Hírek szerepe, avagy nem a hírek mozgatják a piacot!

Régen sokat foglalkoztunk a hírekkel és azok szerepével a charton. Annak idején írtam egy hosszabb bejegyzést a hírekkel kapcsolatban. Az utóbbi időben ismét sokat kerülnek képbe, a különböző várakozások miatt. Tekintve, hogy jól összefoglalja a véleményemet változatlan formában teszem közzé a jó két és fél évvel ezelőtt írt bejegyzést. Tudom sokak nem fogadják el a véleményemet, heves érzelmeket válthat ki az emberekben, de javaslom kipróbálni, hogy mi történik, ha elfogadják azt, amit írok. Egy próbát megér!

Íme:

Hírek

Az új olvasok részére fogok elsősorban most olyat mondani, ami lehet első hallásra hitetlenkedve fogadnak. Akik régóta, vagy a kezdetek óta olvasnak azok tudják, mi a hozzáállásom a hírekhez, nevezetesen:

Nem a hírek mozgatják a piacot!!!

A korábbi időszakban erre egész megjegyzés cunami indult a blogon, mára szerencsére sokan megértették azt, hogy mit is értek ez alatt.  Sokat mondtam/írtam, hogy a hírekkel nem foglalkozom, nem érdemes velük érdemben számolni, általában. Ezt egyrészt Prechtertől tanultam, másrészt saját tapasztalatom is, mert mióta csak korlátozottan figyelek a hírekre az előrejelzések pontosabbá váltak. Vannak - nem is kevesen - akik a hírekkel foglalkoznak, azokat próbálják meg lekereskedni, többségében veszteségesen.

Miért mondom, hogy általában. Azért, mert vannak olyan hírek/események, melyekkel számolni kell, de ezek száma nagyon kevés. Egy atomrobbanás vagy a természeti katasztrófák  (földrengés, árvíz, tájfun stb.) olyan események, melyeknek komoly hatása lehet a piacra, de ez természetes. Továbbá van egy-két olyan formáció, melyek esetében a szerkezet elkészülte után, egy esemény/hír mozdítja el a piacot. A háromszög vagy ED tipikusan lehet ilyen formáció. Ezzel Elliott elmélete is foglalkozik, korábban már említettem "thrust"-nak hívja, amikor a piac a háromszög befejezése után éles fordulattal a hagyományos TA értelmezésben egy "kés"-t  produkál. Találó a név, mert ha aláállsz, jelen esetben long pozícióba lépsz, véged.

Szintén említettem már, hogy olvastam egy  Prechter interjúban, hogy ő hogyan vélekedik a hírekről. Idézem:

"My addition to the theory is that the stock market is a direct reflection of mass psychological change, which in turn shapes events. If you study the patterns produced by the averages, you must conclude that mankind goes through natural and rhythmic sociological changes. In other words, such changes are not reaction to events, as is popularly assumed, but are natural and occur ahead of related events, which are the results."

(Prechter's Perspective, Peter Kendall)

Számomra mi fontos a fenti idézetből?

A tömeg pszichológia változása van kihatással a tőzsdei árak változására (igen, a tömeget befolyásolják a hírek, de nem egy hanem azok összessége), ami alapvetően egy természetes és ritmikus (felismerhető, mert ismétlődő alakzatok, azaz előre jelezhető) szociológiai változás, azonban nem közvetlenül a hírek okozzák a változást, mint ami az általános vélekedés.

Az elmúlt időszakban volt egy-két olyan esemény, ami körbejárta a világsajtót, a hírre való reakció, vagy éppen a hír megrengette a piacokat. Lehetne itt mindjárt felhozni, hogy nincs igazam, mert igenis a hírek megmozgatják a piacot és nem is kicsit. Továbbra is azt tartom, hogy a nagyobb/fontosabb híreknek is maximum 24 óráig van hatása, utána visszazökken minden a rendes kerékvágásba. Már hallom a tiltakozó szavakat, főleg azoktól, akik ezt nem tudják elfogadni, érzem, ahogy indulatok gerjednek bennük és mélyről előtör a tiltakozás, főleg, ha még érintettek is voltak valamelyik eseményben. Akkor konkretizáljuk az SNB bejelentését. A bejelentést követően a hétvégét arra szántam, hogy egy ilyen brutális meglepetés a kereskedési rendszeremet milyen formában érintett volna, fogalmazzunk úgy csináltam egy stressz tesztet (a  rendszer kiválóan megfelelt), majd pedig megnéztem az USD/CHF keresztet. Egyértelmű jelzéseket találtam arra vonatkozóan, hogy elég komoly ellenállás előtt állt a piac, azaz a kontextus-momentum-szignál kereskedési rendszert szabályosan alkalmazva nem lehetett „rossz” irányba állni. De ugye itt csak arról beszélek, hogy nem álltam volna nagy eséllyel rossz irányba, igen, valóban, de a rendszer Elliottra épül. A következő lépésben megnéztem néhány korábbi elemzést ki mit látott elemzési szempontból és – bár korábban elmentem az elemzés mellett, mert a deviza, főleg ez a kereszt nincs a középpontban – azt találtam, hogy igenis volt elliott-i jelzés egy impulzus végére és a fordulatra. A piac reakciója tényleg heves volt, aminek az az oka, hogy egy sokkal magasabb idősíkon tért vissza a trend.

De nézzünk egy másik eseményt, talán sokan emlékeznek még az OTP 2011. november 25-ai leminősítésére, zárás után. Mindenki esést várt, én nem, mert az elliott-i kép mást mutatott, hétfőn a leminősítés ellenére 6%-ot emelkedett a piac.

Tudjátok hogyan történik a gazdasági újságírás általában? Jön a piacon egy hirtelen változás, majd az újságírók elkezdik hozzá megkeresni a híreket, általában meg is találják azt, ami mellette szól, ami meg ellene arról nem vesznek tudomást. Figyeljétek meg, van hogy a befektetők hirtelen megrettenek valamitől, majd pár héttel később ugyanattól a hírtől meg sem mozdul a piac, vajon mi a különbség? A kedvencem, amikor a piacon nagyon várnak egy fontos hírt majd az árfolyamokban semmiféle változás nem történik. Mivel magyarázzák ilyenkor az újságírók ezt? A piac már "beárazta" a várakozást. Az ok - okozati viszony szerintem akkor állna fent, ha a hírek hatására minden esetben hasonló mozgás történne a piacon nem pedig háromféle (emelkedés, esés, nem változik).

Vegyünk egy szemléletes példát, ismét a svájci frank és az SNB bejelentése. Váratlan volt? Igen. Benne volt a chartban? Igen. Az elmozdulás ilyen mértékére lehetett számítani? Szerintem egy elemző sem gondolja komolyan, hogy egy ilyen változást kiír, előre, mert kicsi az esélye. Persze utólag már egyértelmű, hogy miért volt ekkora elmozdulás (egy irányba álltak a spekulánsok, többnyire stop nélkül), de az extrém eseményekkel elemzések kapcsán ritkán számolunk, az elemzésben is a valószínűségekre építünk. 2014. januárjában írtam a CHF/HUF vonatkozásában egy elemzést, melyben új all time highra számítottam, de ott van az USD/HUF kereszt is. Bizonyára elhiszitek nekem, hogy 2014. júliusában nem tudtam még a jegybank várható döntéséről, ua. az árfolyam a döntés után érte el folyamatában 3. célszintet, melynek elérését, az elmozudlást a svájci hírekkel magyarázta a sajtó. Ez csak pár adat és nem kérem, hogy feltétlen hittel változtassatok a véleményeteken, inkább próbáljátok ki! Készítsetek elemzést a fontosabb hírek előtt és nézzétek meg – 24 óra mozgást kihagyva – hogy milyen reakciók vannak a piacon, mennyire találta el az elemzésetek! Hírek kapcsán próbáljátok ki, hogy máshogy gondolkoztok!

Térjünk vissza az elemzéshez. Kisebb - jelen esetben órás - timeframen az elemzések esetében a következőket szoktam a hírek kapcsán alkalmazni. Amennyiben a múltban keletkezett hírről van szó, a hír eredménye egy spike, akkor azt nem tekintem a szerkezet részének. Amennyiben előre beharangozott hír várható a piacon, akkor azzal számolok, hogy a hír megjelenéséig lelassul a piac, kis forgalom mellett nagy eséllyel oldalaz. Ha ez egy feltételezett negyedik hullám időszakában történik, akkor az a tapasztalatom, hogy óriási mértékben el tud húzódni, akár napokkal a hír előtt elkezd oldalazni.  Órás alatti kisebb timeframen a b hullámok tudnak hasonlóan - őrjítően  - hosszúak lenni időben.