek is maximum 24 óráig van hatása, utána visszazökken minden a rendes kerékvágásba. Már hallom a tiltakozó szavakat, főleg azoktól, akik ezt nem tudják elfogadni, érzem, ahogy indulatok gerjednek bennük és mélyről előtör a tiltakozás, főleg, ha még érintettek is voltak valamelyik eseményben. Akkor konkretizáljuk az SNB bejelentését. A bejelentést követően a hétvégét arra szántam, hogy egy ilyen brutális meglepetés a kereskedési rendszeremet milyen formában érintett volna, fogalmazzunk úgy csináltam egy stressz tesztet (a  rendszer kiválóan megfelelt), majd pedig megnéztem az USD/CHF keresztet. Egyértelmű jelzéseket találtam arra vonatkozóan, hogy elég komoly ellenállás előtt állt a piac, azaz a kontextus-momentum-szignál kereskedési rendszert szabályosan alkalmazva nem lehetett „rossz” irányba állni. De ugye itt csak arról beszélek, hogy nem álltam volna nagy eséllyel rossz irányba, igen, valóban, de a rendszer Elliottra épül. A következő lépésben megnéztem néhány korábbi elemzést ki mit látott elemzési szempontból és – bár korábban elmentem az elemzés mellett, mert a deviza, főleg ez a kereszt nincs a középpontban – azt találtam, hogy igenis volt elliott-i jelzés egy impulzus végére és a fordulatra. A piac reakciója tényleg heves volt, aminek az az oka, hogy egy sokkal magasabb idősíkon tért vissza a trend.

De nézzünk egy másik eseményt, talán sokan emlékeznek még az OTP 2011. november 25-ai leminősítésére, zárás után. Mindenki esést várt, én nem, mert az elliott-i kép mást mutatott, hétfőn a leminősítés ellenére 6%-ot emelkedett a piac.

Tudjátok hogyan történik a gazdasági újságírás általában? Jön a piacon egy hirtelen változás, majd az újságírók elkezdik hozzá megkeresni a híreket, általában meg is találják azt, ami mellette szól, ami meg ellene arról nem vesznek tudomást. Figyeljétek meg, van hogy a befektetők hirtelen megrettenek valamitől, majd pár héttel később ugyanattól a hírtől meg sem mozdul a piac, vajon mi a különbség? A kedvencem, amikor a piacon nagyon várnak egy fontos hírt majd az árfolyamokban semmiféle változás nem történik. Mivel magyarázzák ilyenkor az újságírók ezt? A piac már "beárazta" a várakozást. Az ok - okozati viszony szerintem akkor állna fent, ha a hírek hatására minden esetben hasonló mozgás történne a piacon nem pedig háromféle (emelkedés, esés, nem változik).


Vegyünk egy szemléletes példát, ismét a svájci frank és az SNB bejelentése. Váratlan volt? Igen. Benne volt a chartban? Igen. Az elmozdulás ilyen mértékére lehetett számítani? Szerintem egy elemző sem gondolja komolyan, hogy egy ilyen változást kiír, előre, mert kicsi az esélye. Persze utólag már egyértelmű, hogy miért volt ekkora elmozdulás (egy irányba álltak a spekulánsok, többnyire stop nélkül), de az extrém eseményekkel elemzések kapcsán ritkán számolunk, az elemzésben is a valószínűségekre építünk. 2014. januárjában írtam a CHF/HUF vonatkozásában egy elemzést, melyben új all time highra számítottam, de ott van az USD/HUF kereszt is. Bizonyára elhiszitek nekem, hogy 2014. júliusában nem tudtam még a jegybank várható döntéséről, ua. az árfolyam a döntés után érte el folyamatában 3. célszintet, melynek elérését, az elmozudlást a svájci hírekkel magyarázta a sajtó. Ez csak pár adat és nem kérem, hogy feltétlen hittel változtassatok a véleményeteken, inkább próbáljátok ki! Készítsetek elemzést a fontosabb hírek előtt és nézzétek meg – 24 óra mozgást kihagyva – hogy milyen reakciók vannak a piacon, mennyire találta el az elemzésetek! Hírek kapcsán próbáljátok ki, hogy máshogy gondolkoztok!

Térjünk vissza az elemzéshez. Kisebb - jelen esetben órás - timeframen az elemzések esetében a következőket szoktam a hírek kapcsán alkalmazni. Amennyiben a múltban keletkezett hírről van szó, a hír eredménye egy spike, akkor azt nem tekintem a szerkezet részének. Amennyiben előre beharangozott hír várható a piacon, akkor azzal számolok, hogy a hír megjelenéséig lelassul a piac, kis forgalom mellett nagy eséllyel oldalaz. Ha ez egy feltételezett negyedik hullám időszakában történik, akkor az a tapasztalatom, hogy óriási mértékben el tud húzódni, akár napokkal a hír előtt elkezd oldalazni.  Órás alatti kisebb timeframen a b hullámok tudnak hasonlóan - őrjítően  - hosszúak lenni időben.

2015. január 13., kedd

Technikai Elemzés - Spike - VI. rész

Spike-tüske

Nagyon sok kellemetlenséget okoz, amikor hatalmas spike-tüske jelenik meg a piacon (és nem adathibáról van szó), mely megnehezíti az elemzést. Jó néhány elemzéssel töltött év után kialakult egy-két technika, ami ilyen esetekben segít. Amennyiben lehetőségem van megnézem, hogy fennállhat-e annak a lehetősége, hogy egy vagy két nagyobb tétel billentette csak meg az árfolyamot, azaz nem a tömeg mentalitásának hirtelen és nagyon gyors változásáról van szó, hanem egy-két ember döntésének a következményéről. Ha nagyobb timeframen van kiszúrás/leszúrás, akkor használható módszer, hogy a spike felét veszem tető, illetve mélypontként, vagy amennyiben a kisebb idősíkon ez az érték nagyon eltér a spike gyertya zárójától/nyitójától, illetve a következő nyitójától/zárójától, akkor ezeknek veszem matematikai átlagát. A komplex célárszámítási modell ez esetben is segít a trend előrehaladásával. Amennyiben láthatóan kifejlődött a harmadik hullám, akkor annak nagyságára húzom ki a Fibonacci rácsot és számolom belőle vissza az első hullám nagyságát. Egyszerű és egyben hatékony technika. Ez segíti a negyedik hullám után az ötödik hullám célárának meghatározásában,
Amennyiben kisebb tf-n a piac eléri a célárat, de azt hatalmas spike-kal teszi, akkor élni kell a gyanúval, hogy egy-két ember döntésén múlt az árfolyam gyors változása (esetleg egy hír került napvilágra), ugyanakkor a tapasztalatom azt mutatja, hogy nagy eséllyel a piac folytatva az útját visszamegy még egyszer a várt szintre, de hangsúlyozom ez kis idősíkon lehetséges.
Tapasztalatom szerint a spike-ok nagyon jellemzőek a devizára, sokkal inkább, mint a részvényekre, melyet talán az egységes piac hiányának számlájára írhatunk.
Néhány esetben előfordul, hogy nem beszélhetünk spike-ról kisebb timeframen, ugyanakkor nagyobb idősíkra váltva már leszúrásként/kiszúrásként jelenik meg két egymás utáni teli gyertya. Érdemes ebben az esetben spike-ként kezelni ezeket a momentumokat és kalkulálni vele, mintha spike lenne.

Mindazonáltal a számításokban rejlő bizonytalanság velejárója az elemzésnek, ezért sem beszélünk célárról sokkal inkább célárzónáról.

A mai usd/huf a fentiekre vonatkozóan szép bemutatót eszközölt, ezért is raktam be gyorsan ezt a részt, hiszem, hogy egy kép sokszor többet mond ezer szónál, íme a kép (remélem nem csinál valami extra dolgot, azért a '10 perc nagyon kicsit tf, határon van):


Találós kérdés

Ha elolvastátok a célárszámítást és elfogadjuk azt, hogy jó a számozásom 4H charton (ez persze nem biztos, akár egy záró ED is lehet a fel), akkor hová tennétek C célárát, kb? 

Hardcore: most még C/1-re is kíváncsi vagyok, vissza tudtok számolni? :)
(extrém: C/3 és C/5 megnyúlással is számolnék jelen esetben,  megérzés, ne kérdezzétek miért, de kalkulálnék vele, mint alt verzió)


Az, hogy igazunk lesz vagy sem, azt majd a piac eldönti, de egy kis gondolkodással és számolással van esély arra, hogy bárki csináljon egy sikeres célárszámítást:)! Ha nem sikerül nem kell elszomorodni, nekem sem sikerült elsőre:)

USD/HUF - '10

Érdemes megnézni a '10 perces USD/HUF ábrát. A célárszámításnál említettem, hogy a ZZ célára hogyan néz ki, vessétek össze ezzel a képpel (csatorna és célár), kb. ilyen pontosságra lehet számítani  nagy eséllyel egy élő piacon.


2015. január 10., szombat

Technikai Elemzés - Komplex számítási metódusok - V. rész

Komplex számítási metódusok

Komplex, azaz összetett számítási metódusnak hívom, amikor az elemzéshez több idősíkon azonosítom a hullámokat (minimum 3), majd azokból határozom meg a célárat. Az előrejelzés biztonságát növeli, ha több timeframen kiszámolt célár hozzávetőlegesen egy zónára mutat. Azt gondolom ez nem egy nagy dolog, viszont az eredményességet nagyon nagy mértékben meg tudja növelni. Ez az elemzési módszer nagyon pontos tud lenni, főleg ha több idősíkon impulzus fut, amennyiben nagyobb timeframeken korrekciós hullámok futnak, akkor a kisebb timeframek „piszkosak” lesznek, az impulzusok nem lesznek tiszták, nehezebb számolni és pontos célárakat megadni.

A három timeframe az jelenti, hogy az elemzési idősík alatt és felett gondolkodom egy-egy szinttel, minimum. Az elemzésben, de sokszor a kereskedésben is a fordulat, vagy korrekció futásának eldöntésében már mutattam, hogy a korrekciós csatorna törése ebben sokat segít. A sematikus ábrázolás egyszerű és érthető, azonban ha valaki a valóságban látja a piacot, ahol megjelennek a spike-ok, a piac kétes helyzetben áll meg a nap végén, vagy hosszú hétvége után tér vissza a kereskedés, sokszor nagyon nehéz helyzetben van az elemző. Ebben segít, ha a C, vagy 3. hullám belső szerkezetét megvizsgáljuk kisebb timeframen. Ehhez kapcsolódóan van egy nagyon fontos szabályom, mely  kereskedésben „break even” helyzetet teremt, azaz nem fogadom el impulzusként az emelkedést/csökkenést, ha ennek a feltételnek nem felel meg egy mély korrekció utáni helyzetben.
Ökölszabály nálam, hogy a csatornát a 3/3 hullámnak kell megtörnie a kisebb idősíkon, ha a harmadik nem töri, akkor nem fogadom el. Ez nem azt jelenti, hogy nem láttam már olyan esetet, amikor a 3. nem törte a csatornát, hanem azt, hogy ennek minimális az esélye, nagyobb timeframen futó korrekciók esetén van inkább erre esély, vagy akkor, amikor a második korrekció nem volt mély.

Aki régen olvas talán emlékszik még, hogy anno sokat játszottam azzal, hogy a réssel nyitás szintjét megjósoltam. Most elárulom, hogy nem is olyan nagy dolog ez, mint amilyennek látszik. J A rések megjelenése a harmadik hullámban, azon belül is a harmadik harmadikjának az esetébe a leggyakoribb, főleg, ha a piac kisebb timeframen ezen hullám kifejlődése közben zár be. Nagyon sokszor következő nap már a csatorna felett, vagy épp pont azon nyit ki a piac, vagy magasabban történt nyitás esetében a kezdő időszakban visszaesik rá. Ha sikerül több timeframen beazonosítani a harmadik hullámot és a csatornák teteje a következő gyertya helyén metszi egymást, akkor szinte bizonyos, hogy felettük, vagy rajta, azaz a metszés szintjén nyit ki a piac. Ennek a várakozásnak 1H-’15 idősík vonatkozásában van a legnagyobb relevanciája tapasztalataim alapján, ez az a szint, mely időben megfelel az „érzelmek” mozgásának egy éjszakányi idő alatt. Persze, ha hosszú hétvége jön, akkor magasabb idősíkokon kell gondolkozni, nem az 1D-’15 relációban.

Most lépjünk egyet előre és matekozzunk egy kicsit. Kezdjük egy egyszerű kérdéssel, mennyi az impulzus célára (részvény, normál eset), ha az első hulláma x hosszú?

Bonyolult? Pedig ezt fejből kellene tudni! Akkor nézzük meg:

1, hullám vége: x
2. hullám (normál 61,8% retrace) vége: x-0,618
3. hullám vége: x-0,618+1,618x, azaz 2x
4. hullám vége: x-0,618+1,618x-(1,618x*0,382), azaz 1,382x
5. hullám vége: x-0,618+1,618x-(1,618x*0,382)+x, azaz 2,382x

Ha ez megvan és nem a „Mi van?” volt az első reakció, akkor nézzük meg, mennyi az indexek esetében a normál impulzus célára, ha az első hullám y volt?

Nézzük meg, akkor lebontva:

1, hullám vége: y
2. hullám (normál 78,6% retrace) vége: y-0,786
3. hullám vége: y-0,786+1,618y, azaz 1,832
4. hullám vége: y-0,786+1,618y-(1,618y*0,382), azaz 1,214y
5. hullám vége: y-0,786+1,618y-(1,618y*0,382)+y, azaz 2,214y


Amit ebből leginkább használni szoktam, az az impulzus végének meghatározása, melyet a nagyobb idősíkkal szoktam összevetni. Ha nagyobb idősíkon (Fibonacci 161,8%, mint 3. hullám) szintén egy zónára mutat, akkor nagyon esélyes, hogy a piaci fordulat következő szintjét látjuk és nem egy C hullámnak vagyunk tanúi (A=C). Tekintettel arra, hogy a piac nem egzakt módon mozog elég egy kihúzott Fibonacci rács és a hozzávetőleges számolás ahhoz, hogy a célár zónáját meghatározzuk. Ez a több idősíkon való számolás sok esetben segít időben beazonosítani a megnyúlt hullámokat, így az általánostól eltérő impulzusok esetében is növelhető az előrejelzésünk bekövetkezésének esélye.

2015. január 8., csütörtök

Technikai Elemzés - A harmadik - IV. rész

A kérdés: Hogyan falunk fel egy elefántot?
A válasz: Kicsi, apró falatokban.

Elliott hullámai alapján az elmúlt években összeszedett széles tudást egy elefánthoz tudom leginkább hasonlítani, vége van a karácsonyi szünetnek, ezért sokkal kevesebb időm van, de szépen lassan szeretném kiírni magamból, ezt pedig csak apróbb részletekben tudom megtenni. Íme a következő "falat":

Egy egyszerű, de annál jobban használható módszert mutatok most, ami az egyik alapeszköz azoknál, akik Elliott hullámelméletére építik analízisüket. Akik régóta olvassák a blogot, vagy voltak Cimballinál tanfolyamon azoknak sok újat most nem fogok mondani. Amikor hozzákezdek bármilyen, általam ismeretlen, vagy ismert termék elemzéséhez az első lépés mindig egy impulse beazonosítása. Ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni a harmadik hullámot kell megkeresnem. Ugyanezt a módszert használom a fordulatok megerősítéséhez, ugyanis, mint ahogy már korábban beszéltünk róla, annak eldöntése, hogy korrekció, vagy fordulat történt sokszor nem egyszerű, ezen felül a komplex módszerrel a korrekciók mélységének a meghatározásánál is segítséget nyújt.
A harmadik hullám általában a trend legerősebb szakasza, itt a leggyorsabb az árfolyam mozgásának sebessége, a gyertyák általában magasak, kicsi az átfedés köztük, sokszor rés is megjelenik. Ha találunk egy ilyen hullámot, akkor könnyen képbe helyezhetjük magunkat, hiszen a hullám kiindulási pontja a második vége, a szakasz vége a negyedik hullám kiindulópontja.  Az elemzéshez, a kereskedéshez azonban a menetközbeni beazonosítás sokkal fontosabb. 
A segédeszköz a korrekciós csatorna, melyet  a csúcs és az alacsonyabb tető, illetve a mélypont és a magasabb tető összekötésével és párhuzamos eltolásával és a lokális low, illetve tetőre való eltolással oldunk meg.  Ha valakinek ismerős a leírás az nem véletlen, a Zigzag hullámok esetében a célárszámítás esetén hasonló geometriai módszertant használtam és pont ez lesz az, ami segít eldönteni, hogy Zigzagről, vagy impulzusról van-e szó. Amennyiben a piac töri a csatornát impulzusról, amennyiben a csatorna tető fogja az emelkedést/esést korrekcióról beszélünk. Csatorna törés esetében további emelkedésre/esésre számíthatunk, míg a csatorna tetőről/aljról való fordulás esetében a trend irányába való mozgás visszatérésére.

Ha a leírás elsőre bonyolult a következő ábra egyszerűen szemlélteti az elmondottakat.



2015. január 5., hétfő

Technikai Elemzés - A célárszámítás - III. rész

A-B-C hullámok lehetséges célárai

A korrekciós hullámok célárainak előrejelzése kockázatosabb feladat, mint az impulse hullámoké, az előrejelzések pontossága sokkal kisebb, nagyobb a tévedés lehetősége, sokkal nagyobb és ezt nem árt evidenciában tartani.

Az A hullám

A hullám, amennyiben ZZ hullám részeként jelentkezik egy második hullámban, sok esetben az emelkedés 50%-át veszi vissza, gyors mozgással. Amennyiben negyedik első hullámáról beszélünk, akkor 38%-ot vesz vissza az emelkedésből.

A B hullám

Ez az a hullám, melynek célárát a legnehezebb meghatározni. A kezdő, de sokszor a haladó elemzőre is az a legjellemzőbb dolog, hogy a legritkább esetben sikerül eltalálnia a hullám végének zónáját, még akkor is, ha azt az idő előre haladtával módosítja azt. Ennek oka, hogy ez a legváltozatosabb formában megjelenő alakzat Elliott hullámelméletében. Az alakzatok mellett az általa kiválasztott retrace szintek is hasonlóan változatosak. Majd a komplex számítási metódusom alapján, azért mutatok egy-két fogást, melynek segítségével közelebb lehet kerülni a célhoz, lehetséges értékének, a célár zónájának meghatározásához.

B hullám lehetséges célértékének meghatározásához az A hullámot kell alapul venni. Megjegyzem, hogy sokan különféle technikákat használnak a mérési módszertanokban, én azt mutatom, melyet leggyakrabban használok.

Zigzag B hulláma

B hullám célára Zizzagon belül, amennyiben B is zigzag, a 2. hullám korrekciós szintjének felel meg általában, azaz részvényeknél 61,8%, indexeknél 78,6%. Ez, ahogy korábban is említettem, termék specifikus számok. Ha flat, vagy háromszög, akkor leggyakrabban 38,2%, de itt már rosszak a matematikai esélyek.

Flat B hulláma

B hullám célára normál flat esetében 84,1% v. 100%, amennyiben A-n túlnyúlik és exp. flat lesz, akkor 3 célárban gondolkozhatunk 127,2%, 138,2% vagy 161,8%. Sokan használják a 200%-as szintet, de őszintén megvallva, az elmúlt évek alatt nem találkoztam ilyen szituációval. Lehet, hogy ez is termékjellemző és bizonyos termékek esetében előfordul. Én 161,8%-os szint felett nem tekintem B hullámnak az esést/emelkedést.

Háromszög B hulláma

Háromszög B hullámának a célárával azért nem foglalkozok, mert A hullám után esélytelen megmondani, hogy háromszög, vagy flat korrekció következik.

A C hullám


C hullám céláráról az egész Zigzag esetében már beszéltem. Flat esetében általában A végén túlmutat (kivéve running flat) valamennyivel, az emelkedésre vetítve 38,2%-a. Háromszög esetében az előzőekben szintén beszéltem.

2015. január 3., szombat

Technikai Elemzés - A célárszámítás - II. rész

Korábban a blogra már felkerült anyagokat is felhasználtam ehhez a bejegyzéshez, ezért lehet sokatoknak már ismerős lesz pár gondolat. Ez a rész kicsit más lesz, mint az előző, de úgy érzem, hogy amennyiben valaki már rendelkezik az alap elméleti ismeretekkel, egy kis kiegészítés vagy ismétlés neki sem árt. Ahhoz, hogy a több idősíkos elemzésbe belekezdjek azt gondolom szükséges ezeknek az alapoknak is az átismétlése, kifejtése. Nem tudom eldönteni, hogy különállóan mekkora a hozzáadott értéke ennek a cikknek, de abban biztos vagyok, hogy az előzővel és a következőkkel egységbe kovácsolva sokat ér majd.

Zigzag célár

Általánosságban A=C alapján C vége egy egyszerű számítással elvégezhető. Általában a ZZ csatornában mozog, azaz A hullám kiindulási pontját B hullám végével összekötve - a párhuzamos eltolást alkalmazva - B kiindulási pontjára vetítve a csatorna megrajzolható, a csatorna felső vonalára várható C vége. A Zigzagen belül A vagy C mindig jól tagolt, a másik hullám ellenben nehezen számozható, tagolható. 


Ezen túlmenően amire érdemes figyelni, hogy a ZZ-k esetében vagy az A vagy a C hullám sokszor egy ék. Amennyiben C hullám egy ED, nagyon esélyes, hogy a célértékre inkább igaz, hogy C=78,6% (esetleg C=61,8%). Ezen formáció sok esetben inkább egy nagyobb korrekció részeként alakul ki, azaz flat 4/a, továbbá LD, ED vagy háromszögek belső szerkezeteiben található.



Háromszögek célárai

A hagyományos TA-ban megjelenő geometriai háromszögeket Elliott rendszerében több kategóriába oszthatjuk. Szeretem és szerintem minden Elliottal foglalkozó kereskedő, elemző szereti ezeket a háromszögeket, mert, a kontextus megfelelő azonosítása után, jól kereskedhető, célárazható alakzatok. Röviden: kis kockázat, magas nyereség, jó RR, kitűnő időzítési lehetőség és előre megadható célár. A háromszögből való kitörés iránya - a kontextus megtalálása után - 100%-ban beazonosítható.

Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat: 

1) valódi háromszögek
2) ékek 
3) kvázi háromszögek 
4) nem háromszög

A valódi háromszögek 3-3-3-3-3 belső szerkezettel rendelkeznek és mindig adott trendszint utolsó előtti hulláma.
Az ékek, közismertebb nevükön az LD-k és ED-k, a trend egy induló, vagy utolsó hullámaként jelennek meg. Az LD-k azonosítása sokszor nehézkes, mert nem tudunk egyértelműen a trend fordulatára következni, hisz belső szerkezete inkább korrekciós szerkezetre hasonlít  (többségében 3-3-3-3-3, de 5-3-5-3-5 szerkezetek is előfordulnak), az ED-k már sokkal inkább azonosíthatóak és kereskedhetőek, mert egy lökéshullám helyén a trendszint utolsó hullámaként jelennek meg.

Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.

Nem háromszögek, a kedvenceim, amikor TA alapon behúznak egy hsz-t, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás.
Valódi – elliotti értelemben vett – háromszögekről tudjuk, hogy vagy 4. hullámként, vagy b hullámként jelennek meg, az adott trendszint utolsó hullámként, mindig utolsó!

Valódi háromszög esetében A-C, B-D, vagy C-E hullámok nagyságára 61,8% aránnyal megfeleltethető egymással. Ez a 78,6 négyzetre emelése miatt nagyjából annyit jelent, hogy A hullám után B hullám sok esetben 78,6%-a, B nagyságához képest C hullám annak 78,6%-a, C után D hullám várható mérete annak 78,6%-os nagyságrendjével feleltethető meg.


C helyét A és B ismerete esetén csak nagy kockázattal lehet a fenti zónát kijelölni, mivel a hsz-re utaló információ még nagyon kevés, inkább csak a fenti megállapítások képi szemléltetésére szolgál.

Ékek

Amennyiben LD-ről beszélünk, azaz impulzus első hulláma, vagy egy ZZ A hulláma, akkor a célár előrejelzésre vonatkozó szabályt nem tudunk felállítani. Az első és harmadik csúcs összekötésével hozzávetőleges célár zónát tudunk kijelölni, LD soha nem lehet csonka, ezért a várható célára a 3. hullám szintje felett lesz. LD esetében is igaz, hogy a harmadik hullám nem lehet a legrövidebb, ezért és az ék jellege miatt az 5. hullám kisebb a 3. hullámnál.

Amennyiben ED-ről beszélünk, akkor az alakzat célára 5. hullám esetében az első hullám nagyságának 61,8 vagy 78,6%-a, csak ritkán éri el az első hullám 100%-os szintjét. Tapasztalatom szerint az, hogy melyik Fibonacci szintre megy a piac, ugyancsak termék és timeframe specifikus jellemző.

Kvázi háromszögek

1-2-1-2-1-2 sorozat. Ebben az esetben a korábban ismertetett technika alapján fibo 161,8% használatával több timeframen határozhatunk meg célárakat. Ezt most részleteznem sem kell.

Nem háromszög

Ezekkel nem tudok mit kezdeni, meg kell találni a valódi kontextust.

A háromszögek, ékek esetében kereskedési és elemzési szempontból is sokkal jelentősebb a következő szakaszok céláraira való következtetés lehetősége, de erről majd későbbiekben. Előtte majd jövök még a B hullámmal, a szeszélyes hölggyel.

2015. január 1., csütörtök

Technikai Elemzés - A célárszámítás - I. rész

Konkrét elemzés helyett egy szakmai anyaggal indítom a 2015-ös évet, remélem hasznát veszitek!

Célárszámítás - az alapok

Egyetemi éveim alatt a cégek értékét mindenféle bonyolult, soktényezős vállalatértékelési modell alapján tanultuk meg kiszámítani. A sok változó, valamint azok állandó mozgása miatt csak közelítőleg lehetett egy-egy cég értékét megállapítani. A különböző modellek sokszor jelentősen eltértek egymástól, ráadásul néhány plusz, egyedi információ alapvetően tudta megváltoztatni a végeredményt, melyet  a tőzsdei értékükkel soha nem lehetett megfeleltetni, a tőzsdei mozgásokkal pedig csak nagy időtávon lehetett összefüggést találni. Ilyen premisszák után érthető, hogy az árfolyamváltozások előrejelzésére vonatkozó előfeltételezésem sokáig az volt, hogy a tőzsdei árfolyamok mozgását előre jelezni nem lehet. Gondolom az oktatási rendszerből kikerülő fiatal közgazdászok hasonló tudással vértezik fel egyetemeink. 2007-ben a nagy „elemzőházak” további dinamikus növekedéssel és minden korábbinál magasabb árakkal számoltak a következő évekre, optimizmusuk határtalan volt. A történetet mára már mindenki ismeri. Joggal adódott sokakban a kérdés, hogy a váratlan zuhanást előre lehetett-e jelezni? A válaszom igen. Tudom utólag könnyű okosnak lenni, azonban a net számtalan példát mutat arra, hogy voltak, akik előre látták a nagy zuhanást.

Elliott hullámelméletének legnagyszerűbb része, hogy kombinálva a Fibonacci számokkal és egy kis gyakorlással, tapasztalással nagyon jól lehet célárakra vonatkozó becslést készíteni. Elliott rendszere ebből a tekintetből is elengedhetetlen segítséget nyújt a kereskedőknek, bár sokan félreértik, Elliott hullámelmélete nem egy kereskedési rendszer csupán annak egy eleme, talán ez a folyamatos félreértés, valamint az, hogy sokan csak felületesen ismerik a rendszert, amiért nem kapja meg az őt megillető figyelmet.

De mégis, hogyan lehet előre jelezni a várható célárakat? Egyáltalán előre lehet jelezni? Válaszom erre továbbra is, hogy igen. Valóságban ezzel kevesen foglalkoznak, magyar szakirodalom pedig gyakorlatilag nincs. A hagyományos technikai analízisben vannak azonosított alakzatok, melyeknek meghatározott minimum célára van, ugyanakkor ha nincs alakzat, akkor a piac várható mozgásával semmit nem tud kezdeni az elemző, csupán a korábbi ellenállások, támaszok, csatornák jelentenek nekik támpontot.  Nyilvánvaló az is, hogy a legnagyobb probléma, hogy sokan egzakt módon akarják a lehetséges célárat megállapítani, miközben csak egy nagy valószínűséggel bekövetkező eseményről beszélhetünk. Az események bekövetkezését pedig tapasztalatom alapján az adott termék (részvény, index) egyedi sajátossága, illetve a választott timeframe is meghatározza.

Több timeframe használata

Az elmúlt évek kialakult gyakorlata alapján az elemzésekhez több timeframet vizsgálok egyszerre. Ez minimum 3 különböző idősíkot jelent. Az órás grafikonon történő elemzés esetén a nagyobb kontextusba helyezés érdekében érdemes 4 órás vagy napos grafikont is megnézni, deviza piac esetében napos helyett a 8 órás grafikon használata indokoltabb. A kisebb ’10 vagy ’15 perces chartot a belső szerkezet vizsgálata miatt szoktam használni. Elliott elmélete likvid piacokra vonatkozik, a hullámokat meg lehet találni kisebb idősíkon is, de ökölszabályként megfogalmazható, hogy ’10 perces grafikon alá nem érdemes bemenni elemzési céllal, persze gyakorlásként, szórakozásért gyakran megtettem, de a megbízhatósági fok alacsony, előrejelzés készítésének pedig nincs értelme, a tévedés valószínűsége magas, ráadásul pár percen belül meghaladja a piac, kereskedési értéke a magas költségek miatt nincs. A timeframek időbeli távolságára a 3-4-szeres eltérés az ideális.

Lássuk akkor, hogy a tapasztalatok alapján milyen célszintekkel lehet alapvetően számolni Elliott hullámokra vonatkozóan, elsődlegesen, egy timeframe figyelembevételével.

A sikeres elemzéshez ismerni kell az adott terméket, tapasztalatot kell benne szerezni. Az eddigiekben azt láttam, hogy vannak az adott részvényre, indexre jellemző sajátosságok, melyeket érdemes megismerni, mert nagyban javítja az elemzés hatékonyságát.

1. hullám lehetséges célszintje

Az első hullámra vonatkozó célárszámítást alapesetben nem lehet elvégezni. Erre akkor van lehetőség, ha más timeframen azonosítottuk a mozgást, sikerült kontextusba illeszteni, aminek segítségével megkezdhető a számítás, ezzel most itt nem foglalkozom. Ilyen helyzetekben egyébként is elsődlegesen még azon gondolkozunk, gondolkozik az elemző, hogy valóban véget ért-e egy szakasz vagy sem.

2. hullám lehetséges célszintje, a korrekció mértéke

Elliott elmélete szerint a korrekciós szint többek között lehet: 100%, 78,6%, 61,8%, 50%, 38,6% vagy 23,6%. Ez nekem túl sok variáció, ez alapján nem lehet célárakat kalkulálni. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy nagyon sok szint kizárható, előfordulásuk nagy eséllyel megjósolható.

Általánosságban elmondható, hogy részvények esetében a korrekció szintje második hullám esetében 61,8%, indexek esetében 78,6%, ez nálam a fő szabály. Néha olyannyira erős ez a szabály, hogy például az OTP esetében a szint validált átlépése után azonnal más formációban, más hullámban kezdek el gondolkozni. Az OTP esetében az évtized elejéig visszatekintve nem találkoztam olyan esettel az elemzéseimben, amikor 2. hullám mélyebb szintre korrekciózott vissza, azaz a matematikai esélye minimális. 

Gondolom itt sokaknál mindjárt adódik kérdés, hogy miért nem 76,4%-ról beszélünk. Az egzakt válaszom rá, hogy 78,6% a 61,8% 127,2%-os szintjének felel meg, a kevésbé egzakt, hogy ez vált be, ugyanakkor tudom, hogy az 1,8%-os különbség nem releváns, sokszor észre sem vehető. Felszúrással, leszúrással még likvid piacon is számolni kell, ennyi pedig belefér. Az említett korrekciós szintek az alap (középső), azaz órás timeframen nagyon nagy eséllyel bekövetkeznek, tapasztalataim szerint legalább 70-80%-os valószínűséggel. Ez alapján nagyon nagy eséllyel megjósolható egy második hullám célszintje.

Van egy 20-30%-os valószínűség, amikor ezen korrekciós szintek nem játszanak. Mikor lehet erre számítani? Tapasztalataim azt mutatják, hogy abban az esetben, ha magasabb timeframen  erős trend van és az első hullám a magasabb trend visszatérését hozza, a magasabb timeframen a fordulós gyertyának nagy tüskéje van. A piacot mindig folyamatában kell vizsgálni és minden gyertya új információt hordoz, a korrekciók célszintjeinél is igaz, hogy minden egyes új gyertya pontosíthatja a célár előrejelzését. Abban az esetben, ha a kisebb timeframen jól láthatóan 3 hullám ment délnek, mely nem törte a korrekciós csatornát, a piac 38,2% retrace szintre ment vissza,  akkor kell élni a feltételezéssel, hogy a második hullám nem megy le az általánosan elvárható 61,8%-os (vagy 78,6%) szintre. YM-ben, a Dow határidős e-mini termékénél kisebb timeframen például azt tapasztaltam, hogy a második hullámban a 78,6%-os retrace szintet dZZ formációban éri el a piac, magyar piacon ezzel a sajátossággal nem kerültem szembe.






  

3. hullám célára

Harmadik hullám esetében szerencsés helyzetben vagyunk, indulása előtt lefutott egy első és egy második hullám, ezért két fontos adattal rendelkezünk. Nyilvánvalóan ezek az első hullám nagysága, illetve a második hullám korrekciós szintje. A harmadik hullámról tudjuk, hogy nem lehet a legrövidebb és általában megnyúlt.  Tapasztalati tény, hogy legnagyobb eséllyel 161,8% hosszú a 3. hullám az első hullám szintjére vetítve.




Kisebb timeframeken (’10-’15) a tapasztalatom, hogy szereti a 261,8% szintet, még kisebb (5’ alatt a 423,6%-ot, ha magasbb timeframen impulzus fut).  A harmadik hullám esetében nincs meg a korrekcióknál tapasztalható különbség az indexek és a részvények között.

4. hullám célára

Az impulzus már előrehaladott állapotban van, a mozgás fenntartható és erős. A negyedik hullám az életerős trenddel szembeni mozgást jelenti, éppen ezért az esetek legnagyobb százalékában alacsony korrekciós szintet képes csak elérni a piac, ez többségében a 38,2%-os szintet jelenti.





A negyedik hullám esetében több fogódzó is van a várható célárának előrejelzésére. Egyfelől a negyedik hullám célára az egy (néha két) szinttel alacsonyabb negyedik hullám szintje.




Másfelől nagyon jó használható a 2. hullám nagyságának nominális értéke is. Azt hiszem ez egy egyszerű matematikai összefüggés miatt van, azonban sokak számára csak akkor válik világossá, ha kicsit megmagyarázom.

Szóval azt állítom, hogy a 2. hullám korrekciós szintje x, a negyedik hullámé y, továbbá x=y. Azt is állítottam, hogy a második hullám az első hullámot 61,8% korrigálja vissza, a harmadik hullám az első hullám 161,8%-nak felel meg, illetve a 4. hullám korrekciója a 3. hullám nagyságának 38,2%-a.

Ezek alapján x=100*0,618, y=161,8*0,382, azaz x=61,8 és y=61,8, szintén.

Azt gondolom ez nem túl bonyolult, grafikusan egy elemző szoftvert használva pedig nagyon gyorsan és egyszerűen be lehet húzni a negyedik hullám korrekciójának várható végét. A tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben a harmadik hullám magasabb Fibonacci szintre megy, a korrekció nominális szintje sok esetben akkor is megegyezik a második hullám nagyságával.



Tapasztalataim szerint negyedik hullám esetében a 38,2%-os retracement gyakorisága 80% körülire tehető. Ez abban az esetben is igaz, ha a korrekció nem flat lesz, hanem háromszög. Ebben az esetben a korrekció legmélyebb pontja az első korrekciós hullám, azaz az a hullám lesz.

Sokan számítanak mély korrekcióra abban az esetben, ha a második hullám alacsony korrekciós szintet ért el, mert hallottak a váltakozás elvéről. Azt kell, hogy mondjam ez matematikailag rossz valószínűség. Nagyon ritka az, hogy egy alacsony korrekciójú második hullám után egy mély korrekció jön negyedik hullámban, sokkal valószínűbb az, hogy egy háromszög, vagy flat. A mély korrekció esélyét 10% alá teszem. Nagyon ritkán találkoztam vele. Gondoljunk csak bele, mire akarunk fogadni egy mély korrekciójú negyedik hullám esetén! Arra, hogy a trend legerősebb szakasza esetén, a piaci szereplők gondolkodása teljes fordulatot vesz és élesen szembe megy a korábbi mozgással, miközben a második hullám alacsony szintje is arra utal, hogy erőtől duzzad a trend? Az előfordul és a váltakozás elvét sem sérti, sőt erősíti, hogy negyedik hullámban ZZ alakul ki, melynek korrekciós szintje alacsony. Ez egy több szinten bull piac esetében reális mozgás, a trend annyira erős, hogy csak egy időben rövid ZZ korrekció után tovább folytatódik.

5. hullám célára

Az 5. hullám célárának meghatározásakor már nagyon sok információval rendelkezünk a piacról.  Nagyon sok esetben az 5. hullám térben és sokszor időben is megegyezik az első hullám nagyságával. Az 5. hullám célárának meghatározásakor nagyon nagy hasznát lehet venni a doboz technikának.




Néhány timeframe és termék esetében az 5. hullám megnyúlik és a harmadik hullámmal megegyező nagyságú.  Extrém piaci körülmények között, pl. nyersanyaghiánytól való félelem (arany, platina, olaj, élelmiszer stb.) esetében, parabolikus emelkedések kapcsán tapasztalható, hogy az 5. hullám még ennél is jobban, főként nagyobb timeframeken megnyúlik, értéke a harmadik hullám szintjét is meghaladja. Kis, azaz ’10 perc alatti grafikonokon gyakori, hogy a megnyúlt (261,8%) 3. hullám után egy szintén ekkora 5. hullám következik.



Joggal adódik a reakció, hogy még mindig túl általános a leírás. Valóban így van, azonban úgy gondolom kezdetnek már hatalmas lépés, amire majd a jövőben lehet építeni. Két dolog tud segíteni abban, hogy az általánosítás még ennél is kézzelfoghatóbb célárakat eredményezzen, olyat, mely nagy bizonyossággal be is következik. Ez a módszer segített abban, hogy az elmúlt években az OTP esetében akár 4-5 forinton belüli vagy ritkán ugyan, de forintra pontos célárakat is tudjak mondani, amit a piac visszaigazolt (a kezdetekben ezt még kihívásként éltem meg, manapság már más a fókusz). Természetesen ez nem működik minden esetben, főleg nagyobb timeframen futó korrekciók esetében nehéz ilyen szinten célárat mondani és találni. Amennyiben több szinten impulzusok futnak, akkor könnyebb az elemző helyzete. 
Az egyik, hogy nagyon ismerni kell az adott termék sajátosságait, a különböző timerframeken kedvelt alakzatait, megnyúlásait, retrace szintjeit. Ehhez nagyon sok időre van szükség, de a piac előtt eltöltött idő segít abban, hogy az adott terméket megismerd, sajátosságait felfedezd. Az OTP vonatkozásában, főleg kis timeframen (’5-’10) például nagyon szereti a papír a fordulókat ED-LD párossal összehozni, ez távolról leegyszerűsítve tetőépítésnek szokták nevezni. Bár az ED kialakulásakor ezzel nem lehet számolni, azonban az ED-ből való lefordulás után zavaros képet ad a piac, amit nehéz számozni érdemes azonnal ezt a lehetőséget megvizsgálni. 
A másik - minden termék esetében alkalmazható módszer - a timeframek összefésülésének módszere. Ez az igazi erő, ha több timeframe segítségével tudunk számolni, de erről talán később, ha igényt jelentkezik rá!