Technikai Elemzés - Komplex számítási metódusok - V. rész

Komplex számítási metódusok

Komplex, azaz összetett számítási metódusnak hívom, amikor az elemzéshez több idősíkon azonosítom a hullámokat (minimum 3), majd azokból határozom meg a célárat. Az előrejelzés biztonságát növeli, ha több timeframen kiszámolt célár hozzávetőlegesen egy zónára mutat. Azt gondolom ez nem egy nagy dolog, viszont az eredményességet nagyon nagy mértékben meg tudja növelni. Ez az elemzési módszer nagyon pontos tud lenni, főleg ha több idősíkon impulzus fut, amennyiben nagyobb timeframeken korrekciós hullámok futnak, akkor a kisebb timeframek „piszkosak” lesznek, az impulzusok nem lesznek tiszták, nehezebb számolni és pontos célárakat megadni.

A három timeframe az jelenti, hogy az elemzési idősík alatt és felett gondolkodom egy-egy szinttel, minimum. Az elemzésben, de sokszor a kereskedésben is a fordulat, vagy korrekció futásának eldöntésében már mutattam, hogy a korrekciós csatorna törése ebben sokat segít. A sematikus ábrázolás egyszerű és érthető, azonban ha valaki a valóságban látja a piacot, ahol megjelennek a spike-ok, a piac kétes helyzetben áll meg a nap végén, vagy hosszú hétvége után tér vissza a kereskedés, sokszor nagyon nehéz helyzetben van az elemző. Ebben segít, ha a C, vagy 3. hullám belső szerkezetét megvizsgáljuk kisebb timeframen. Ehhez kapcsolódóan van egy nagyon fontos szabályom, mely  kereskedésben „break even” helyzetet teremt, azaz nem fogadom el impulzusként az emelkedést/csökkenést, ha ennek a feltételnek nem felel meg egy mély korrekció utáni helyzetben.

Ökölszabály nálam, hogy a csatornát a 3/3 hullámnak kell megtörnie a kisebb idősíkon, ha a harmadik nem töri, akkor nem fogadom el. Ez nem azt jelenti, hogy nem láttam már olyan esetet, amikor a 3. nem törte a csatornát, hanem azt, hogy ennek minimális az esélye, nagyobb timeframen futó korrekciók esetén van inkább erre esély, vagy akkor, amikor a második korrekció nem volt mély.

Aki régen olvas talán emlékszik még, hogy anno sokat játszottam azzal, hogy a réssel nyitás szintjét megjósoltam. Most elárulom, hogy nem is olyan nagy dolog ez, mint amilyennek látszik. J A rések megjelenése a harmadik hullámban, azon belül is a harmadik harmadikjának az esetébe a leggyakoribb, főleg, ha a piac kisebb timeframen ezen hullám kifejlődése közben zár be. Nagyon sokszor következő nap már a csatorna felett, vagy épp pont azon nyit ki a piac, vagy magasabban történt nyitás esetében a kezdő időszakban visszaesik rá. Ha sikerül több timeframen beazonosítani a harmadik hullámot és a csatornák teteje a következő gyertya helyén metszi egymást, akkor szinte bizonyos, hogy felettük, vagy rajta, azaz a metszés szintjén nyit ki a piac. Ennek a várakozásnak 1H-’15 idősík vonatkozásában van a legnagyobb relevanciája tapasztalataim alapján, ez az a szint, mely időben megfelel az „érzelmek” mozgásának egy éjszakányi idő alatt. Persze, ha hosszú hétvége jön, akkor magasabb idősíkokon kell gondolkozni, nem az 1D-’15 relációban.

Most lépjünk egyet előre és matekozzunk egy kicsit. Kezdjük egy egyszerű kérdéssel, mennyi az impulzus célára (részvény, normál eset), ha az első hulláma x hosszú?

Bonyolult? Pedig ezt fejből kellene tudni! Akkor nézzük meg:

1, hullám vége: x

2. hullám (normál 61,8% retrace) vége: x-0,618

3. hullám vége: x-0,618+1,618x, azaz 2x

4. hullám vége: x-0,618+1,618x-(1,618x*0,382), azaz 1,382x

5. hullám vége: x-0,618+1,618x-(1,618x*0,382)+x, azaz 2,382x

Ha ez megvan és nem a „Mi van?” volt az első reakció, akkor nézzük meg, mennyi az indexek esetében a normál impulzus célára, ha az első hullám y volt?

Nézzük meg, akkor lebontva:

1, hullám vége: y

2. hullám (normál 78,6% retrace) vége: y-0,786

3. hullám vége: y-0,786+1,618y, azaz 1,832

4. hullám vége: y-0,786+1,618y-(1,618y*0,382), azaz 1,214y

5. hullám vége: y-0,786+1,618y-(1,618y*0,382)+y, azaz 2,214y

Amit ebből leginkább használni szoktam, az az impulzus végének meghatározása, melyet a nagyobb idősíkkal szoktam összevetni. Ha nagyobb idősíkon (Fibonacci 161,8%, mint 3. hullám) szintén egy zónára mutat, akkor nagyon esélyes, hogy a piaci fordulat következő szintjét látjuk és nem egy C hullámnak vagyunk tanúi (A=C). Tekintettel arra, hogy a piac nem egzakt módon mozog elég egy kihúzott Fibonacci rács és a hozzávetőleges számolás ahhoz, hogy a célár zónáját meghatározzuk. Ez a több idősíkon való számolás sok esetben segít időben beazonosítani a megnyúlt hullámokat, így az általánostól eltérő impulzusok esetében is növelhető az előrejelzésünk bekövetkezésének esélye.