Bux és Bux1112 várakozás 41. héttől - II. rész

Múlt héten írtam:

"Napos ábrát kezdtem el elemezni és - ahogy azt mindig tennem kellene -  a bux grafikonját néztem meg. Az elsődlegesnek tartott számozás (az OTP miatt váltottam rá néhány napja) biztosan nem jó, azaz marad a korábbi, hogy az indexben 4. hullámban vagyunk, mert a gafikon alapján a második hullám az első kiindulási pontján túl ment.  Ami a számozás érdekessége, hogy az első és harmadik hullám hossza megegyezik, azaz nagy valószínűséggel az 5. rövidebb lesz! 

Megj.: A határidő esetében ez a belenyúlás nem következett be. A hullámtérbe hatolás napi záró és nyitó szinten jelent meg."

A hullámtérbe hatolás egy nyitó árfolyamban következett be és onnan intenzív esésnek indult. Megnéztem kis tf-n is, de az index szinte nem tartózkodott az említett szinten, azonnal leesett onnan. Miért mondom ezt? Elliott elméletének 3 sarkalatos szabályának egyikét fogom átlépni, amiért Cimballi minden bizonnyal megráncolja a szemöldökét.(remélem ennyiben marad :o) Láttam már rá példát korábban is, de valóban a hagyományos értelemben ilyen esetben a számozás nem jó. Valamennyire számítottam rá, ezért írtam a megjegyzést is. Szóval Elliott elmélete a likvid, részvénypiacokra vonatkozik. Írtam már többször, hogy a bux nem minden esetben likvid, illetve a kosár önmagában nem részvény, ezért most átlépem ezt a szabályt, de óva intek mindenkit, hogy ezt tegye minden olyan esetben, amikor nem az elképzelése szerint alakul a piac. Miért teszem mégis ezt, mert az index komolyabban megsértene egy másik szabályt, mely szerint a negyedik hullám nem megy az első hullámterébe, márpedig, ha hagyom a számozást ez történne a csütörtök-pénteki mozgásban.  De ennél is tovább lépve az indexek kitörtek a korrekciós trendcsatornából, azaz más oldalról is megerősítésre került a trendforduló, azaz, hogy láthattuk az 5. hullámot. Ennek ellenére élénken figyelek, mert nem tetszik ez a helyzet. Egy olyan eset van, amikor impulse hullám szerkezet 3-3 hullámból áll és sérülnek a hullámterek, ez pedig az ED... szóval nagyon, de nagyon figyelek!

Bux órás chart:

Amennyiben tényleg trendforduló van, akkor a 3. hullám elkészült és éppen egy negyedik hullámban vagyunk lefelé. Az ábrán jelöltem, hogy mire számtok. Ismét egy b hullám, melynél a legnehezebb a célár jelölés, kicsivel nagyobb eséllyel a kék zónára szavazok. Határidő esetében 16.000-100 vagy 16.200-300 lehet. Ez a becslés most nem olyan pontos, mint lenni szokott!

Bux1112 órás chart:

Bux és Bux1112 várakozás 41. héttől - I. rész

A havi ábrán a megrajzolt két szignál vonal úgy tűnik fogta az esést, eddig.

Bux havi chart:

A heti chart sokkal érdekesebb információkat hozott a múlt héten, láthatóan elindult a nagy esés korrekciója, a korrekció típusának függvényében emelkedés jön, hogy meddig jut el az attól is függ, hogy a lefelé jövetel mi volt. Ha C/1, akkor akár a magasabb kék zónát is elérheti az emelkedés. Amennyiben III. hullám, akkor  20-21000 pontnál magasabbra nem mehet, X esetén pedig bármi lehet. Meddig fog tartani a korrekció, minimum 3 hét, de nyilvánvalóan ennél hosszabb idő lesz, akár decemberig is elhúzódhat.

Nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot a 2008-as esés és a mostani között, ami után alacsony retrace szintekkel emelkedés jött, most is ez lesz?

Bux heti chart:

A heti ábra szerint további emelkedés jöhet, vigyázat ez hetes szinten értendő!!!

OTP - gyors

Közben ezt vettem észre, megerősíti a korábbi bejegyzésem.

OTP- gyors - nyomon követés

Az OTP-ről nem teszek fel elemzést. Még semmi nem dőlt el. Egyenlőre mind a nagy kék zónát, mind a piros háromszöget csak egy feltételezésként kell kezelni.

OTP 15' chart:

OTP- gyors

Első körben, még ma esés a felső zónába, hosszabb távon szerintem az alsó zónát érheti el, de ehhez látni kell az esés szerkezetét.

OTP 15' chart:

várakozások

A bux az utolsó ponton áll, amit ha túllép, akkor trendforduló van/lesz. Addig nem térek vissza a korábbi számozásra, amíg tökéletesen meg nem sérti és be nem bizonyosodik, hogy valóban a bux esetében a likvidációs problémák miatt következett be az, hogy a feltételezett 2 hullám átment az elsőn. Ez nem a hagyományos ortodox megközelítés, ezért ezt hanyagolom addig.

Bux napi chart:

Bux órás chart:

Bux1112 órás chart:

OTP a minimális zóna alját éppen, hogy nem érte el, vagy 5 forinttal lejjebb kellett volna megrajzolni, vagy még megy feljebb :o) én a másodikra szavazok. Az új csúcs után érik egy korrekció. Miért nem volt forgalom,? Mert a nyitó rés (egyenlőre annak látszik) előtt megvolt a nagy forgalom - kedd utolsó órában- utána nagyjából egy kis negyedik hullámban oldalazott a piac, azaz kis tf-n sem történt meg az első csúcs kijelölése, ez mára maradt, szvsz nyitás a piros zónában. Igyekszem ma napközben valamikor gép közelébe kerülni és legkésőbb este feltenni egy részletesebb elemzést. A piac szépen mutatja magát, számomra nem meglepetés a helyzet, szerintem lesznek jó (vagy jobb és biztosabb) beszállási pontok, az utolsó nagy emelkedéshez ebben az évben.

OTP órás chart:

in memoriam

link

30% az esély Magyarországon az államcsődre

Ezzel a címmel jelentek meg cikkek szerdán az interneten. 2010 decemberében publikáltam egy bejegyzést a CDS cunamiról. Tudom hangzatos, marketinges és figyelemfelhívó a cím. Link A cikkben tettem egy kísérletet, hogy a magyar CDS árakat számozzam be Elliott módszerével. Az ábrák forrása: http://www.dbresearch.com

Az akkori ábra:

...és a mostani:

Az akkori számozás, azaz az új ciklus 2. hullámát, anno még rossz helyre tettem, a korrekció komplexebb lett, de a 3. hullám, azaz a mostani emelkedés már szépen látszik. Vajon meddig megy el? Vajon meddig tudjuk finanszírozni? Költői kérdések, lássuk mit írtam akkor:

"Az ábra alapján - bár megerősítésre még jelen esetben is szükség van - a CDS ára emelkedni fognak hazánk esetében a jövőben. Azaz az állampapírok kibocsátásánál egyre magasabb költséggel kell számolni, ami egyre jobban terheli a költségvetést. Ennek a következményeibe nem megyek bele, gondolja végig mindenki és ne csak Magyarország esetében."

Szépen haladunk előre... :o(

Bux és Bux1112 - várakozás szerdától

Az OTP-hez hasonlóan itt is emelkedést várok. A legnagyobb gondom, hogy a korrekció vége túlmutat az első hullám terén... az emelkedés (ha nincs trendforduló és negyedik hullámban vagyunk, akkor nem léphet túl rajta, csak beleszúrhat)


Bux órás chart:

Bux1112 órás chart:

Régen tettem fel a napos ábrákat. Figyelem, a négyzetek nem célzónák, ellenállások lehetnek egy emelkedéseben!

Bux napi chart:

Bux1112 napi chart:

OTP várakozás - szerdától

Végre megvan amire vártam, már majdnem elvesztettem a hitem, nagyon lassú volt a korrekció idáig. Amit három napja írok az most fog eljönni, vagyis az emelkedés akár egy új csúcsra. Piros zóna a minimum, amit el fog érni a papír (vagy az alsó részhez, vagy a felsőhöz, jobban fog kötődni, ha itt fordul).  A várakozásom a középső zóna (kék), de nem zárom ki, hogy egy jó hangulatban a felső kék zónát is eltalálja. Ami a lényeg 5 hullámban várom az emelkedést, ami felfedezhető lehet, így korábban meg lehet majd mondani a célárat, ha valaki ismeri az Elliott-i alapokat. Nagyon esélyes egy réssel nyitás is.

OTP órás chart:

A korábbi ábra, ahol látszik, hogy a kék zóna nyert, amit vártam:, csak az idő volt hosszabb:

"A magam részéről nagyobb esélyt adnék a kettes ábrán kékkel jelzett zónáknak, azon belül is inkább az alsónak. " -  várakozások hétfőtől

OTP - a megjegyzések alapja 16:34-től

Miért gondoltam, hogy felfelé megy a piac? Itt az ábra!

Bux1112 - gyors

A reggeli bejegyzésben rossz ábrát csatoltam. A 78,6%-os retracet, annyiban módosítom, hogy az 50%-os szinten is sokszor fordul a piac, főleg, ha b hullámról beszélünk, azaz, akár el is érthette az ideális szintet. Ha elindul a fordulat, akkor 16000 fölé nyúlhat a határidő. (16200-16400, pontosabbat este)

Bux1112 órás chart:

OTP - gyors

Ha minden jól megy, akkor innen nagyobb eséllyel felfelé megyünk, 5 hullámban (1-2 már meglehet), majd esés.

Korábbi ábra, ahol a várt alsó kék zónát elérte a papír (két nappal ezelőtt írhattam):

Ha bejön az emelkedés szóljatok, hogy az alábbi ábráról írjak egy-két szót!

Irány a célárzóna

A két napja felrakott célárzónákat eléri ma a piac szvsz. Utána szerintem egy kis emelkedés jöhet, de az már nem long belépő. Vészesen leutánozta a piac Cimballi elképzelését, nem árt az óvatosság.

OTP órás chart:

Bux1112 órás chart:

Figyelem! Az ábrán rajzolt célárzóna rossz, a helyes 15.000 környéke, tehát nem 61,8% hanem 78,6%! Sajnos nem tudom javítani.

Vegyük észre, hogy hamarosan vége a korrekciónak, azaz jöhet egy 5. hullám lefelé és még hiányzik egy kimerülési rés is. Este megnézem részletesen a grafikonokat, találok e valamilyen ultra medve számozást. Az OTP esetében érdemes elővenni Szarvasvadász számozását, mert emlékeim szerint nagyon medvés...

Addig is nyitás vszinu réssel, majd irány a célzónák által mutatott terület, ahonnan jöhet az emelkedés, ideális esetben a korábbi lokális csúcs fölé. Számolnék azzal is, hogy megjelenhet egy bearish slingshot, de ezzel még várjunk.

Nem köteleztem el magam az ultra bearish scenárió mellett, egyenlőre figyelek. A célzónák elérése után, akár egy 3 hónapos, december végéig tartó emelkedés is benne lehet a pakkliban, egy csonka 5. hullámmal a buxban, az OTP akár teljes is lehet. Abban az esetben, amikor kétségek vannak nyitottnak kell lenni, a másik irányba is. Várjuk meg még a piac eldönti mit akar....

OTP gyors

Van egy háromszög, hamarosan le/kitör belőle. A fő kérdés, hogy 4. poziban vagy egy LD lehet. Egyenlőre nem tudom megmondani, több idő kellene. A délután (lehet előtte egy mélypont) emelkedést hozhat!

OTP 1' chart:

OTP órás chart:

OTP várakozás 40. héttől

Berajzoltam az ábrába zölddel azt a lehetőséget, amikor még nincs kész a lefelé menő 5 hullám és csak a negyedikben vagyunk. A magam részéről nagyobb esélyt adnék a kettes ábrán kékkel jelzett zónáknak, azon belül is inkább az alsónak. Mind a két esetben esést várok, a szintje sok információval szolgálhat a jövőre vonatkozóan. Esetleg egy erősebb nyitás beleférhet, de azon sem lepődnék meg, ha egy réssel zuhanna. Szerintem a holnap a figyelemről és figyelésről fog szólni. Nekem teljesen mindegy merre megy a piac, megvárom még biztosabb jelet ad.

OTP órás chart:

OTP órás chart 2:

Bux és Bux1112 várakozás a 40. héttől III. rész

A bejegyzés első része: link
A bejegyzés második része: link 

A lefelé tartó kör 5. hulláma igen érdekes naposon, őszintén zavar is egy kicsit az általános viselkedéstől való eltérés, ezért fokozottan fogok figyelni és reménykedek, hogy mindent észrevettem, nem mentem el valamilyen vezérlő elv mellett.

Nézzük az órás képet. A korrekció számozásának helyességében nem vagyok megbizonyosodva. A grafikon alapján csökkenésre számítok, egy lehetséges célárzónát berajzoltam. Kérdés a korrekció szerkezete, mert a 2. hullám korrekciójának idejét térben és időben elérte, azaz, ha be tudnám megfelelő módon számozni, akár véget is érhetett.... A határidőre fel is tettem egy számozás, ahol alt verzióban a korrekciónak vége és indulhat az 5. hullám.

A feltett célzónát nagy eséllyel éri el a bux és a határidő, a kérdés az onnan történő további mozgás, azaz további esés, oldalazás, vagy felfelé fordulás. Azt hiszem a határidős esetében a hétfői nap inkább a figyelemé kell, hogy legyen és nem a kereskedésé.

Ez a fajta számozás még egy dologra felhívja a figyelmet, még pedig, ha helyes, akkor második hullám valamilyen kombinációs korrekciós szerkezet (pl: expanded flat+x+ flat), mert távolról ránézve simán háromszögként azonosíthatjuk.

Bux órás chart:

Bux1112 órás chart:

Lacika felvetette, hogy lehetséges e, hogy ez az utolsó alakzat inkább egy ED. Bennem nem merült fel, de a számozás szerinti 1=3 és a 2 hullám háromszög képe miatt később megnézem ezt a lehetőséget is Ha az, akkor egy ZZ-nek kell lefelé jönnie, hogy megkapjuk a következő csúcsot. (háromszögből háromszögbe jelentése, hogy egy sokkal magasabb szintű hullám vége jön hamarosan)

Bux és Bux1112 várakozás a 40. héttől II. rész

A bejegyzés első része: link

A hetes vagy nagyobb timeframek után nézzük meg mi történik a következő szűkebb időszakban. A nagy tf-ek azt mutatták, arra utalnak, hogy hamarosan jöhet egy korrekció, ami a legnagyobb lehet a júniusban megkezdődött esésben. Figyelem, nem lett még kimondva, hogy megtörtént a mélypont elérése!!!

Napos ábrát kezdtem el elemezni és - ahogy azt mindig tennem kellene -  a bux grafikonját néztem meg. Az elsődlegesnek tartott számozás (az OTP miatt váltottam rá néhány napja) biztosan nem jó, azaz marad a korábbi, hogy az indexben 4. hullámban vagyunk, mert a gafikon alapján a második hullám az első kiindulási pontján túl ment.  Ami a számozás érdekessége, hogy az első és harmadik hullám hossza megegyezik, azaz nagy valószínűséggel az 5. rövidebb lesz! 

Megj.: A határidő esetében ez a belenyúlás nem következett be. A hullámtérbe hatolás napi záró és nyitó szinten jelent meg.

Az ábrán jelöltem egy ellenállási zónát, melyen nem mehet át az index a felfelé körben, hiszen akkor megsérti az első hullám terét. Az első hullám jelen esetben momentumosabb, mint a 3. (ahogy az OTP esetében is, ahol ez volt a legfőbb indok a két verzió közötti választásnak - érdemes lesz ott is minden lehetőségre figyelni!)

Bux napos chart:

Bux1112 napos chart:

Bux és Bux1112 várakozás a 40. héttől I. rész

Régen foglalkoztam a teljes nagy képpel, az utolsó alkalommal leírt zónába ért a piac (heti), ideje újra átgondolni a lehetőségeket.

A havi chart alapján rajzolt kép és célár továbbra is maradt, jelenleg nagyobb eséllyel a kisebb zónába várom a piacot, cca. 6.000 körüli célárral, de a nagy zónába való betörés már teljesíti a min. elvárásaimat. A képen megrajzoltam két vastag szignálvonalat, szvsz egy erősebb ellenállásként viselkedhetnek, ami a mélyponton fogta az esést, vagy fogja, a nagy tf miatt itt néhány 100 pont "tévedés" elfér, ami heti szinten egy spike is lehet.

Bux havi chart:

A heti kép sokkal érdekesebb. Mi jön lefelé? Hirtelen a következők jutottak eszembe:

- lefelé tartó 5 hullám 3. hullámának alhulláma
- C hullám első alhulláma
- esetleg egy X hullám
- nagy háromszög C hulláma
- egy felfelé menő ciklus 2 hullámának c hulláma (nem azonos a nagy C hullámmal)

A nagy kérdés melyiket lehet kizárni, az elliotti elvek alapján. Ezzel most nem akarok foglalkozni, én nagyobb eséllyel azt gondolom, hogy C/1 lehet. (néhányat pedig azonnal kizárnék)

Bux heti chart:

Az ábrán behúztam egy szintet, ami a 2008-as esés után/közben kisebb nagyobb ellenállásként/támaszként működött, érdemes majd figyelni a szint környékét. (annak ellenére is, hogy a kosár tartalma közben átalakult) A heti ábra alapján elmondhatjuk, hogy lassan vége az esésnek, a piac elérte, vagy hamarosan eléri az alját, ahonnan jöhet egy felfelé kör, hiszen 5 hullám egy irányba "lefutott".

Mi lesz a folytatás? A következő ábrába berajzoltam két lehetőséget. Korai még róla nyilatkozni, csak érdekességként teszem fel. Tudom, ezt most nehéz elhinni, de ha most lesz a fordulat, potenciális lehetőség.

Bux hetes chart:

Olvasnivaló a hét végére

Aki régóta olvas tudja, hogy néha csatolok egy-két cikket. A cikk a portfolio.hu-n jelent meg  link. Felcsuti Péter a maga politikafüggetlen hozzáállása, szakmaisága, vezetői és emberi erényei mindig is példaképül szolgáltak és szolgálnak a mai napig, számomra  ő az élő, ideális vezető, a politikamentes, független szakértő. Jelen helyzetben érdemes a véleményére odafigyelni, ajánlom a cikket mindenkinek.

"Zombi bankok Magyarországon (Vélemény)

2011. szeptember 30. | 09:24

Felcsuti Péter

"Amikor a kormány a vállalkozók panaszait hallva a külföldi bankokat fogja hibáztatni a hitelszűke miatt, emlékezni, vagy inkább emlékeztetni kell arra, hogy ő lökte zombi létbe ezeket a bankokat" - írja alábbi véleménycikkében Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója, a Bankszövetség egykori elnöke. 

Bocsánatkérés: Szeretnék mindenek előtt elnézést kérni barátaimtól, volt kollégáimtól és valójában a bankszektorban dolgozó minden munkatárstól. A jelenségért, amelynek a fenti címet adtam, nem ők felelősek, azt, mint alant kiderül, több tényező idézi elő, amelyek sorában azonban a kormány intézkedései, ideértve a rögzített árfolyamon történő végtörlesztést lehetővé tételét, játsszák a meghatározó szerepet. 


Hír a napi sajtóból: Andreas Treichl, az Erste csoport első embere kijelentette, hogy az Erste az üzleti fejlesztésre szánt forrásokat nem Magyarországon fekteti be...ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szilárd tőkemegfeleléshez és a likviditáshoz szükséges tőkét mindig biztosítani fogják a magyar Erste-nek.Hasonló értelemben nyilatkoztak az osztrák Raiffeisen csoport vezetői. 


Definíció: A "zombi bank" kifejezést első ízben az amerikai u.n. savings and loans institutions (lényegében takarékszövetkezetek) 1987-es válsága kapcsán használták. Ezek a takarékszövetkezetek üzleti, vagy számviteli értelemben elvesztették a tőkéjüket, ám tovább működhettek mert az állam explicit, vagy más módon garantálta fizetőképességüket. Majd a japán ingatlanválságot követően a japán nagybankokat nevezték több mint egy évtizeden keresztül így. És most Amerikában lehet újra olvasni arról, hogy sokasodnak azok a pénzintézetek (pl. a Bank of America-t említik), amelyek megfelelnek ennek a leírásnak. 


Időközben a kifejezés tartalma kibővült, illetve módosult. Ma már nem csak olyan bankot neveznek így, amely elvesztette a tőkéjét és állami támogatásban részesül. Egy meghatározás szerint (CNN Money) a zombi bank "nincs elég jó állapotban, hogy fejlődjön, de túl fontos, hogy engedjék meghalni." Témánk szempontjából azonban a következő definíció (NPR News) még alkalmasabb: "nem egészen halott, de nincs jól, és a gazdaságnak semmi haszna nincs belőle" (kiemelés tőlem). 


A magyarországi bankszektor meghatározó szereplői - különösen a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú vállalatfinanszírozás területén - az OTP kivételével egytől egyig külföldi tulajdonban vannak. Ezek a bankok az elmúlt durván két évtized alatt futtatták fel tevékenységüket; egyenként nagyjából 200 milliárd HUF összegű tőkét működtetnek Magyarországon és nem mellékesen 3000 embert foglalkoztatnak, bár ez a szám sajnos folyamatosan csökken. Az idők folyamán végrehajtott tőkeemelések és osztalékfizetések (az első az ország tőkemérlegében bevételt, a második kiadást jelent) figyelembevételével ezen bankok mindegyikének külföldi tulajdonosai nettó befektetők a magyar piacon. A nettó tőkebefektetői pozícióhoz párosul az ezen bankok által külföldi anyavállalatuktól, vagy máshonnan külföldről felvett hitelek állománya. Így már több ezer milliárd forint belföldön befektetett forrásról beszélünk. 


A bankrendszer külföldi tulajdona áldás és átok egyszerre, vagy finomabban szólva itt is igaz, hogy nincs ingyen ebéd. Mielőtt ezt kifejteném, előre kell bocsátani, hogy Magyarország a bankszektor tulajdoni szerkezet vonatkozásában nem különbözik a többi kelet-európai országtól, oly annyira nem, hogy még a külföldi bankcsoportok is nagyjából ugyanazok (az Erste, a Raiffeisen, a KBC, az Unicredit, az Intesa, a Citi szinte mindenütt meghatározó szerepet játszik). Ebből az is következik, hogy ha a magyar bankrendszerben illetve a gazdaságban valamilyen pénzügyekre visszavezethető diszfunkcióval, anomáliával (mondjuk eladósodás devizában) találkozunk, amely más országokban nem, vagy nem olyan intenzitással fellelhető, akkor jól tesszük ha az okokat elsősorban hazai viszonyainkban keressük és legfeljebb csak ezt követően kezdünk a bankok környékén kutakodni. 


A külföldi banktulajdon a 2008-ban kirobbant válság idején kifejezetten áldás volt Magyarország számára is; a külföldi tulajdonosok ugyanis megingás nélkül biztosították magyarországi leányvállalataik likviditását és tőkeellátását, azaz erre a célra az ország - sok nyugat-európai országtól eltérően - egyetlen fillér adóforintot sem költött. Így aztán más kelet-európai országokhoz hasonlóan nálunk sem állt elő az a például Izlandon vagy Írországban megfigyelt csapdahelyzet, hogy a bankszektort megmentve lényegében az állam kerül csődhelyzetbe. 


A külföldi tulajdonosok természetesen nem karitatív megfontolásokból alapján, hanem saját legjobb érdekeiket követve támogatták magyarországi leánybankjaikat. Ettől még azonban tény, hogy ez jelentős kockázatoktól, illetve veszteségektől mentesítette a magyar államot. Tudjuk, emberi tulajdonság, hogy ami nem történt meg, azt nem is nagyon becsüljük. Ennek ellenére nem árt erre emlékeztetni. 


Másfelől azonban az sem kérdés, hogy a több országban jelenlévő külföldi bankcsoportok számára Magyarország csak egy a piacok közül, amelyek között forrásaikat allokálniuk kell. Más szavakkal ezek a bankok definíciószerűen sokkal kevésbé elkötelezettek a hazai piac iránt, mint mondjuk egy száz százalékban magyar tulajdonú pénzintézet. Ez nem erkölcsi kérdés, hanem adottság, amelyet a döntéshozók nem hagyhatnak figyelmen kívül. Már pedig tény, hogy Magyarország egyebek közt a válság hatására is leértékelődött a befektetők szemében, mert egyszerre vált kockázatosabbá és romlottak növekedési kilátásai, azaz kevesebb profitot ígér. Így a külföldi banktulajdonosok forrásallokációs döntéseiben - és ezek a források immáron egyszerre szűkösek és drágák - Magyarország 2008-2009 folyamán a korábbi időszakhoz képest alulpozícionálttá vált, olyannyira, hogy a kelet-európai országok sorában valahol a lista alján foglal helyet. Ám - és ezt személyes tapasztalataim alapján biztosan állíthatom - 2010-re a külföldi tulajdonosok többsége arra készült, hogy óvatosan újranyit Magyarországon; többségük üzleti terveiben szolid hitelbővüléssel számolt. 


Ebben a helyzetben érte több hullámban a szektort a kormány támadása, amely egyszerre verbális, súlyosan anyagi természetű és egyébként alapvető kérdéseket vet fel a szerződéses, ill. jogbiztonság tekintetében. 


A tisztesség kedvéért el kell ismerni, hogy a kormány nehéz helyzettel találta magát szembe; megoldást kellett találnia a devizaadósok problémájára, megfelelni a társadalom igazságérzetének, javítani a költségvetés helyzetét és végül - gondolom, ez is szempont kellett, hogy legyen - fenntartani a gazdaság hitelellátását. Ez nagyon árnyalt, kiegyensúlyozott, mondhatnám szinte művészi gazdaságpolitikát igényelt volna. Ehelyett a kormány egy bukott közgazdász hallgató szakértelmével és egy bigott vidéki plébános erkölcsi normáival nyúlt ehhez az egyébként valóban nagyon nehéz, összetett kérdéskörhöz. 


Az eredmény minden csak nem kielégítő; a devizaadósok problémája változtalanul megoldatlan, sőt bizonyos csoportok számára a gondok várhatóan súlyosbodni fognak, a költségvetés helyzete már rövid távon is fenyegető, a bankszektor hitelezési tevékenysége nominálisan is csökken. 


Helyezzük most magunkat a külföldi tulajdonos helyzetébe: adva van egy piac, amit a szakmai szabályok szerint a kockázat-hozam rangsorban amúgy is hátra kell sorolnia. Ilyen körülmények között szembesül egy, a saját normái szerint értelmezhetetlen kormányzati döntéssel, amely súlyos veszteséget okoz a számára. Mit érezhet? Valószínűleg egyszerre van szó bizalomvesztésről, méltánytalanság érzésről és - én még ezen sem nagyon csodálkoznék - talán még valamilyen revansvágyról is. Naivitás azt hinni, hogy a multinacionális cégek kizárólag racionális megfontolások alapján döntenek. Ott is hús-vér emberek ülnek, a maguk érzelmeivel, kultúrájával, szocializációjával. Sok jót egy darabig aligha várhatunk tőlük. 


Másfelől az jól kitapintható volt, hogy a kormány nem bánná, ha egyik, vagy másik jelentősebb külföldi szereplő elhagyná a magyar piacot, mintegy helyet csinálva az "igazi" magyar bankok számára. De csalatkoznia kellett. A külföldi tulajdonosok - ahogy ma megállapítható - összességükben racionálisan döntöttek és maradnak. A bankok jellemzően hosszú távú játékosok és egyébként is túl sok tőkét fektettek be az országban. Egy kivonulás - még ha rendezett is - csak növelné a veszteségeket. 


Tehát maradnak, kivárnak, de befagyasztják tevékenységüket, azaz zombivá alakítják át itteni leányvállalataikat. Milyen üzleti stratégiát jelenthet a zombilét egy ilyen bank számára: először is piaci pozíciói védelmét, azaz mindenáron megtartani, akár árengedménnyel is, a jó minőségű ügyfeleket; megtartani, ha lehet magasabb ár mellett, az átlagos ügyfeleket és kiszelektálni a gyengébb minőségűeket. És mindenek felett kerülni a kockázatokat (pl. nem befogadni új, kockázatos ügyfeleket, fejlesztési projektumokat még magas kockázati felár mellett sem. (Emlékezzünk a tankönyvi tételre: a gazdaság növekedése épp azon múlik, hogy forráshoz jutnak-e a bizonytalan kimenetelű, de nagy hasznot ígérő projektumok és ügyfelek.) 


Ezen túlmenőn az anyabankok kitettségét csökkentendő ezek a bankok törekednek a külföldi források lehető legnagyobb mértékű lecserélésére belföldiekkel, azaz a leánybankok igyekeznek visszafizetni a korábban felvett külföldi hiteleiket. Ez a belföldi kamatok emelkedését eredményezi, ami jó a megtakarításoknak, de nem jó a vállalkozásoknak. Ez az a folyamat, ami már gyakorlatilag 2008 óta egyébként is zajlik, amit a miniszterelnök tévesen (?) aposztrofált az ország pénzének külföldre menekítéseként. Vegyük észre, hogy mindez egy külföldi forrásokra strukturálisan ráutalt gazdaságban történik. 


És egyáltalán nem mellékesen, a bankok minden lehetséges módon takarékoskodni fognak, munkatársakat bocsátanak el, fiókokat zárnak be, beruházásokat halasztanak el, és ahol lehet - ha másként nem, burkoltan - emelik szolgáltatásaik árát..."

Folytatás: link