Egy kis érdekesség, USD/HUF havi chart:
Hírek/News
Sunday, 4 January 2015
Saturday, 3 January 2015
Technikai Elemzés - A célárszámítás - II. rész
Korábban a blogra már felkerült anyagokat is felhasználtam ehhez a bejegyzéshez, ezért lehet sokatoknak már ismerős lesz pár gondolat. Ez a rész kicsit más lesz, mint az előző, de úgy érzem, hogy amennyiben valaki már rendelkezik az alap elméleti ismeretekkel, egy kis kiegészítés vagy ismétlés neki sem árt. Ahhoz, hogy a több idősíkos elemzésbe belekezdjek azt gondolom szükséges ezeknek az alapoknak is az átismétlése, kifejtése. Nem tudom eldönteni, hogy különállóan mekkora a hozzáadott értéke ennek a cikknek, de abban biztos vagyok, hogy az előzővel és a következőkkel egységbe kovácsolva sokat ér majd.
Zigzag célár
Általánosságban A=C alapján C vége egy egyszerű
számítással elvégezhető. Általában a ZZ csatornában mozog, azaz A hullám kiindulási pontját B hullám végével
összekötve - a párhuzamos eltolást alkalmazva - B kiindulási pontjára vetítve a
csatorna megrajzolható, a csatorna felső vonalára várható C vége. A Zigzagen belül A vagy C mindig jól
tagolt, a másik hullám ellenben nehezen számozható, tagolható.
Ezen túlmenően amire érdemes figyelni, hogy a ZZ-k esetében vagy az A vagy a C hullám sokszor egy ék. Amennyiben C hullám egy ED, nagyon esélyes, hogy a célértékre inkább igaz, hogy C=78,6% (esetleg C=61,8%). Ezen formáció sok esetben inkább egy nagyobb korrekció részeként alakul ki, azaz flat 4/a, továbbá LD, ED vagy háromszögek belső szerkezeteiben található.
Háromszögek
célárai
A hagyományos TA-ban megjelenő
geometriai háromszögeket Elliott rendszerében több kategóriába oszthatjuk.
Szeretem és szerintem minden Elliottal foglalkozó kereskedő, elemző szereti
ezeket a háromszögeket, mert, a kontextus megfelelő azonosítása után, jól
kereskedhető, célárazható alakzatok. Röviden: kis kockázat, magas nyereség, jó
RR, kitűnő időzítési lehetőség és előre megadható célár. A háromszögből való
kitörés iránya - a kontextus megtalálása után - 100%-ban beazonosítható.
Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat:
Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat:
1) valódi háromszögek
2) ékek
3) kvázi háromszögek
4) nem háromszög
A valódi háromszögek 3-3-3-3-3 belső szerkezettel rendelkeznek és mindig adott trendszint utolsó előtti hulláma.
Az ékek, közismertebb nevükön az LD-k és ED-k, a trend egy induló, vagy
utolsó hullámaként jelennek meg. Az LD-k azonosítása sokszor nehézkes, mert nem
tudunk egyértelműen a trend fordulatára következni, hisz belső szerkezete
inkább korrekciós szerkezetre hasonlít (többségében 3-3-3-3-3, de
5-3-5-3-5 szerkezetek is előfordulnak), az ED-k már sokkal inkább
azonosíthatóak és kereskedhetőek, mert egy lökéshullám helyén a trendszint
utolsó hullámaként jelennek meg.
Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.
Nem háromszögek, a kedvenceim, amikor TA alapon behúznak egy hsz-t, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás.
Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.
Nem háromszögek, a kedvenceim, amikor TA alapon behúznak egy hsz-t, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás.
Valódi –
elliotti értelemben vett – háromszögekről
tudjuk, hogy vagy 4. hullámként, vagy b hullámként jelennek meg, az adott
trendszint utolsó hullámként, mindig utolsó!
Valódi háromszög esetében A-C, B-D, vagy C-E
hullámok nagyságára 61,8% aránnyal megfeleltethető egymással. Ez a 78,6
négyzetre emelése miatt nagyjából annyit jelent, hogy A hullám után B hullám
sok esetben 78,6%-a, B nagyságához képest C hullám annak 78,6%-a, C után D
hullám várható mérete annak 78,6%-os nagyságrendjével feleltethető meg.
C helyét A és B ismerete esetén csak nagy kockázattal lehet a fenti zónát kijelölni, mivel a hsz-re utaló információ még nagyon kevés, inkább csak a fenti megállapítások képi szemléltetésére szolgál.
Ékek
Amennyiben LD-ről beszélünk, azaz impulzus első
hulláma, vagy egy ZZ A hulláma, akkor a célár előrejelzésre vonatkozó szabályt
nem tudunk felállítani. Az első és harmadik csúcs összekötésével hozzávetőleges
célár zónát tudunk kijelölni, LD soha nem lehet csonka, ezért a várható célára
a 3. hullám szintje felett lesz. LD esetében is igaz, hogy a harmadik hullám
nem lehet a legrövidebb, ezért és az ék jellege miatt az 5. hullám kisebb a 3.
hullámnál.
Amennyiben ED-ről beszélünk, akkor az alakzat
célára 5. hullám esetében az első hullám nagyságának 61,8 vagy 78,6%-a, csak ritkán
éri el az első hullám 100%-os szintjét. Tapasztalatom szerint az, hogy melyik Fibonacci szintre megy a piac, ugyancsak termék és timeframe specifikus
jellemző.
Kvázi
háromszögek
1-2-1-2-1-2 sorozat. Ebben az esetben a korábban
ismertetett technika alapján fibo 161,8% használatával több timeframen
határozhatunk meg célárakat. Ezt most részleteznem sem kell.
Nem háromszög
Ezekkel nem tudok mit kezdeni, meg kell találni a
valódi kontextust.
A háromszögek, ékek esetében kereskedési és elemzési szempontból is sokkal jelentősebb a következő szakaszok céláraira való következtetés lehetősége, de erről majd későbbiekben. Előtte majd jövök még a B hullámmal, a szeszélyes hölggyel.
Friday, 2 January 2015
USD/HUF
A tegnapi bejegyzéshez itt egy gyakorlati példa, a doboz mutat egy célárat, ami lehet, hogy ez lesz, lehet, hogy nem. Önmagában arra jó, hogy kontra stratégia mellett a stopokat a célár környékén be kell feszíteni, a pozi egy részét zárni, vagy akár gyertya stopra húzni és menni vele. A technikai kép bull, fordulatra utaló jel pedig még nincs.
Thursday, 1 January 2015
Technikai Elemzés - A célárszámítás - I. rész
Konkrét elemzés helyett egy szakmai anyaggal indítom a 2015-ös évet, remélem hasznát veszitek!
Célárszámítás - az alapok
Egyetemi éveim alatt a cégek értékét mindenféle
bonyolult, soktényezős vállalatértékelési modell alapján tanultuk meg
kiszámítani. A sok változó, valamint azok állandó mozgása miatt csak
közelítőleg lehetett egy-egy cég értékét megállapítani. A különböző modellek
sokszor jelentősen eltértek egymástól, ráadásul néhány plusz, egyedi információ
alapvetően tudta megváltoztatni a végeredményt, melyet a tőzsdei értékükkel soha nem lehetett megfeleltetni,
a tőzsdei mozgásokkal pedig csak nagy időtávon lehetett összefüggést találni. Ilyen premisszák után érthető, hogy az árfolyamváltozások előrejelzésére
vonatkozó előfeltételezésem sokáig az volt, hogy a tőzsdei árfolyamok mozgását előre
jelezni nem lehet. Gondolom az oktatási rendszerből kikerülő fiatal
közgazdászok hasonló tudással vértezik fel egyetemeink. 2007-ben a nagy „elemzőházak”
további dinamikus növekedéssel és minden korábbinál magasabb árakkal számoltak
a következő évekre, optimizmusuk határtalan volt. A történetet mára már
mindenki ismeri. Joggal adódott sokakban a kérdés, hogy a váratlan zuhanást
előre lehetett-e jelezni? A válaszom igen. Tudom utólag könnyű okosnak lenni,
azonban a net számtalan példát mutat arra, hogy voltak, akik előre látták a
nagy zuhanást.
Elliott hullámelméletének legnagyszerűbb része,
hogy kombinálva a Fibonacci számokkal és egy kis gyakorlással, tapasztalással
nagyon jól lehet célárakra vonatkozó becslést készíteni. Elliott
rendszere ebből a tekintetből is elengedhetetlen segítséget nyújt a
kereskedőknek, bár sokan félreértik, Elliott hullámelmélete nem egy kereskedési
rendszer csupán annak egy eleme, talán ez a folyamatos félreértés, valamint az,
hogy sokan csak felületesen ismerik a rendszert, amiért nem kapja meg az őt
megillető figyelmet.
De mégis, hogyan lehet előre jelezni a várható
célárakat? Egyáltalán előre lehet jelezni? Válaszom erre továbbra is, hogy igen.
Valóságban ezzel kevesen foglalkoznak, magyar szakirodalom pedig gyakorlatilag
nincs. A hagyományos technikai analízisben vannak azonosított alakzatok,
melyeknek meghatározott minimum célára van, ugyanakkor ha nincs alakzat, akkor
a piac várható mozgásával semmit nem tud kezdeni az elemző, csupán a korábbi
ellenállások, támaszok, csatornák jelentenek nekik támpontot. Nyilvánvaló az is, hogy a legnagyobb
probléma, hogy sokan egzakt módon akarják a lehetséges célárat megállapítani,
miközben csak egy nagy valószínűséggel bekövetkező eseményről beszélhetünk. Az
események bekövetkezését pedig tapasztalatom alapján az adott termék (részvény,
index) egyedi sajátossága, illetve a választott timeframe is meghatározza.
Több
timeframe használata
Az elmúlt évek kialakult gyakorlata alapján az
elemzésekhez több timeframet vizsgálok egyszerre. Ez minimum 3 különböző
idősíkot jelent. Az órás grafikonon történő elemzés esetén a nagyobb
kontextusba helyezés érdekében érdemes 4 órás vagy napos grafikont is megnézni,
deviza piac esetében napos helyett a 8 órás grafikon használata indokoltabb. A
kisebb ’10 vagy ’15 perces chartot a belső szerkezet vizsgálata miatt szoktam
használni. Elliott elmélete likvid piacokra vonatkozik, a hullámokat meg lehet
találni kisebb idősíkon is, de ökölszabályként megfogalmazható, hogy ’10 perces grafikon
alá nem érdemes bemenni elemzési céllal, persze gyakorlásként, szórakozásért
gyakran megtettem, de a megbízhatósági fok alacsony, előrejelzés készítésének
pedig nincs értelme, a tévedés valószínűsége magas, ráadásul pár percen belül meghaladja
a piac, kereskedési értéke a magas költségek miatt nincs. A timeframek időbeli
távolságára a 3-4-szeres eltérés az ideális.
Lássuk akkor, hogy a tapasztalatok alapján milyen
célszintekkel lehet alapvetően számolni Elliott hullámokra vonatkozóan,
elsődlegesen, egy timeframe figyelembevételével.
A sikeres elemzéshez ismerni kell az adott terméket,
tapasztalatot kell benne szerezni. Az eddigiekben azt láttam, hogy vannak az
adott részvényre, indexre jellemző sajátosságok, melyeket érdemes megismerni,
mert nagyban javítja az elemzés hatékonyságát.
1. hullám
lehetséges célszintje
Az első hullámra vonatkozó célárszámítást
alapesetben nem lehet elvégezni. Erre akkor van lehetőség, ha más timeframen
azonosítottuk a mozgást, sikerült kontextusba illeszteni, aminek segítségével
megkezdhető a számítás, ezzel most itt nem foglalkozom. Ilyen helyzetekben
egyébként is elsődlegesen még azon gondolkozunk, gondolkozik az elemző, hogy
valóban véget ért-e egy szakasz vagy sem.
2. hullám
lehetséges célszintje, a korrekció mértéke
Elliott elmélete szerint a korrekciós szint többek között lehet:
100%, 78,6%, 61,8%, 50%, 38,6% vagy 23,6%. Ez nekem túl sok variáció, ez
alapján nem lehet célárakat kalkulálni. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy nagyon sok szint kizárható, előfordulásuk nagy eséllyel megjósolható.
Általánosságban elmondható, hogy részvények
esetében a korrekció szintje második hullám esetében 61,8%, indexek esetében
78,6%, ez nálam a fő szabály. Néha olyannyira erős ez a szabály, hogy például
az OTP esetében a szint validált átlépése után azonnal más formációban, más
hullámban kezdek el gondolkozni. Az OTP esetében az évtized elejéig
visszatekintve nem találkoztam olyan esettel az elemzéseimben, amikor 2. hullám
mélyebb szintre korrekciózott vissza, azaz a matematikai esélye minimális.
Gondolom itt sokaknál mindjárt adódik kérdés, hogy
miért nem 76,4%-ról beszélünk. Az egzakt válaszom rá, hogy 78,6% a 61,8%
127,2%-os szintjének felel meg, a kevésbé egzakt, hogy ez vált be, ugyanakkor
tudom, hogy az 1,8%-os különbség nem releváns, sokszor észre sem vehető.
Felszúrással, leszúrással még likvid piacon is számolni kell, ennyi pedig
belefér. Az említett korrekciós szintek az alap (középső), azaz órás timeframen
nagyon nagy eséllyel bekövetkeznek, tapasztalataim szerint legalább 70-80%-os
valószínűséggel. Ez alapján nagyon nagy eséllyel megjósolható egy második
hullám célszintje.
Van egy 20-30%-os valószínűség, amikor ezen
korrekciós szintek nem játszanak. Mikor lehet erre számítani? Tapasztalataim
azt mutatják, hogy abban az esetben, ha magasabb timeframen erős
trend van és az első hullám a magasabb trend visszatérését hozza, a magasabb
timeframen a fordulós gyertyának nagy tüskéje van. A piacot mindig folyamatában
kell vizsgálni és minden gyertya új információt hordoz, a korrekciók
célszintjeinél is igaz, hogy minden egyes új gyertya pontosíthatja a célár
előrejelzését. Abban az esetben, ha a kisebb timeframen jól láthatóan 3 hullám
ment délnek, mely nem törte a korrekciós csatornát, a piac 38,2% retrace
szintre ment vissza, akkor kell élni a
feltételezéssel, hogy a második hullám nem megy le az általánosan elvárható
61,8%-os (vagy 78,6%) szintre. YM-ben, a Dow határidős e-mini termékénél kisebb
timeframen például azt tapasztaltam, hogy a második hullámban a 78,6%-os
retrace szintet dZZ formációban éri el a piac, magyar piacon ezzel a
sajátossággal nem kerültem szembe.
3. hullám célára
Harmadik hullám esetében szerencsés helyzetben
vagyunk, indulása előtt lefutott egy első és egy második hullám, ezért két
fontos adattal rendelkezünk. Nyilvánvalóan ezek az első hullám nagysága,
illetve a második hullám korrekciós szintje. A harmadik hullámról tudjuk, hogy
nem lehet a legrövidebb és általában megnyúlt.
Tapasztalati tény, hogy legnagyobb eséllyel 161,8% hosszú a 3. hullám az
első hullám szintjére vetítve.
Kisebb timeframeken (’10-’15) a tapasztalatom, hogy
szereti a 261,8% szintet, még kisebb (5’ alatt a 423,6%-ot, ha magasbb timeframen impulzus fut). A harmadik hullám esetében nincs meg a
korrekcióknál tapasztalható különbség az indexek és a részvények között.
4. hullám célára
Az impulzus már előrehaladott állapotban van, a
mozgás fenntartható és erős. A negyedik hullám az életerős trenddel szembeni mozgást
jelenti, éppen ezért az esetek legnagyobb százalékában alacsony korrekciós szintet
képes csak elérni a piac, ez többségében a 38,2%-os szintet jelenti.
A negyedik hullám esetében több fogódzó is van a
várható célárának előrejelzésére. Egyfelől a negyedik hullám célára az egy (néha
két) szinttel alacsonyabb negyedik hullám szintje.
Másfelől nagyon jó használható a 2. hullám
nagyságának nominális értéke is. Azt hiszem ez egy egyszerű matematikai
összefüggés miatt van, azonban sokak számára csak akkor válik
világossá, ha kicsit megmagyarázom.
Szóval azt állítom, hogy a 2. hullám korrekciós
szintje x, a negyedik hullámé y, továbbá x=y. Azt is állítottam, hogy a második
hullám az első hullámot 61,8% korrigálja vissza, a harmadik hullám az első
hullám 161,8%-nak felel meg, illetve a 4. hullám korrekciója a 3. hullám
nagyságának 38,2%-a.
Ezek alapján x=100*0,618, y=161,8*0,382, azaz
x=61,8 és y=61,8, szintén.
Azt gondolom ez nem túl bonyolult, grafikusan egy
elemző szoftvert használva pedig nagyon gyorsan és egyszerűen be lehet húzni a
negyedik hullám korrekciójának várható végét. A tapasztalat azt mutatja, hogy
amennyiben a harmadik hullám magasabb Fibonacci szintre megy, a korrekció
nominális szintje sok esetben akkor is megegyezik a második hullám nagyságával.
Tapasztalataim szerint negyedik hullám esetében a
38,2%-os retracement gyakorisága 80% körülire tehető. Ez abban az esetben is
igaz, ha a korrekció nem flat lesz, hanem háromszög. Ebben az esetben a
korrekció legmélyebb pontja az első korrekciós hullám, azaz az a hullám lesz.
Sokan számítanak mély korrekcióra abban az esetben,
ha a második hullám alacsony korrekciós szintet ért el, mert hallottak a
váltakozás elvéről. Azt kell, hogy mondjam ez matematikailag rossz valószínűség.
Nagyon ritka az, hogy egy alacsony korrekciójú második hullám után egy mély
korrekció jön negyedik hullámban, sokkal valószínűbb az, hogy egy háromszög,
vagy flat. A mély korrekció esélyét 10% alá teszem. Nagyon ritkán találkoztam
vele. Gondoljunk csak bele, mire akarunk fogadni egy mély korrekciójú negyedik
hullám esetén! Arra, hogy a trend legerősebb szakasza esetén, a piaci szereplők
gondolkodása teljes fordulatot vesz és élesen szembe megy a korábbi mozgással,
miközben a második hullám alacsony szintje is arra utal, hogy erőtől duzzad a
trend? Az előfordul és a váltakozás elvét sem sérti, sőt erősíti, hogy negyedik
hullámban ZZ alakul ki, melynek korrekciós szintje alacsony. Ez egy több
szinten bull piac esetében reális mozgás, a trend annyira erős, hogy csak egy
időben rövid ZZ korrekció után tovább folytatódik.
5. hullám
célára
Az 5. hullám célárának meghatározásakor már nagyon
sok információval rendelkezünk a piacról.
Nagyon sok esetben az 5. hullám térben és sokszor időben is megegyezik
az első hullám nagyságával. Az 5. hullám célárának meghatározásakor nagyon nagy
hasznát lehet venni a doboz technikának.
Néhány timeframe és termék esetében az 5. hullám
megnyúlik és a harmadik hullámmal megegyező nagyságú. Extrém piaci körülmények között, pl.
nyersanyaghiánytól való félelem (arany, platina, olaj, élelmiszer stb.)
esetében, parabolikus emelkedések kapcsán tapasztalható, hogy az 5. hullám még
ennél is jobban, főként nagyobb timeframeken megnyúlik, értéke a harmadik
hullám szintjét is meghaladja. Kis, azaz ’10 perc alatti grafikonokon gyakori, hogy
a megnyúlt (261,8%) 3. hullám után egy szintén ekkora 5. hullám következik.
Joggal adódik a reakció, hogy még mindig túl
általános a leírás. Valóban így van, azonban úgy gondolom kezdetnek már hatalmas lépés, amire majd a jövőben lehet építeni. Két dolog tud segíteni abban, hogy az általánosítás
még ennél is kézzelfoghatóbb célárakat eredményezzen, olyat, mely nagy
bizonyossággal be is következik. Ez a módszer segített abban, hogy az elmúlt
években az OTP esetében akár 4-5 forinton belüli vagy ritkán ugyan, de forintra
pontos célárakat is tudjak mondani, amit a piac visszaigazolt (a kezdetekben ezt még kihívásként éltem meg, manapság már más a fókusz). Természetesen ez nem működik minden esetben,
főleg nagyobb timeframen futó korrekciók esetében nehéz ilyen szinten célárat
mondani és találni. Amennyiben több szinten impulzusok futnak, akkor könnyebb
az elemző helyzete.
Az egyik, hogy nagyon ismerni kell az adott termék
sajátosságait, a különböző timerframeken kedvelt alakzatait, megnyúlásait,
retrace szintjeit. Ehhez nagyon sok időre van szükség, de a piac előtt
eltöltött idő segít abban, hogy az adott terméket megismerd, sajátosságait
felfedezd. Az OTP vonatkozásában, főleg kis timeframen (’5-’10) például nagyon
szereti a papír a fordulókat ED-LD párossal összehozni, ez távolról
leegyszerűsítve tetőépítésnek szokták nevezni. Bár az ED kialakulásakor ezzel
nem lehet számolni, azonban az ED-ből való lefordulás után zavaros képet ad a
piac, amit nehéz számozni érdemes azonnal ezt a lehetőséget megvizsgálni.
A
másik - minden termék esetében alkalmazható módszer - a timeframek
összefésülésének módszere. Ez az
igazi erő, ha több timeframe segítségével tudunk számolni, de erről talán később, ha igényt jelentkezik rá!
Wednesday, 31 December 2014
B.U.É.K. - 2015
Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek! Terveitek váltsátok valóra! Legyen 2015 az áttörés éve mindenkinek!
Wednesday, 24 December 2014
Tuesday, 23 December 2014
USD/HUF - nem nyugszik
Elindult északnak, új csúcsra futott nagyon rövid idő alatt a forint dollár kereszt. Elképzelhető, hogy eggyel kisebb tf-n meglévő 4. hullám futott csak délnek. Az emelkedés még nem futotta ki magát, újabb csúcsok várhatóak 4H-n. Valószínű, hogy továbbra is a jelzett sávban fog mozogni a következő nagyjából két hétben. Emlékeztetőül kb. 254-262 között számítok sávozásra, amibe új csúcs is benne van.
USD/HUF
A tegnapi várakozás szerint a korrekció elindult. Van egy BuSS a 4H charton, meglátjuk besül vagy elsül. Az év végéig a 254-262-es szint közötti oldalazásra számítok, pontosat most nem lehet mondani. Kis tf-n (1H) belelátom, hogy egy ZZ ment lefelé, még 4H-n inkább egy félkész impulzusnak tűnik. Naposon MA9 felett felett Bull zóna aljánál támaszkodhat meg az esés, de az utolsó gyertya még nem zárt.
Monday, 22 December 2014
USD/HUF - korrekció elindult
A korrekció a reggeli charttal összehasonlítva már szépen látszik. A célzónába 5-3-5 szerkezetben kellene leérkeznie, illetve a közelébe, mert "csak" a hullámra számítok. Jól látható, hogy egy impulse 3. hulláma szép fekete gyertyát csinált 4H-n. Minden máshoz időre van szükség....
USD/HUF - korrekció indulhat
Elérte az impulse 3. hullámának számolt célárát (4H), ahonnan lefordulni látszik, ha sikeres lesz, akkor egy naposon is látható korrekció következik, melynek ideális célára 254 környékén van. Az év vége, a kialakuló korrekció, mely lassú oldalazásnak fog tűnni (lehetőség, nem bizonyosság), ideális a lelassuló év végi szakaszhoz. Itt jegyezném meg, hogy jól illeszkedne ide egy hsz kialakulása, mely a váltakozás elvéhez, az emelkedő trendvonalhoz, valamint az év végi lassú mozgáshoz is jól paszolna. Persze mint mindig a piac mondja ki a végső szót.
Saturday, 20 December 2014
CHF/HUF - 2015
A 2014-es évi legrövidebb elemzés volt a svájci frankra vonatkozó (Link), tulajdonképpen ennyi volt: "A nagyobb timeframek alapján újra előtérbe fognak kerülni a magasabb régiók, hosszabb távon a korábbi csúcsok megdöntése is látókörbe kerülhet, persze ez hetek, hónapok kérdése..."
A január végi 244-es árfolyamról, lassú araszolással a válság idején kialakult csúcs közelébe érkezett az árfolyam az év végére. A héten 263,5-re is rászúrt.
2015-ös várakozásom, hogy új csúcsot üt az árfolyam (záróra vonatkozóan). Ennél többet mondani csak nagyon nagy kockázattal lehet, azaz már most látható, hogy a következők inkább lehetséges szcennáriók. Amennyiben a csúcsnál lévő ellenállás (piros zóna) megfogja az emelkedést és lefordul, akkor 225-235-ig eshet. Ha az ellenállás nem fogja meg, akkor a kékkel rajzolt célzóna az elsődleges várakozás, elérésének módja megmutatja majd, hogy az emelkedésnek vége, vagy megy még tovább, ennél is magasabbra.
CHF/HUF havi chart:
A következő gondolatokat kisbetűvel írom, mivel elliott-i tudás nélkül egy "nesze semmi fogd meg jól" érzés foghatja el az olvasót.
Talán a legfontosabb dolog, amit a chart sugall, hogy a következő 12-36 hónapban (kontextus függvénye) erőteljes mozgások indulhatnak el, indulnak el. Tudom nagy időtávot mondok, de Elliott rendszerében az idő az egyik legnagyobb kérdés mindig, amikor a célárak elérésében gondolkozunk. A gondolat mögött egy a célzónából vagy magasabbról induló esés, mint fordulat, vagy A hullám, avagy az ellenállás környékéről egy c hullám elindulásában gondolkozom. Mind a két hullámra igaz a hevesség a jelenlegi kontextussal kalkulálva.
2015
Hamarosan itt az új év. A tavalyi évhez hasonlóan tervezem, hogy áttekintem a piacokat. Ez az év már nem az elemzésről szólt, sokkal inkább a kereskedési metódusok kialakításáról. Keveset elemeztem, keveset számoztam, ennek ellenére elégedett vagyok ezzel az évvel, nagyot léptem előre, remélem ezt jövőre matek is visszaigazolja. Bal oldalt a 2015-ös szűrés alatt összefoglalva láthatóak lesznek a 2015-ös évre (nagyobb tf) várakozások. Fontosnak tartom a visszacsatolást, ezért megnézem, hogy a tavaly év végén, idén év elején írt elemzések mennyire váltak be. Mennyire használható az elemzés. Biztos lesznek találatok, illetve mellé lövések, melyeket vagy jeleztem az év közben, vagy nem. Persze tudom, hogy minden gyertya új információkat hordoz, ezért hetente, havonta, negyedévente érdemes lett volna frissíteni, de ez egész embert kíván, aki csak ezzel foglalkozik, erre pedig nem volt időm.
Friday, 19 December 2014
USD/HUF - Valid breakout
El kell fogadni a kitörést, két erős ellenállás is tört. Naposon a képen látható emelkedő csatorna (a kitörésből számolt célár 268-280) és a hetes támasz 250-nél (az ebből számolt hetes célár 350, emelkedő hsz).
Oroszországgal a napokban lezajlott esemény szolgáljon tanulságul! Hónapokkal ezelőtt a török válság esetén a reakció az volt, hogy spekulánsok megtámadták az országot, az elmúlt napokban ugyanez az érvelés hangzott el az oroszok oldaláról. Az orosz rubelben lezajló események előre látszottak a charton (lásd Konyec bejegyzés). A forintra vetülő negatív kép nem olyan erős, mint a rubel esetében volt, időben - főleg a hetes célár eléréséhez - akár 1-2 évet is igénybe vehet. A TA nem egzakt tudomány, a célár csupán egy lehetőség!
Thursday, 18 December 2014
USD/HUF - reggeli gyors
Reggelre semmi biztató nem mutatkozik 4H-n, ami kisebb tf-n még inkább bull irányba mutat (NR gyertya sor). A tegnapi hatalmas trendgyertya után kisebbre számítok ma (esetleg fekete ?). Kevés ideje van a forintnak, ha validálja a kitörést, még mindig feltételesen kezelem, akkor erős észak jön.
Wednesday, 17 December 2014
USD/HUF - a baljós jelek
Nem tartom késznek a gyertyákat, ráadásul hír volt a piacon. Ennek ellenére két baljós jel is van a forint dollár kereszt grafikonján. Egyfelől törni látszik a hetes ellenállás (a hét még nem zárt!!!), ami egyben egy fibo 161,8-as szint is, számozás szerint akár egy 3. vége is lehetne. Másfelől a lassulás csatornájából is kitörni látszik, ami 268-280-as célárat jelezne előre (feltéve, ha markánsan kitör). Szóval ha a jelenlegi képet nem töri le a piac nagyon hamar, nagy bajban lehet a magyar gazdaság az orosz után.....
A szokásos ábra jelenlegi helyzete (mennyire jó meglátás volt, hogy jel nélkül célzóna ide vagy oda nem lehet belépni, szép tanulság, aki elliotti célzónák alapján kereskedik!):
Jelenleg arra figyelek, hogy a fenti baljós jelek törnek-e, hedge gondolat (cash long pozik védelme: 198 (min. pakk)-227-229) napolva. Amikor nem jönnek a short szignálok, akkor ahogy Cimballi mondja: long a piac. Kíváncsi vagyok reggelre sikerül-e fordítani, hír max. 24 óráig van hatással egy ilyen chartra! Reggel jön majd más hír "kusza szem" borzolja a kedélyeket :(
A körülmények miatt a kitörést óvatosan kezelem, még nem hiszem el, figyelek. Szemfülesek láthatnak egy fülescsészét :), szerintetek valid? (célára 258-260 lenne).
USD/HUF - napos célzóna
Elérte a korábban feltett első lehetséges short zóna szintjét a piac, de a jelenlegi kép alapján óva intek mindenkit, hogy poziba lépjen, nincs short jelzés jelenleg!!!! Sőt bullish képet mutat a piac. Lehet ED helyett egy running flat kombinációból eldurran északnak, ez extrém bull verzió. Ma este FOMC, amit nagyon vár a piac, erős hír, rossz poziban várja a forint. Hetesen 250 erős ellenállás, ha átviszi és nemcsak fölé szúr (hetesn még lefordulhat spike-kal), akkor hamar 260 alá érhetünk.
A korábbi chart (dec.3.):
Tuesday, 16 December 2014
USD/HUF
Lefordulni látszik a befejezett gyertyával 4H-n a bull ellenállás zónájáról (átmeneti ?, nagy gyertyák, nagy spike-ok). Elméletileg kész lehet egy dZZ is, bár a formája nagyon fura, ez a mozgás az ED verziót erősíti. 1D-n beszúrás megvolt a célzónába, short jel még egyik tf-n sincs (2H-n sem), de ez hamar változhat. Nagy spike-ok vannak, nehéz az elemzés, érdemes a jelekre figyelni, mert jó RR-s kontra trend trade lehetősége benne van a pakliban.
USD/HUF - célzóna
Elérte a várt szinteket, de shortolásra utaló jel nincs, még nincs.
16:52 Kieg.
Elérte a célzónát 4H-n (min.). A piac bull, 2H-n horog a bull zónában, 4H-n szintén a bull zónában a piac, csúszó horoggal, 1D-n ellenállás előtt a piac, foghatja ismét az emelkedést, de ehhez még idő kell, jelenleg trendgyertyának tűnik (még nem zárt). Short jel nincs, ED verzió él, valahol a 3. hullám dZZ, második ZZ-jében lehet, de nehéz pontosat mondani.(Persze lehet egy extra bullish verzió, ami egy elhúzást jelentene északra egy running flat oldalazás után, de ezzel még nem kalkulálok, kicsi az esélye)
Subscribe to:
Posts (Atom)