Ahogy beleolvastam egy-két a témával kapcsolatos topicba elég érdekes dolgokra bukkantam. Természetes, hogy egy ilyen erős esés (tegnap -20%, ma további 10-15% a cikk megírásakor) heves érzelmi reakciókat vált ki a részvényesekből. Siránkozás, későn jött tenni akarás, kognitív disszonancia, összeesküvés elméletek futtatása, stb. stb.
Ez a tőzsde! Minden megtörténhet és utólag persze könnyű okosnak lenni, de a legfontosabb, hogy tanuljunk a történtekből! Felnőtt egy - kezdő - tőzsdés generáció 2008 óta, aki még nemigen találkozott igazi válsággal, pánikkal, nem találkozott azzal, hogy bizony időről időre a jól megszokott, komfortos mozgáson kívül más is lehet a piacokon, amire fel kell készülni. Emberként persze ott van bennem a sajnálkozás érzése, de kereskedőként csak annyit tudok mondani, hogy ez a tőzsde, megint nem tanultak a múltból, nem hallgattak az idősebbekre, akik már jó néhány válságot átéltek, akik már tanultak belőle, akik már saját bőrükön is megtapasztalták azt a lélektanilag, pszichésen nehéz időszakot, amiben most sokan benne vannak, mert valamilyen alapszabályt bizonyosan megszegtek, hibát követtek el (a legalapvetőbb talán: a vállalt kockázat nagysága).
De ez nem vádemelés, mert ezeket a hibákat szinte kivétel nélkül mindenki elköveti, aki tőzsdézésre adja a fejét. A legfontosabb dolog, ha az ember most nincs benne, akkor is tudjon belőle tanulni. 10 éve folyamatos emelkedés van, hamarosan kisebb vagy nagyobb válság fog beütni, vajon mire kell felkészülni, mire lehet számítani, lehet-e tenni ellene?
Meggyőződésem, hogy sokat lehet tenni, ugyanakkor 100%-os módszer nincs. Kockázatkezelés során, már a trade előtt fel kell készülni, fel lehet készülni nagyon sok váratlan eseményre és természetesen vannak olyan dolgok, amikre nem, de akkor is kell lennie egy cselekvési tervnek, ami minimum abból áll, hogy "azonnali zárás".
Megpróbálok néhány olyan kockázatot számba venni, amire talán nem az első körben gondolnak az emberek és a kommentben nyugodtan ki lehet egészíteni, további ötleteket közzétenni.
A kereskedés során sokfajta kockázattal találkozunk és a lehetőség szerint vagy kezelni kell, vagy elkerülni, persze ez csak akkor lehetséges, ha felismertünk egy adott kockázati tényezőt és nem akkor találkozunk vele szemben, amikor már késő és kisebb, vagy rosszabb esetben nagyobb kárunk keletkezik belőle.
A kockázat része a kereskedésnek, nem baj, hogy van, arra kell csak figyelni, hogy a kereskedési döntések előtti mérlegelésnél vegyük számba ezeket és valamilyen formában kezeljük. Természetesen ez lehet a teljes trade elkerülése, lehet az, hogy kisebb kockázatot vállalva lépünk a piacra, vagy az, hogy adott esetben nem befolyásolja a döntésünket, mert például a tervezett időtáv napon belüli.
Bróker-kockázat
Még válság sem kell ahhoz, hogy valamilyen oknál fogva a bróker ne legyen elérhető, de a válságban az sem lehet meglepő, ha egy-egy bróker csődbe megy, egy bróker esetén a megnyitott pozíciót nem lehet fedezni, az elért céláron nem lehet zárni, ellenirányú ügyletet nyitni. Mindenképpen tanácsos legalább két brókernél jelen lenni, a kereskedett termékekre figyelemmel, arra az esetre, ha az egyiknél valamilyen probléma lépne fel.
Ezen felül természetesen igaz a brókerkiválasztás minden, oly sokat hangoztatott tényezője, mint például a negatív egyenleg elleni védelem, megfelelő ellenőrzés (ne Ciprus! - IronFx esete) stb. Ebbe most nem szeretnék belemenni mélyebben, a bróker választásról rengeteg cikk szól, sokan figyelnek erre, maradjunk annyiban maga a bróker is kockázat!
Technikai kockázat
A kereskedéshez mindenkinek szüksége van egy backup rendszerre, egy másik csatornára, amivel a brókerrel tudunk összeköttetésbe kerülni és lehetőleg, aki interneten keresztül kereskedik az ne a telefonos vonalat tekintse alternatív megoldásnak. Fel kell készülni arra, hogy a számítógép, tablet meghal, alkalmatlan lesz a kereskedésre, kell egy másik gép, vagy gépen történő kereskedés esetén egy tablet, telefon, a megfelelő appal felszerelkezve. Arra is kell gondolni, hogy ha meghal a bróker platformja a telefonos vonalak izzani fognak, nem lehet majd a brókert azonnal felhívni, ha nem egyedi problémáról van szó (megoldás lehet a másik bróker).
Ezen felül sokan elfelejtik, hogy az internet kapcsolat sem feltétlenül stabil, kell egy backup internet lehetőség, ami akár lehet a telefonon elérhető 4G/LTE hálózat is. Fontos tapasztalatom, hogy a backup internet ne annál a szolgáltatónál legyen, amelyik a vonalas netet biztosítja, fontos utána nézni, hogy valóban más-e a szolgáltató. (Az egyik nagy magyar szolgáltató felvásárolt egy kisebb vidéki szolgáltatót, de nevet nem váltott, a régi brand alatt futtatta a szerződéseket, bár a vonalas és a 4G más szolgáltatónál volt, az internet lehalás egyszerre érintette "mindkét" céget. Hiába gondoltam a fentiekre, nem voltam alapos, szerencsére nem ért kár, így olcsón vettem hatalmas tapasztalatot).
A vonalas net jelenleg technológiai oldalról stabilabb (elméletileg), így az egyik netnek, lehetőleg a fővonalnak ilyennek kell(ene) lennie.
Sokan Metatrader 4-t használtok, itt az app, amivel bármelyik MT4 bróker számlája elérhető:
App Store link
Piac hordozta kockázat
Nem akarok sokat írni a piacról, mindenki a saját vérmérséklete alapján válasszon nagy tőkeáttételes határidős termék, részvény, deviza- vagy árupiac között. Amire szerintem figyelni kell, az a nem 24 órás piacok esetében a nyitórés kockázat. Ezt a kereskedés során figyelembe kell venni.
A piac megválasztása egyben a bróker választásra is hatással van. Óriási plusz kockázatot vállal az, aki olyan brókerrel kereskedik a devizapiacon, aki a devizapiac 5/24 órás nyitvatartási ideje alatt csak 5/8-9 órát elérhető, akinél csak ennyi idő alatt lehet kereskedni, megbízást adni. Gyakorlatilag a piaci nyitvatartás 60-66%-ban nincs lehetősége ügyletet kötni, reagálni a piaci mozgásra, stopot húzni, zárni. Lehet kezelni ezt a fajta kockázatot, egy olyan tartalékszámla megnyitásával, ahol 5/24-ben lehet kereskedni és aktuális helyzetben hedgelni egy pozíciót, a másik módja a nagy tf-n való kereskedés, ahol kevésbé számít a napi mozgás.
Termék kockázat
Ahogy a bróker, a piac, maga a konkrét termék is rejt egyedi kockázatokat. Én olyan terméket nem kereskedem, ami nem elég likvid. Ennek oka, hogy a rendszerem likvid termékekre van optimalizálva, nagyon fontos a kereskedési költség és a vételi és eladási oldal közötti spread, valamint a pontosan kalkulálható risk.
Ezen felül nem kötök - és ez sokak számára meglepő lehet - fundamentálisan megalapozatlan termékekre, részvényekre, árukra. Ez gyakorlatilag a kriptovaluták esetén a leglátványosabb távolmaradás. Nem tekintem őket - jelen állapotukban - önmagukban értékes termékeknek (nem a technológia!!!).
Nem kötök olyan termékeket, amelyek egy-egy tényezőnek túlságosan kiszolgáltatottak, amelyek egy-egy egyedi tulajdonosi döntés esetén vészes reakciókat hozhatnak a piacon. Ez megint a likviditással és Elliott rendszerével van összefüggésben, illetve a kockázatkerüléssel. Az összes NER papír ilyen. Nem a cég teljesítményétől függ konkrétan az árfolyam, hanem a NER-től, egyik pillanatra a másikra ki tudják pakolni a céget, mert nem kap új megbízást, azt egy másik cég kapja meg, az eszközöket meg a végrehajtásban bagóért megveheti valaki, a tulajdonos kegyvesztetté válik (lásd.: Simicska esete). Ezt a fajta kockázatot nem tudom kezelni. Annyi papír, lehetőség van a piacon, hogy nem is okoz gondot ezeknek a kikerülése. Ezek a papírok a szerencselovagok és a bennfentesek játszótere, azoké, akik nagyot akarnak kaszálni, részesülni akarnak a bográcsból kieső falatokból, azoknak, akik a végén akár a teljes megtakarításukat is elveszthetik a kapzsiságuknak köszönhetően. A lehetséges kockázatok jócskán összeadódnak (réskockázat, termékkockázat, politikai kockázat stb.). A hitelezési gyakorlatban létezik olyan, hogy országkockázat, ami nagyjából arra utal, hogy az országban mekkora a politikai kockázat, annak a kockázata, hogy államosítanak, olyan törvényeket hoznak, ami az adott céget ellehetetleníti (ismerős nem? Sodexo, Edenred, Le Cheque Dejeuner vagy éppen az ESMA, igaz előbbiek einstandja 10 Mrd forintjába kerültek az adófizetőknek), forradalom alakul ki a fennálló rezsimmel szemben stb. A NER-hez közel álló cégek kockázata valamilyen formában kapcsolódik ehhez a kockázati látásmódhoz.
Említettem, hogy sokan hibákat követtek el, alapvető hibákat, melyekről sok tőzsdével kapcsolatos szakirodalom szól, időről-időre láthatóan hiába. A piac érdekesen működik, ismétlődően megjutalmazza azokat, akik hibáznak, kiutat enged egy-egy rossz döntés után, majd még nagyobb erővel, váratlanul súlyt le. Többször is képes jutalmazni azt, aki nem tesz stopot, hígít vagy éppen kiül egy nehéz szituációt, felelőtlenül túl nagy kockázatot vállal, majd nagyobb erővel viszi el a korábbi jutalmat és természetesen még azon túl is, akár a teljes számlát (pl.: 4-5-1-2-3 szituáció).
Alaphibák, melyet a piac hosszútávon biztosan megbosszul:
- Kockázatvállalás hibás felmérése
- Stop elhelyezés hiánya, mozgatása
- Más elképzelésének, fórumokon hallottak, pletykák, megmondó emberek véleményének megkötése
- Hígítás
- Kiülés
A kereskedés csak kis részben múlik a tudáson (megítélésem szerint), nagyobb része, a valódi sikeresség, ahogy korábban is említettem a mentális, pszichés háttérrel áll szorosabb kapcsolatban. Természetesen ez is egy szakma, tudás hiányában maximum a vak szerencse hozhat sikert, átmeneti jelleggel. A kockázatvállalás mértékének hibás felmérése, extra stresszt okoz, ami a "hit or run" reakcióhoz vezet. A reakció, ami annak idején a túlélést biztosította, a tőzsdén a veszteség legfőbb forrása. A tudatos döntés helyett, egy érzelmi/belső reakciót vált ki. Ki ne került volna olyan helyzetbe, amikor a zárás után megfordul a piac és elment az ellenkező irányba, vagy egy komolyabb mínusz után nullába, kis profittal lezárt trade, akár pár pillanat múlva is extra, a tervezett szintű nyereséget generálta volna, amennyiben a pozíció megmarad? Ezek az esetek a pszichés, mentális oldal felkészületlenségére vezethetőek vissza. Egyszerűen kőkemény hormonális reakció, belső feszültséget eredményez, a stressz csökkentése pedig reakcióra kényszerít, menekülni akar az ember a szituációból, ezért lép, általában rosszul.
Gyakran hallom, hogy nem tesznek ki a kereskedők stopot, mindenféle okra hivatkozva (a bróker ne vadássza le, stb.), un. "mentális stopot" alkalmaznak. Pályafutásom alatt egy, azaz egy kereskedővel találkoztam, akinél a mentális stop működik és több százzal, akinél nem. Az öreg róka pszichésen iszonyatosan stabil, képes a mentális stop használatára, de legyünk őszinték magunkhoz, a tőzsde egyébként is az őszinteségre tanít, nem vagyunk képesek mentális stopot használni. A stopot minden esetben ki kell tenni, hiszen ez a kockázatkezelésünk alapja, csak meghatározott kockázatot vállalunk (Day Trade esetében ez általában a tőke 0,5-2%-a), és tudatában vagyunk annak, hogy adott esetben az esetek egy kis százalékában ez sem úgy fog működni (slippage, réssel nyitás stb.). Aki nem tesz stopot, az a számlája teljes összegét teszi fel a tőzsdének nevezett rulettkerékre. Ha nincs kezelt kockázat méret, akkor gyorsan előjöhet az a szituáció, amikor a veszteség eléri a számla 20%-át, vagy az azt meghaladó mértéket, ami szintén pszichés reakciót vált ki a tanulmányok szerint a kereskedőkből, a mindegy-mindegy érzést. Ha már ekkora részt elbukott, akkor már mindegy, legyen az egész számla, olvasni sokszor a fórumokon és kitalálhatjuk, hogy hosszútávon mi lesz ennek a hozzáállásnak az eredménye!
Nem akarok hosszan belemenni ebbe a szakaszba. Nyilvánvaló, hogy akinek nincs saját véleménye a piacról, az ismeretlenek véleményére teszi fel a megtakarításait. Ez is egy szakma és pénzügyi értelemben úgy áll neki egy atomerőművet építeni, hogy semmiféle mérnöki jártassággal nem rendelkezik és mások, sokszor ellentétes állításaira alapozva próbálja meg felépíteni azt. Várhatóan egy pénzügyi atombomba lesz belőle, ami előbb vagy utóbb biztosan felrobban.
A "hígít-ás", igen, kb. így egymás után, az egyik legnépszerűbb dolog a fórumokon, abban az esetben, ha rossz irányba megy az árfolyam, akkor alacsonyabb szinten újabb és újabb pakkok vételére kerül sor. Ebben az esetben az átlagár ugyan csökken, de az összkockázat nagymértékben növekszik, pont akkor, amikor már látható, hogy nem találtuk el a piac mozgását. Ezeknél az embereknél semmiféle kockázat kezelés nincs, a számlájuk csak idő kérdése, hogy teljesen eltűnjön. Bár a piac itt is szereti megjutalmazni a játékban résztvevőket, de elég csak egyszer hibázni, annak a teljes számla látja kárát, ami előbb vagy utóbb be is következik.
Az előbbiekben említettekhez nagyon hasonló játszma a kiülés, azaz stop nélkül addig ülni a pozícióban, amíg az nyereségesre nem fordul. A baj vele az, ami az előző játékkal is volt, nincs kockázatkezelés, továbbá extra feltétként a pszichés, mentális egyensúly megborítása tartós, hosszútávú következményét is el kell viselni. Elliott szerint a 40-es évektől kezdődően egy olyan szakaszba kerültünk, amikor egy nagyobb tf impulzus mozgatja felfelé az árfolyamot. Erre a majd 80 éves szakaszra, 10-20 éves időtávban valóban igaz lehet ez a feltételezés, sőt talán éppen ebből a megtapasztalásból származtatható. Az indexek, devizák esetében elképzelhető, hogy visszamegy az árfolyam egy korábbi szintre, de egyes részvények esetében ez a meglátás, hozzáállás a tőzsdei karrier befejezéséhez is vezethet. Konkrétan tudok olyanról, aki a 2000-es évek eleje óta ül cash dollárban 312-es árfolyamon,a nullához pedig rá kell számolni a kamatkülönbözetet, de közel 20 év óta az egyik legjobb helyen tartózkodik most az árfolyam. Ott van a Matáv (most Telekom példája is) vagy éppen a Norbi Update esete, hogy csak itthon maradjunk.
Tudom sokak számára a fent leírtak egyértelműek, azonban, ha egy olvasó is talál valami hasznos gondolatot, lesz olyan hozzáfűzni valója, ami másokat elgondolkoztat, kiegészíti a kockázatkezelést, akkor, mint egy pénzügyi blog tettünk valamit a tudás terjesztéséért.
