Hírek/News

Economic Calendar >> Add to your site

Monday 12 January 2015

Hideg ellen sapka, sál, nagykabát!

Két éve írtam egy bejegyzést, melyet most szinte változatlan tartalommal ismét közzé teszek. Teszem ezt azért, mert sokan nem olvasták és azért, mert egyetlen egy módszer sem tökéletes, s ezt soha ne felejtsük el! A visszajelzések alapján ugyanakkor segít egy picit jobban megérteni Elliott elméletét és azokat a gondolatokat melyet minden nap közzéteszünk, a hozzáállásunkat a kereskedéshez és az elmélethez.


Sokáig nem értettem miért hangsúlyozza Cimballi, hogy mennyire fontos teljes egészében átlátni Elliott rendszerét, miért fontos a timeframe, a kontextus, a szignál, a momentum. Az értetlenkedésem elsődlegesen nem is arról szólt, hogy miért fontos - számomra hamar egyértelművé vált - hanem arról, hogy miért kell ezt ennyiszer, ilyen mélyen hangsúlyozni. 

Hadd éljek egy szemléletes példával:

Ha az időjárás jelentés március elején figyelmeztet, hogy nagy lehűlés jöhet, akkor természetes, ha az ember rétegesen öltözködve, sapkával, esetleg sállal, meleg kabátban megy el otthonról. Gondolom az átlag olvasó számára teljesen természetes, hogyha nem jön a lehűlés, akkor nem áll július közepén még mindig nagykabátban, izzadságban úszva, türelmetlenül, talán kicsit értetlenkedve, még mindig a lehűlést várva... A piac is ilyen.

Kontextus

Az is egyértelmű számomra, ha valaki az előző példánál maradva, azt hallja márciusban, hogy nem lesz hideg másnap, nem fürdőgatyában megy el otthonról (a long tilalom, nem short nyitást jelent). Aki kereskedésre adja a fejét tisztában kell lennie azzal a keretrendszerrel, azzal a környezettel, amiben mozogni fog, ami alapján meghozza döntéseit, azaz aki Elliott alapján  - kereskedési rendszerébe beépíti a  "Wave Principle"-t - akar kereskedni, azzal szemben minimális elvárás, hogy értse az alapokat. Jó helyen, jól értse az összefüggéseket.

Timeframe

A világ egyes részein szeptemberben indul a monszun időszaka, esős, az ottani időjáráshoz képest hideg időszak (25-30 fok). Ha valaki napozni akar, napos helyre akar utazni, akkor nem ezt az időszakot vagy desztinációt választja utazásának, pihenésének céljául. Ennek ellenére, ha valaki ilyenkor jut el egy számunkra egzotikus helyre munkájából vagy más okból kifolyólag és jut ideje pihenésre, biztos vagyok benne, hogy kihasználja azt a pár óra napsütést, ami két özönvízszerű esőzés között rendelkezésre áll. Lefordítva a piac nyelvére, ez akár a timeframe is lehet, ahol nagy időtávban  nagy eséllyel, abban az "évszakban" esős napok vannak ( tőzsdei értelemben bear piac), de kis timeframen, órákra napsütés (tőzsdén korrekció, vagy kis tf-n bull piac) várható.

Ha már az időjárás példánál vagyok, gyorsan a szignálra és a momentumra is teszek egy utalást, azonban ez   kis kitérő lesz az eredeti mondanivalóm fonalától. Teszem ezt azért, mert talán segít fejben egy kicsit elhelyezni, még ha elég furcsa is az időjárás és a tőzsde összhangjának vizsgálata.

Szignál

Ha azt hallom, hogy dörög az ég, viszek esernyőt, mert nagyon nagy eséllyel esni fog és nagyon kicsi az esélye, hogy megúszom. Ilyenkor többször igazam van, hogy viszek és így jobban járok, mintha arra játszanék, hogy nem, mert problémás mindenhová cipelni.

Momentum

Ha szállingózik a hó és autóval megyek valahová, nem teszek különösebb óvintézkedést. Azonban ha a szállingózás helyett hirtelen nagy mennyiség esik le, beteszek az autóba a többi felszerelés mellé egy hóláncot. Nem mindegy a momentum!

Nekem nem az fontos, hogy merre megy a piac. Nekem az a fontos, hogy mozogjon és a mozgás egy részét, még nem is az egészet(!) nagy eséllyel előre jelezzem. Ha nagy a bekövetkezési valószínűsége annak, hogy óriásit essen a piac egyik pillanatról a másikra, akkor nem nyitok longot (tilos a long), de ha a veszély elmúlik, mert a piac mást mutat, akkor örömmel megteszem. Legyen szó, akár bear piacról is, igaz nem maradok benne hosszú távon. 

Sokan, főleg a kezdők nagy része a tőzsdében a könnyű pénzkereset lehetőségét látják, azt is gondolják, hogy 50%-50% a nyerés, illetve a vesztés lehetősége, pedig nem! Minden ügylet után a bróker cég díjat számol fel, ami miatt a mérleg a veszteség irányába billen, Magyarországon a magas díjak miatt sokkal inkább, mint nyugaton.

Sokszor elmondtam, hogy semmi sem biztos, a piac mindig két irányba mehet, erre mindig készülni kell, senki sem tévedhetetlen és a biztosat a piac fogja megmutatni! Nem kell mindig kereskedni, csak akkor, amikor kedvező lehetőség kínálkozik! Minden rendszernek van előnye és van hátránya, mielőtt valaki használni kezdené meg kell ismerni ezeket. 

A piacra lépéskor legalább a következő döntéseket kell meghozni:
  • Milyen piacra lépsz be?
  • Mikor lépsz be, mi alapján teszed, mi a belépésre a jelzésed?
  • Mikor, milyen események beállása esetén szűnik meg az ok, amiért beszálltál, hol törik a verziód?
  • Hol van a stop szinted és miért ott?
  • Mekkora összeggel lépsz be és mennyit kockáztatsz?
  • Mi a kockázat/ hozam arányod?
  • Mi a várható célárad?
  • Mikor és miért szállsz ki?
Ha ezekkel nem vagy tisztában, akkor esetenként lehetsz nyereséges, de összességében veszteséget fogsz elkönyvelni, felőrlőd a kereskedési tőkéd.

Döntsd el követő leszel vagy saját kereskedési, elemzési rendszert építesz!

Sok kezdő görcsösen keresi a Szent Grált, egyik elemzőtől mennek a másikig. Mindenkinek vannak jó és rossz pillanatai. Amikor azt látják, hogy az elemző folyamatosan eltalálja a piacot elkezdenek hinni a tévedhetetlenségében és nagy összeggel, esetleg teljes tőkével mennek az elemző után, és ez az a helyzet, amikor az elemzőnek nem jön össze a következő elemzése... Azt hiszem Andrej Kosztolanytól származik a következő gondolat: Ha a tőzsdére mész egy dolog biztos, veszteséget fogsz elérni! Milyen rémísztő, pedig a lényeg annyi, hogy ez kevesebb legyen, mint a termelt nyereséged. A tőzsdén kettő az nem egy meg egy, hanem három mínusz egy! Nagyon fontos a money management!!!!

Számtalan esetet tudok felhozni, amikor a piacok egymás ellen mozogtak, ha almával kereskedem, nem a dinnye árát nézem... Felőlem erősödhet a forint, az OTP meg eshet, ha ezt mutatja a piac, akkor ezt gondolom.

Amikor azt írom le, hogy "tilos a long", akkor azt azért teszem, mert látok valami olyat a grafikonon, ami veszélyes lehet. Amíg az ott van és nem látom, hogy megszűnt, inkább távol maradok.

Tipikus példája ennek 2011. augusztusa, amikor szintén írtam, hogy "tilos a long" miközben a  másnapra szóló elemzésben emelkedést jósoltam (!). Veszélyt láttam, ami akkor, ellentétben a januári történésekkel be is következett. Azt hiszem, akik akkor ott voltak máig emlékeznek rá és értik miért írtam, amit írtam, továbbá milyen következménye lehet egy rossz szituációban nyitott longnak. 2.000 pont mínusz a határidőben rövid idő alatt.

Ha azt írom tilos a long, akkor az nem shortba lépésre felszólítás teljes tőkével, stop nélkül, szvsz. Itt mindenki saját maga dönt belépésről, kilépésről, a saját kockázattűrő képessége szerint. Senkinek a fejéhez nem tartunk fegyvert, hogy lépjen poziba, Írtam, írom, hogy itt is mindig tanulunk, segítjük egymást, gondolkodunk, ismerkedünk Elliott elméletével és megpróbáljuk élesben bemutatni azt, közben kicsit és nagyot hibázva, néha nagy sikereket elérve a szélesebb publikum előtt.

Figyelj oda! Ne azt olvasd ki az elemzésekből, ami számodra kedvező, ami megerősít, hanem ami valóban le van írva, figyelj a veszélyre, mert ha jó menedzseled magad és a pozíciód, akkor el tudod kerülni, vagy saját hasznodra fordítani!

USD/HUF - chart frissítés

A 4H-n megindult mozgás impulzusnak tűnik, a lefelé jövetel nem törte határozottan a csatornát, ráadásul megrajzolásánál egy spike is volt, ha nem számolok vele, akkor nincs minimális alászúrás sem. Ránézésre 5 hullámnak látszik, azonban kisebb tf-n már árnyaltabb a kép (dZZ-t vagy ékkel zárodó ZZ-t is bele lehet látni). A legnagyobb eséllyel a felfelét egy b hullámnak gondolom és a nagy fordulat vs. oldalazás korábban említett változata közül most az oldalazásnak, sávozásnak adom a legnagyobb esélyt. Ha B akkor esélyes, hogy a korrekció exp. flat lesz, azaz új high jön hamarosan. A záró ED verziót sem dobtam el még, de kereskedési szempontból nekem mindkettő nagyjából ugyanazt jelenti: "Sit on my hand", nincs hedge! Short jel nincs!

Sunday 11 January 2015

MTel -2015

Az Mtel 2014-re vonatkozó előrejelzés itt található: 2014 Mtel

Előkerestem az akkori chartot, hogy azon lehessen végigkövetni, hogy mi történt. Valóban fordulat mutatkozott és kisebb idősíkon még rallyról is beszélhettünk 2014-es évben. A logaritmikus skálán látszik, hogy egyetlen egy releváns Fibonacci szintet sem ért el a rally, ugyanakkor a felfelé menetel egy csatornában haladva történt meg. A kép alapján arra adom a legnagyobb esélyt, hogy egy a hullám futott fel északnak, mely valóban lehetett egy flat korrekció vagy egy háromszög első hulláma, de a kép és az el nem ért Fibonacci szint miatt jelenleg a flat gyanúm erősebb (hacsak nem lesz a is dZZ vagy tZZ). Ebben az esetben a tavalyi emelkedés minimum 84,1% veszi majd vissza  a piac, mint b hullám, majd fordul és juthat el 400 fölé az árfolyam (Ha addig ki nem vezetik a tőzsdéről). Ebben az elképzelésbe egy új low természetszerűen belefér, melynek lehetséges maximum alja 200 forint körül adódhat (lásd. technikai elemzés b célára). A lefelé ment akár egy dZZ is lehet, ami miatt sokan hozhatnak majd össze szép veszteségeket.

Mtel havi (log) chart:

Saturday 10 January 2015

Technikai Elemzés - Komplex számítási metódusok - V. rész

Komplex számítási metódusok

Komplex, azaz összetett számítási metódusnak hívom, amikor az elemzéshez több idősíkon azonosítom a hullámokat (minimum 3), majd azokból határozom meg a célárat. Az előrejelzés biztonságát növeli, ha több timeframen kiszámolt célár hozzávetőlegesen egy zónára mutat. Azt gondolom ez nem egy nagy dolog, viszont az eredményességet nagyon nagy mértékben meg tudja növelni. Ez az elemzési módszer nagyon pontos tud lenni, főleg ha több idősíkon impulzus fut, amennyiben nagyobb timeframeken korrekciós hullámok futnak, akkor a kisebb timeframek „piszkosak” lesznek, az impulzusok nem lesznek tiszták, nehezebb számolni és pontos célárakat megadni.

A három timeframe az jelenti, hogy az elemzési idősík alatt és felett gondolkodom egy-egy szinttel, minimum. Az elemzésben, de sokszor a kereskedésben is a fordulat, vagy korrekció futásának eldöntésében már mutattam, hogy a korrekciós csatorna törése ebben sokat segít. A sematikus ábrázolás egyszerű és érthető, azonban ha valaki a valóságban látja a piacot, ahol megjelennek a spike-ok, a piac kétes helyzetben áll meg a nap végén, vagy hosszú hétvége után tér vissza a kereskedés, sokszor nagyon nehéz helyzetben van az elemző. Ebben segít, ha a C, vagy 3. hullám belső szerkezetét megvizsgáljuk kisebb timeframen. Ehhez kapcsolódóan van egy nagyon fontos szabályom, mely  kereskedésben „break even” helyzetet teremt, azaz nem fogadom el impulzusként az emelkedést/csökkenést, ha ennek a feltételnek nem felel meg egy mély korrekció utáni helyzetben.
Ökölszabály nálam, hogy a csatornát a 3/3 hullámnak kell megtörnie a kisebb idősíkon, ha a harmadik nem töri, akkor nem fogadom el. Ez nem azt jelenti, hogy nem láttam már olyan esetet, amikor a 3. nem törte a csatornát, hanem azt, hogy ennek minimális az esélye, nagyobb timeframen futó korrekciók esetén van inkább erre esély, vagy akkor, amikor a második korrekció nem volt mély.

Aki régen olvas talán emlékszik még, hogy anno sokat játszottam azzal, hogy a réssel nyitás szintjét megjósoltam. Most elárulom, hogy nem is olyan nagy dolog ez, mint amilyennek látszik. J A rések megjelenése a harmadik hullámban, azon belül is a harmadik harmadikjának az esetébe a leggyakoribb, főleg, ha a piac kisebb timeframen ezen hullám kifejlődése közben zár be. Nagyon sokszor következő nap már a csatorna felett, vagy épp pont azon nyit ki a piac, vagy magasabban történt nyitás esetében a kezdő időszakban visszaesik rá. Ha sikerül több timeframen beazonosítani a harmadik hullámot és a csatornák teteje a következő gyertya helyén metszi egymást, akkor szinte bizonyos, hogy felettük, vagy rajta, azaz a metszés szintjén nyit ki a piac. Ennek a várakozásnak 1H-’15 idősík vonatkozásában van a legnagyobb relevanciája tapasztalataim alapján, ez az a szint, mely időben megfelel az „érzelmek” mozgásának egy éjszakányi idő alatt. Persze, ha hosszú hétvége jön, akkor magasabb idősíkokon kell gondolkozni, nem az 1D-’15 relációban.

Most lépjünk egyet előre és matekozzunk egy kicsit. Kezdjük egy egyszerű kérdéssel, mennyi az impulzus célára (részvény, normál eset), ha az első hulláma x hosszú?

Bonyolult? Pedig ezt fejből kellene tudni! Akkor nézzük meg:

1, hullám vége: x
2. hullám (normál 61,8% retrace) vége: x-0,618
3. hullám vége: x-0,618+1,618x, azaz 2x
4. hullám vége: x-0,618+1,618x-(1,618x*0,382), azaz 1,382x
5. hullám vége: x-0,618+1,618x-(1,618x*0,382)+x, azaz 2,382x

Ha ez megvan és nem a „Mi van?” volt az első reakció, akkor nézzük meg, mennyi az indexek esetében a normál impulzus célára, ha az első hullám y volt?

Nézzük meg, akkor lebontva:

1, hullám vége: y
2. hullám (normál 78,6% retrace) vége: y-0,786
3. hullám vége: y-0,786+1,618y, azaz 1,832
4. hullám vége: y-0,786+1,618y-(1,618y*0,382), azaz 1,214y
5. hullám vége: y-0,786+1,618y-(1,618y*0,382)+y, azaz 2,214y


Amit ebből leginkább használni szoktam, az az impulzus végének meghatározása, melyet a nagyobb idősíkkal szoktam összevetni. Ha nagyobb idősíkon (Fibonacci 161,8%, mint 3. hullám) szintén egy zónára mutat, akkor nagyon esélyes, hogy a piaci fordulat következő szintjét látjuk és nem egy C hullámnak vagyunk tanúi (A=C). Tekintettel arra, hogy a piac nem egzakt módon mozog elég egy kihúzott Fibonacci rács és a hozzávetőleges számolás ahhoz, hogy a célár zónáját meghatározzuk. Ez a több idősíkon való számolás sok esetben segít időben beazonosítani a megnyúlt hullámokat, így az általánostól eltérő impulzusok esetében is növelhető az előrejelzésünk bekövetkezésének esélye.

Thursday 8 January 2015

Technikai Elemzés - A harmadik - IV. rész

A kérdés: Hogyan falunk fel egy elefántot?
A válasz: Kicsi, apró falatokban.

Elliott hullámai alapján az elmúlt években összeszedett széles tudást egy elefánthoz tudom leginkább hasonlítani, vége van a karácsonyi szünetnek, ezért sokkal kevesebb időm van, de szépen lassan szeretném kiírni magamból, ezt pedig csak apróbb részletekben tudom megtenni. Íme a következő "falat":

Egy egyszerű, de annál jobban használható módszert mutatok most, ami az egyik alapeszköz azoknál, akik Elliott hullámelméletére építik analízisüket. Akik régóta olvassák a blogot, vagy voltak Cimballinál tanfolyamon azoknak sok újat most nem fogok mondani. Amikor hozzákezdek bármilyen, általam ismeretlen, vagy ismert termék elemzéséhez az első lépés mindig egy impulse beazonosítása. Ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni a harmadik hullámot kell megkeresnem. Ugyanezt a módszert használom a fordulatok megerősítéséhez, ugyanis, mint ahogy már korábban beszéltünk róla, annak eldöntése, hogy korrekció, vagy fordulat történt sokszor nem egyszerű, ezen felül a komplex módszerrel a korrekciók mélységének a meghatározásánál is segítséget nyújt.
A harmadik hullám általában a trend legerősebb szakasza, itt a leggyorsabb az árfolyam mozgásának sebessége, a gyertyák általában magasak, kicsi az átfedés köztük, sokszor rés is megjelenik. Ha találunk egy ilyen hullámot, akkor könnyen képbe helyezhetjük magunkat, hiszen a hullám kiindulási pontja a második vége, a szakasz vége a negyedik hullám kiindulópontja.  Az elemzéshez, a kereskedéshez azonban a menetközbeni beazonosítás sokkal fontosabb. 
A segédeszköz a korrekciós csatorna, melyet  a csúcs és az alacsonyabb tető, illetve a mélypont és a magasabb tető összekötésével és párhuzamos eltolásával és a lokális low, illetve tetőre való eltolással oldunk meg.  Ha valakinek ismerős a leírás az nem véletlen, a Zigzag hullámok esetében a célárszámítás esetén hasonló geometriai módszertant használtam és pont ez lesz az, ami segít eldönteni, hogy Zigzagről, vagy impulzusról van-e szó. Amennyiben a piac töri a csatornát impulzusról, amennyiben a csatorna tető fogja az emelkedést/esést korrekcióról beszélünk. Csatorna törés esetében további emelkedésre/esésre számíthatunk, míg a csatorna tetőről/aljról való fordulás esetében a trend irányába való mozgás visszatérésére.

Ha a leírás elsőre bonyolult a következő ábra egyszerűen szemlélteti az elmondottakat.



USD/HUF - délutáni gyors

Egyre nagyobb esély van a korrekció megindulására, a feltételezés beigazolására, hogy ezekről a szintekről fordulat, vagy korrekció indulhat. A korrekciós csatorna törése erősítené a fordulatot, a sávozással szemben. A BuSS besülni látszik, miközben RSI-n egy short alakzat bontakozik ki (ez nem belépő, majd a következő fordulós jelzés lesz/lehet az). Nagyobb tf-n bull a piac, 4H-n is csak gyengülni látszik.


USD/HUF - reggeli gyors

A piac nagy eséllyel oldalazásba fordul, vagy egy korrekció fog kibontakozni. Egyelőre - az erős trend miatt - nem számítok mély korrekcióra, elméletileg azonban az esélye megvan. Ha ma megmarad a felső zónában, akkor naposon long jelzést ad, nincs jó esélye a shortnak,  még kontrában sem. Ráadásul a BuSS esélye megvan 4H-n. ED verzió még nincs kizárva.




Wednesday 7 January 2015

USD/HUF - esti gyors

Van esély egy korrekcióra indulására! Bull a piac, magasan a divergencia. Fordulós jel lehetséges 23 órára, de ez inkább elemzői megérzés, mint piac által jelzett fordulat. Sok minden mutatott (dobozok) ide, de ez nem ok, csak lehetőség.




Tuesday 6 January 2015

USD/HUF - esti gyors

Frissítem a chartot. Továbbra is bull a piac, a tegnap este jelzett folytatólagos szignál gyanú beigazolódott. Várakozás szerint leszúrt, majd felpattant, még nincs esélye a medvéknek, kicsi az erő.
Jelenlegi helyzet szerint 270 felett lehet egy kis esély arra (dobozolás mutatja), hogy egy nagyobb korrekció elindulhasson, pontos célárat nem akarok most mondani. Lassul a piac és közel van már, de nem láttam még ilyen erőt terméknél, hetes, napos, 4H teljesen bull, egyedül a havi chart még kérdéses, hogy erős bull-e, ellenállás előtt áll az rsi.  (Ha elindul a korrekció, akkor 260 alá is benézhet, de előbb lássunk rá bizonyítékot, ha parabola alakul ki, akkor a rubellel fogunk párhuzamot állítani).


Tanulsága egy ilyen piacnak, hogy nem szabad túl kis timefamere lemenni, mert csak bezavar.

USD/EUR

Csak chart, hogy legyen min gondolkodnak nap közben ha unatkozom.. Ez a támasz jelentős, ha beverik nagy tér nyílik délnek, akár 0,8-ig... Dollár index korrekciós csatornát tört, azaz esélyes, hogy a dollár az erősödés felénél tart (vagy még csak előrébb!!!), ezért akár az extrém bull verziók is előtérbe kerülnek. Lehet itt valahol egy elakadás, de a lefelét nehéz számozni, 3. nagyon megnyúlt, vszinű 5. is, de hogy mennyire az nem tudom, most ahogy néztem fibo környékén áll.


USD/HUF - délutáni gyors

Végre itthon, piac előtt. Itt a chart frissítés. Lassult a piac, átlag érintése, leszúrás, majd észak. Gyengül a trend 4H-n, esélyes, hogy befordul oldalazásba, vagy éppen esésbe. Hangsúlyosan bull a piac, még 4H-n is, egyelőre korrekció és kontratrend trade lehetséges, feltéve, ha valaki akar egy ilyen erő ellen menni, mert nagy a kockázat. A bullish divergencia jelzi, hogy korrekció után a folytatásra van esély, ráadásul a divergencia 80-nál nagyon, de nagyon magasan van.



USD/HUF -reggeli gyors

A várt szintet elérte, a felpattanás innen esélyesebb, de nem tudom kizárni, hogy már most  mélyebbre megy, ahogy írtam tegnap.




Monday 5 January 2015

Technikai Elemzés - A célárszámítás - III. rész

A-B-C hullámok lehetséges célárai

A korrekciós hullámok célárainak előrejelzése kockázatosabb feladat, mint az impulse hullámoké, az előrejelzések pontossága sokkal kisebb, nagyobb a tévedés lehetősége, sokkal nagyobb és ezt nem árt evidenciában tartani.

Az A hullám

A hullám, amennyiben ZZ hullám részeként jelentkezik egy második hullámban, sok esetben az emelkedés 50%-át veszi vissza, gyors mozgással. Amennyiben negyedik első hullámáról beszélünk, akkor 38%-ot vesz vissza az emelkedésből.

A B hullám

Ez az a hullám, melynek célárát a legnehezebb meghatározni. A kezdő, de sokszor a haladó elemzőre is az a legjellemzőbb dolog, hogy a legritkább esetben sikerül eltalálnia a hullám végének zónáját, még akkor is, ha azt az idő előre haladtával módosítja azt. Ennek oka, hogy ez a legváltozatosabb formában megjelenő alakzat Elliott hullámelméletében. Az alakzatok mellett az általa kiválasztott retrace szintek is hasonlóan változatosak. Majd a komplex számítási metódusom alapján, azért mutatok egy-két fogást, melynek segítségével közelebb lehet kerülni a célhoz, lehetséges értékének, a célár zónájának meghatározásához.

B hullám lehetséges célértékének meghatározásához az A hullámot kell alapul venni. Megjegyzem, hogy sokan különféle technikákat használnak a mérési módszertanokban, én azt mutatom, melyet leggyakrabban használok.

Zigzag B hulláma

B hullám célára Zizzagon belül, amennyiben B is zigzag, a 2. hullám korrekciós szintjének felel meg általában, azaz részvényeknél 61,8%, indexeknél 78,6%. Ez, ahogy korábban is említettem, termék specifikus számok. Ha flat, vagy háromszög, akkor leggyakrabban 38,2%, de itt már rosszak a matematikai esélyek.

Flat B hulláma

B hullám célára normál flat esetében 84,1% v. 100%, amennyiben A-n túlnyúlik és exp. flat lesz, akkor 3 célárban gondolkozhatunk 127,2%, 138,2% vagy 161,8%. Sokan használják a 200%-as szintet, de őszintén megvallva, az elmúlt évek alatt nem találkoztam ilyen szituációval. Lehet, hogy ez is termékjellemző és bizonyos termékek esetében előfordul. Én 161,8%-os szint felett nem tekintem B hullámnak az esést/emelkedést.

Háromszög B hulláma

Háromszög B hullámának a célárával azért nem foglalkozok, mert A hullám után esélytelen megmondani, hogy háromszög, vagy flat korrekció következik.

A C hullám


C hullám céláráról az egész Zigzag esetében már beszéltem. Flat esetében általában A végén túlmutat (kivéve running flat) valamennyivel, az emelkedésre vetítve 38,2%-a. Háromszög esetében az előzőekben szintén beszéltem.

USD/HUF - délutáni gyors

Az elmúlt időszak 4H chartja alapján egy korrekció fut, nagyobb fordulásra utaló jel nincs. Elképzelhető, hogy az átlag megérintése után indul északnak, 270 környékére.


OTP - Gondolatok

2014. január 6-án írtam az OTP-re vonatkozó bejegyzésben:

"Részletesen, kontextus alapján a Ciklus szintű C hullám megindulására (ha eddig nem történt meg) és a bankpapír esésére számítok. Többször írtam, hogy a Ciklus szintű C hullám elindulásánál a várakozásom, hogy nehezen felismerhető alakzatot produkál. A 2008-as válság grafikonját a tréningre átnéztük és beszámoztuk, szerintem ez az a szituáció, amikor menet közben totális zűrzavar van az elemző fejében, csak utólag lehet történteket rekonstruálni. 

OTP napi chart:

"

Nos, ma megnéztem az OTP napos chartját. Tényleg bonyolult a chart :), de nem reménytelen. Haladó szint, tessék nézegetni, elemezni :)

OTP napos chart:


Egy biztos, a chart és a jelölés rengeteg vitát hozhat, igen, de az egyik legjobb, amit a lefordulás óta nem írt felül a piac és magyarázható vele a mozgás. Írtam korábban is erről a lehetőségről és ez az amiért nem elemezgettem az OTP-t egy ideje. Egy nagyobb "korrekciós" szerkezetben mozog a piac, a belső szerkezetetek pedig nehezen előrejelezhetőek. Amikor ilyen "kusza" a belső akkor háromszögre, vagy ékre kell gyanakodni és vérmérséklettől függően, akár teljesen elkerülni az adott terméket, míg nem tisztázódik a helyzet.
Mi jöhet az év első pár hetében? Amennyiben a grafikon végén jelölt chart egy b hullám, akkor egy szép emelkedés, akár 4400 környékére. Amennyiben egy ED része, akkor egy korrekciós északi kör után újabb mélypont 3200-ig akár, oldalazó, eső mozgással.

USD/HUF - reggeli gyors

Az éjszaka validálta a pénteki kitörést északnak, melynek célára 270. Totál bull a piac 1w, 1D és 4H idősíkon. Szépen húzzák egymást felfelé az alakzatok, melyhez a korai shortosok adják az olajat a tűzre. Valami elkezdődött. Az évek óta zajló oldalazás a deviza piacokon megszűnt, törtnek a "nagy" támaszok, ellenállások. Sokakat le fog darálni a piac, nemcsak a devizapiac, legyetek óvatosak!


Sunday 4 January 2015

Saturday 3 January 2015

Technikai Elemzés - A célárszámítás - II. rész

Korábban a blogra már felkerült anyagokat is felhasználtam ehhez a bejegyzéshez, ezért lehet sokatoknak már ismerős lesz pár gondolat. Ez a rész kicsit más lesz, mint az előző, de úgy érzem, hogy amennyiben valaki már rendelkezik az alap elméleti ismeretekkel, egy kis kiegészítés vagy ismétlés neki sem árt. Ahhoz, hogy a több idősíkos elemzésbe belekezdjek azt gondolom szükséges ezeknek az alapoknak is az átismétlése, kifejtése. Nem tudom eldönteni, hogy különállóan mekkora a hozzáadott értéke ennek a cikknek, de abban biztos vagyok, hogy az előzővel és a következőkkel egységbe kovácsolva sokat ér majd.

Zigzag célár

Általánosságban A=C alapján C vége egy egyszerű számítással elvégezhető. Általában a ZZ csatornában mozog, azaz A hullám kiindulási pontját B hullám végével összekötve - a párhuzamos eltolást alkalmazva - B kiindulási pontjára vetítve a csatorna megrajzolható, a csatorna felső vonalára várható C vége. A Zigzagen belül A vagy C mindig jól tagolt, a másik hullám ellenben nehezen számozható, tagolható. 


Ezen túlmenően amire érdemes figyelni, hogy a ZZ-k esetében vagy az A vagy a C hullám sokszor egy ék. Amennyiben C hullám egy ED, nagyon esélyes, hogy a célértékre inkább igaz, hogy C=78,6% (esetleg C=61,8%). Ezen formáció sok esetben inkább egy nagyobb korrekció részeként alakul ki, azaz flat 4/a, továbbá LD, ED vagy háromszögek belső szerkezeteiben található.



Háromszögek célárai

A hagyományos TA-ban megjelenő geometriai háromszögeket Elliott rendszerében több kategóriába oszthatjuk. Szeretem és szerintem minden Elliottal foglalkozó kereskedő, elemző szereti ezeket a háromszögeket, mert, a kontextus megfelelő azonosítása után, jól kereskedhető, célárazható alakzatok. Röviden: kis kockázat, magas nyereség, jó RR, kitűnő időzítési lehetőség és előre megadható célár. A háromszögből való kitörés iránya - a kontextus megtalálása után - 100%-ban beazonosítható.

Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat: 

1) valódi háromszögek
2) ékek 
3) kvázi háromszögek 
4) nem háromszög

A valódi háromszögek 3-3-3-3-3 belső szerkezettel rendelkeznek és mindig adott trendszint utolsó előtti hulláma.
Az ékek, közismertebb nevükön az LD-k és ED-k, a trend egy induló, vagy utolsó hullámaként jelennek meg. Az LD-k azonosítása sokszor nehézkes, mert nem tudunk egyértelműen a trend fordulatára következni, hisz belső szerkezete inkább korrekciós szerkezetre hasonlít  (többségében 3-3-3-3-3, de 5-3-5-3-5 szerkezetek is előfordulnak), az ED-k már sokkal inkább azonosíthatóak és kereskedhetőek, mert egy lökéshullám helyén a trendszint utolsó hullámaként jelennek meg.

Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.

Nem háromszögek, a kedvenceim, amikor TA alapon behúznak egy hsz-t, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás.
Valódi – elliotti értelemben vett – háromszögekről tudjuk, hogy vagy 4. hullámként, vagy b hullámként jelennek meg, az adott trendszint utolsó hullámként, mindig utolsó!

Valódi háromszög esetében A-C, B-D, vagy C-E hullámok nagyságára 61,8% aránnyal megfeleltethető egymással. Ez a 78,6 négyzetre emelése miatt nagyjából annyit jelent, hogy A hullám után B hullám sok esetben 78,6%-a, B nagyságához képest C hullám annak 78,6%-a, C után D hullám várható mérete annak 78,6%-os nagyságrendjével feleltethető meg.


C helyét A és B ismerete esetén csak nagy kockázattal lehet a fenti zónát kijelölni, mivel a hsz-re utaló információ még nagyon kevés, inkább csak a fenti megállapítások képi szemléltetésére szolgál.

Ékek

Amennyiben LD-ről beszélünk, azaz impulzus első hulláma, vagy egy ZZ A hulláma, akkor a célár előrejelzésre vonatkozó szabályt nem tudunk felállítani. Az első és harmadik csúcs összekötésével hozzávetőleges célár zónát tudunk kijelölni, LD soha nem lehet csonka, ezért a várható célára a 3. hullám szintje felett lesz. LD esetében is igaz, hogy a harmadik hullám nem lehet a legrövidebb, ezért és az ék jellege miatt az 5. hullám kisebb a 3. hullámnál.

Amennyiben ED-ről beszélünk, akkor az alakzat célára 5. hullám esetében az első hullám nagyságának 61,8 vagy 78,6%-a, csak ritkán éri el az első hullám 100%-os szintjét. Tapasztalatom szerint az, hogy melyik Fibonacci szintre megy a piac, ugyancsak termék és timeframe specifikus jellemző.

Kvázi háromszögek

1-2-1-2-1-2 sorozat. Ebben az esetben a korábban ismertetett technika alapján fibo 161,8% használatával több timeframen határozhatunk meg célárakat. Ezt most részleteznem sem kell.

Nem háromszög

Ezekkel nem tudok mit kezdeni, meg kell találni a valódi kontextust.

A háromszögek, ékek esetében kereskedési és elemzési szempontból is sokkal jelentősebb a következő szakaszok céláraira való következtetés lehetősége, de erről majd későbbiekben. Előtte majd jövök még a B hullámmal, a szeszélyes hölggyel.

Friday 2 January 2015

USD/HUF

A tegnapi bejegyzéshez itt egy gyakorlati példa, a doboz mutat egy célárat, ami lehet, hogy ez lesz, lehet, hogy nem. Önmagában arra jó, hogy kontra stratégia mellett a stopokat a célár környékén be kell feszíteni, a pozi egy részét zárni, vagy akár gyertya stopra húzni és menni vele. A technikai kép bull, fordulatra utaló jel pedig még nincs.


Thursday 1 January 2015

Technikai Elemzés - A célárszámítás - I. rész

Konkrét elemzés helyett egy szakmai anyaggal indítom a 2015-ös évet, remélem hasznát veszitek!

Célárszámítás - az alapok

Egyetemi éveim alatt a cégek értékét mindenféle bonyolult, soktényezős vállalatértékelési modell alapján tanultuk meg kiszámítani. A sok változó, valamint azok állandó mozgása miatt csak közelítőleg lehetett egy-egy cég értékét megállapítani. A különböző modellek sokszor jelentősen eltértek egymástól, ráadásul néhány plusz, egyedi információ alapvetően tudta megváltoztatni a végeredményt, melyet  a tőzsdei értékükkel soha nem lehetett megfeleltetni, a tőzsdei mozgásokkal pedig csak nagy időtávon lehetett összefüggést találni. Ilyen premisszák után érthető, hogy az árfolyamváltozások előrejelzésére vonatkozó előfeltételezésem sokáig az volt, hogy a tőzsdei árfolyamok mozgását előre jelezni nem lehet. Gondolom az oktatási rendszerből kikerülő fiatal közgazdászok hasonló tudással vértezik fel egyetemeink. 2007-ben a nagy „elemzőházak” további dinamikus növekedéssel és minden korábbinál magasabb árakkal számoltak a következő évekre, optimizmusuk határtalan volt. A történetet mára már mindenki ismeri. Joggal adódott sokakban a kérdés, hogy a váratlan zuhanást előre lehetett-e jelezni? A válaszom igen. Tudom utólag könnyű okosnak lenni, azonban a net számtalan példát mutat arra, hogy voltak, akik előre látták a nagy zuhanást.

Elliott hullámelméletének legnagyszerűbb része, hogy kombinálva a Fibonacci számokkal és egy kis gyakorlással, tapasztalással nagyon jól lehet célárakra vonatkozó becslést készíteni. Elliott rendszere ebből a tekintetből is elengedhetetlen segítséget nyújt a kereskedőknek, bár sokan félreértik, Elliott hullámelmélete nem egy kereskedési rendszer csupán annak egy eleme, talán ez a folyamatos félreértés, valamint az, hogy sokan csak felületesen ismerik a rendszert, amiért nem kapja meg az őt megillető figyelmet.

De mégis, hogyan lehet előre jelezni a várható célárakat? Egyáltalán előre lehet jelezni? Válaszom erre továbbra is, hogy igen. Valóságban ezzel kevesen foglalkoznak, magyar szakirodalom pedig gyakorlatilag nincs. A hagyományos technikai analízisben vannak azonosított alakzatok, melyeknek meghatározott minimum célára van, ugyanakkor ha nincs alakzat, akkor a piac várható mozgásával semmit nem tud kezdeni az elemző, csupán a korábbi ellenállások, támaszok, csatornák jelentenek nekik támpontot.  Nyilvánvaló az is, hogy a legnagyobb probléma, hogy sokan egzakt módon akarják a lehetséges célárat megállapítani, miközben csak egy nagy valószínűséggel bekövetkező eseményről beszélhetünk. Az események bekövetkezését pedig tapasztalatom alapján az adott termék (részvény, index) egyedi sajátossága, illetve a választott timeframe is meghatározza.

Több timeframe használata

Az elmúlt évek kialakult gyakorlata alapján az elemzésekhez több timeframet vizsgálok egyszerre. Ez minimum 3 különböző idősíkot jelent. Az órás grafikonon történő elemzés esetén a nagyobb kontextusba helyezés érdekében érdemes 4 órás vagy napos grafikont is megnézni, deviza piac esetében napos helyett a 8 órás grafikon használata indokoltabb. A kisebb ’10 vagy ’15 perces chartot a belső szerkezet vizsgálata miatt szoktam használni. Elliott elmélete likvid piacokra vonatkozik, a hullámokat meg lehet találni kisebb idősíkon is, de ökölszabályként megfogalmazható, hogy ’10 perces grafikon alá nem érdemes bemenni elemzési céllal, persze gyakorlásként, szórakozásért gyakran megtettem, de a megbízhatósági fok alacsony, előrejelzés készítésének pedig nincs értelme, a tévedés valószínűsége magas, ráadásul pár percen belül meghaladja a piac, kereskedési értéke a magas költségek miatt nincs. A timeframek időbeli távolságára a 3-4-szeres eltérés az ideális.

Lássuk akkor, hogy a tapasztalatok alapján milyen célszintekkel lehet alapvetően számolni Elliott hullámokra vonatkozóan, elsődlegesen, egy timeframe figyelembevételével.

A sikeres elemzéshez ismerni kell az adott terméket, tapasztalatot kell benne szerezni. Az eddigiekben azt láttam, hogy vannak az adott részvényre, indexre jellemző sajátosságok, melyeket érdemes megismerni, mert nagyban javítja az elemzés hatékonyságát.

1. hullám lehetséges célszintje

Az első hullámra vonatkozó célárszámítást alapesetben nem lehet elvégezni. Erre akkor van lehetőség, ha más timeframen azonosítottuk a mozgást, sikerült kontextusba illeszteni, aminek segítségével megkezdhető a számítás, ezzel most itt nem foglalkozom. Ilyen helyzetekben egyébként is elsődlegesen még azon gondolkozunk, gondolkozik az elemző, hogy valóban véget ért-e egy szakasz vagy sem.

2. hullám lehetséges célszintje, a korrekció mértéke

Elliott elmélete szerint a korrekciós szint többek között lehet: 100%, 78,6%, 61,8%, 50%, 38,6% vagy 23,6%. Ez nekem túl sok variáció, ez alapján nem lehet célárakat kalkulálni. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy nagyon sok szint kizárható, előfordulásuk nagy eséllyel megjósolható.

Általánosságban elmondható, hogy részvények esetében a korrekció szintje második hullám esetében 61,8%, indexek esetében 78,6%, ez nálam a fő szabály. Néha olyannyira erős ez a szabály, hogy például az OTP esetében a szint validált átlépése után azonnal más formációban, más hullámban kezdek el gondolkozni. Az OTP esetében az évtized elejéig visszatekintve nem találkoztam olyan esettel az elemzéseimben, amikor 2. hullám mélyebb szintre korrekciózott vissza, azaz a matematikai esélye minimális. 

Gondolom itt sokaknál mindjárt adódik kérdés, hogy miért nem 76,4%-ról beszélünk. Az egzakt válaszom rá, hogy 78,6% a 61,8% 127,2%-os szintjének felel meg, a kevésbé egzakt, hogy ez vált be, ugyanakkor tudom, hogy az 1,8%-os különbség nem releváns, sokszor észre sem vehető. Felszúrással, leszúrással még likvid piacon is számolni kell, ennyi pedig belefér. Az említett korrekciós szintek az alap (középső), azaz órás timeframen nagyon nagy eséllyel bekövetkeznek, tapasztalataim szerint legalább 70-80%-os valószínűséggel. Ez alapján nagyon nagy eséllyel megjósolható egy második hullám célszintje.

Van egy 20-30%-os valószínűség, amikor ezen korrekciós szintek nem játszanak. Mikor lehet erre számítani? Tapasztalataim azt mutatják, hogy abban az esetben, ha magasabb timeframen  erős trend van és az első hullám a magasabb trend visszatérését hozza, a magasabb timeframen a fordulós gyertyának nagy tüskéje van. A piacot mindig folyamatában kell vizsgálni és minden gyertya új információt hordoz, a korrekciók célszintjeinél is igaz, hogy minden egyes új gyertya pontosíthatja a célár előrejelzését. Abban az esetben, ha a kisebb timeframen jól láthatóan 3 hullám ment délnek, mely nem törte a korrekciós csatornát, a piac 38,2% retrace szintre ment vissza,  akkor kell élni a feltételezéssel, hogy a második hullám nem megy le az általánosan elvárható 61,8%-os (vagy 78,6%) szintre. YM-ben, a Dow határidős e-mini termékénél kisebb timeframen például azt tapasztaltam, hogy a második hullámban a 78,6%-os retrace szintet dZZ formációban éri el a piac, magyar piacon ezzel a sajátossággal nem kerültem szembe.






  

3. hullám célára

Harmadik hullám esetében szerencsés helyzetben vagyunk, indulása előtt lefutott egy első és egy második hullám, ezért két fontos adattal rendelkezünk. Nyilvánvalóan ezek az első hullám nagysága, illetve a második hullám korrekciós szintje. A harmadik hullámról tudjuk, hogy nem lehet a legrövidebb és általában megnyúlt.  Tapasztalati tény, hogy legnagyobb eséllyel 161,8% hosszú a 3. hullám az első hullám szintjére vetítve.




Kisebb timeframeken (’10-’15) a tapasztalatom, hogy szereti a 261,8% szintet, még kisebb (5’ alatt a 423,6%-ot, ha magasbb timeframen impulzus fut).  A harmadik hullám esetében nincs meg a korrekcióknál tapasztalható különbség az indexek és a részvények között.

4. hullám célára

Az impulzus már előrehaladott állapotban van, a mozgás fenntartható és erős. A negyedik hullám az életerős trenddel szembeni mozgást jelenti, éppen ezért az esetek legnagyobb százalékában alacsony korrekciós szintet képes csak elérni a piac, ez többségében a 38,2%-os szintet jelenti.





A negyedik hullám esetében több fogódzó is van a várható célárának előrejelzésére. Egyfelől a negyedik hullám célára az egy (néha két) szinttel alacsonyabb negyedik hullám szintje.




Másfelől nagyon jó használható a 2. hullám nagyságának nominális értéke is. Azt hiszem ez egy egyszerű matematikai összefüggés miatt van, azonban sokak számára csak akkor válik világossá, ha kicsit megmagyarázom.

Szóval azt állítom, hogy a 2. hullám korrekciós szintje x, a negyedik hullámé y, továbbá x=y. Azt is állítottam, hogy a második hullám az első hullámot 61,8% korrigálja vissza, a harmadik hullám az első hullám 161,8%-nak felel meg, illetve a 4. hullám korrekciója a 3. hullám nagyságának 38,2%-a.

Ezek alapján x=100*0,618, y=161,8*0,382, azaz x=61,8 és y=61,8, szintén.

Azt gondolom ez nem túl bonyolult, grafikusan egy elemző szoftvert használva pedig nagyon gyorsan és egyszerűen be lehet húzni a negyedik hullám korrekciójának várható végét. A tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben a harmadik hullám magasabb Fibonacci szintre megy, a korrekció nominális szintje sok esetben akkor is megegyezik a második hullám nagyságával.



Tapasztalataim szerint negyedik hullám esetében a 38,2%-os retracement gyakorisága 80% körülire tehető. Ez abban az esetben is igaz, ha a korrekció nem flat lesz, hanem háromszög. Ebben az esetben a korrekció legmélyebb pontja az első korrekciós hullám, azaz az a hullám lesz.

Sokan számítanak mély korrekcióra abban az esetben, ha a második hullám alacsony korrekciós szintet ért el, mert hallottak a váltakozás elvéről. Azt kell, hogy mondjam ez matematikailag rossz valószínűség. Nagyon ritka az, hogy egy alacsony korrekciójú második hullám után egy mély korrekció jön negyedik hullámban, sokkal valószínűbb az, hogy egy háromszög, vagy flat. A mély korrekció esélyét 10% alá teszem. Nagyon ritkán találkoztam vele. Gondoljunk csak bele, mire akarunk fogadni egy mély korrekciójú negyedik hullám esetén! Arra, hogy a trend legerősebb szakasza esetén, a piaci szereplők gondolkodása teljes fordulatot vesz és élesen szembe megy a korábbi mozgással, miközben a második hullám alacsony szintje is arra utal, hogy erőtől duzzad a trend? Az előfordul és a váltakozás elvét sem sérti, sőt erősíti, hogy negyedik hullámban ZZ alakul ki, melynek korrekciós szintje alacsony. Ez egy több szinten bull piac esetében reális mozgás, a trend annyira erős, hogy csak egy időben rövid ZZ korrekció után tovább folytatódik.

5. hullám célára

Az 5. hullám célárának meghatározásakor már nagyon sok információval rendelkezünk a piacról.  Nagyon sok esetben az 5. hullám térben és sokszor időben is megegyezik az első hullám nagyságával. Az 5. hullám célárának meghatározásakor nagyon nagy hasznát lehet venni a doboz technikának.




Néhány timeframe és termék esetében az 5. hullám megnyúlik és a harmadik hullámmal megegyező nagyságú.  Extrém piaci körülmények között, pl. nyersanyaghiánytól való félelem (arany, platina, olaj, élelmiszer stb.) esetében, parabolikus emelkedések kapcsán tapasztalható, hogy az 5. hullám még ennél is jobban, főként nagyobb timeframeken megnyúlik, értéke a harmadik hullám szintjét is meghaladja. Kis, azaz ’10 perc alatti grafikonokon gyakori, hogy a megnyúlt (261,8%) 3. hullám után egy szintén ekkora 5. hullám következik.



Joggal adódik a reakció, hogy még mindig túl általános a leírás. Valóban így van, azonban úgy gondolom kezdetnek már hatalmas lépés, amire majd a jövőben lehet építeni. Két dolog tud segíteni abban, hogy az általánosítás még ennél is kézzelfoghatóbb célárakat eredményezzen, olyat, mely nagy bizonyossággal be is következik. Ez a módszer segített abban, hogy az elmúlt években az OTP esetében akár 4-5 forinton belüli vagy ritkán ugyan, de forintra pontos célárakat is tudjak mondani, amit a piac visszaigazolt (a kezdetekben ezt még kihívásként éltem meg, manapság már más a fókusz). Természetesen ez nem működik minden esetben, főleg nagyobb timeframen futó korrekciók esetében nehéz ilyen szinten célárat mondani és találni. Amennyiben több szinten impulzusok futnak, akkor könnyebb az elemző helyzete. 
Az egyik, hogy nagyon ismerni kell az adott termék sajátosságait, a különböző timerframeken kedvelt alakzatait, megnyúlásait, retrace szintjeit. Ehhez nagyon sok időre van szükség, de a piac előtt eltöltött idő segít abban, hogy az adott terméket megismerd, sajátosságait felfedezd. Az OTP vonatkozásában, főleg kis timeframen (’5-’10) például nagyon szereti a papír a fordulókat ED-LD párossal összehozni, ez távolról leegyszerűsítve tetőépítésnek szokták nevezni. Bár az ED kialakulásakor ezzel nem lehet számolni, azonban az ED-ből való lefordulás után zavaros képet ad a piac, amit nehéz számozni érdemes azonnal ezt a lehetőséget megvizsgálni. 
A másik - minden termék esetében alkalmazható módszer - a timeframek összefésülésének módszere. Ez az igazi erő, ha több timeframe segítségével tudunk számolni, de erről talán később, ha igényt jelentkezik rá!

Wednesday 31 December 2014

B.U.É.K. - 2015

Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek! Terveitek váltsátok valóra! Legyen 2015 az áttörés éve mindenkinek!

Tuesday 23 December 2014

USD/HUF - nem nyugszik

Elindult északnak, új csúcsra futott nagyon rövid idő alatt a forint dollár kereszt. Elképzelhető, hogy eggyel kisebb tf-n meglévő 4. hullám futott csak délnek. Az emelkedés még nem futotta ki magát, újabb csúcsok várhatóak 4H-n. Valószínű, hogy továbbra is a jelzett sávban fog mozogni a következő nagyjából két hétben. Emlékeztetőül kb. 254-262 között számítok sávozásra, amibe új csúcs is benne van.




USD/HUF

A tegnapi várakozás szerint a korrekció elindult. Van egy BuSS a 4H charton, meglátjuk besül vagy elsül. Az év végéig a 254-262-es szint közötti oldalazásra számítok, pontosat most nem lehet mondani. Kis tf-n (1H) belelátom, hogy egy ZZ ment lefelé, még 4H-n inkább egy félkész impulzusnak tűnik. Naposon MA9 felett felett Bull zóna aljánál támaszkodhat meg az esés, de az utolsó gyertya még nem zárt.


Monday 22 December 2014

USD/HUF - korrekció elindult

A korrekció a reggeli charttal összehasonlítva már szépen látszik. A célzónába 5-3-5 szerkezetben kellene leérkeznie, illetve a közelébe, mert "csak" a hullámra számítok. Jól látható, hogy egy impulse 3. hulláma szép fekete gyertyát csinált 4H-n. Minden máshoz időre van szükség....


USD/HUF - korrekció indulhat

Elérte az impulse 3. hullámának számolt célárát (4H), ahonnan lefordulni látszik, ha sikeres lesz, akkor egy naposon is látható korrekció következik, melynek ideális célára 254 környékén van. Az év vége, a kialakuló korrekció, mely lassú oldalazásnak fog tűnni (lehetőség, nem bizonyosság), ideális a lelassuló év végi szakaszhoz. Itt jegyezném meg, hogy jól illeszkedne ide egy hsz kialakulása, mely a váltakozás elvéhez, az emelkedő trendvonalhoz, valamint az év végi lassú mozgáshoz is jól paszolna. Persze mint mindig a piac mondja ki a végső szót.


Saturday 20 December 2014

CHF/HUF - 2015

A 2014-es évi legrövidebb elemzés volt a svájci frankra vonatkozó (Link), tulajdonképpen ennyi volt: "A nagyobb timeframek alapján újra előtérbe fognak kerülni a magasabb régiók, hosszabb távon a korábbi csúcsok megdöntése is látókörbe kerülhet, persze ez hetek, hónapok kérdése..."

A január végi 244-es árfolyamról, lassú araszolással a válság idején kialakult csúcs közelébe érkezett az árfolyam az év végére. A héten 263,5-re is rászúrt.

2015-ös várakozásom, hogy új csúcsot üt az árfolyam (záróra vonatkozóan). Ennél többet mondani csak nagyon nagy kockázattal lehet, azaz már most látható, hogy a következők inkább lehetséges szcennáriók. Amennyiben a csúcsnál lévő ellenállás (piros zóna) megfogja az emelkedést és lefordul, akkor 225-235-ig eshet. Ha az ellenállás nem fogja meg, akkor a kékkel rajzolt célzóna az elsődleges várakozás, elérésének módja megmutatja majd, hogy az emelkedésnek vége, vagy megy még tovább, ennél is magasabbra.

CHF/HUF havi chart:


A következő gondolatokat kisbetűvel írom, mivel elliott-i tudás nélkül egy "nesze semmi fogd meg jól" érzés foghatja el az olvasót. 

Talán a legfontosabb dolog, amit a chart sugall, hogy a következő 12-36 hónapban (kontextus függvénye) erőteljes mozgások indulhatnak el, indulnak el. Tudom nagy időtávot mondok, de Elliott rendszerében az idő az egyik legnagyobb kérdés mindig, amikor a célárak elérésében gondolkozunk. A gondolat mögött egy a célzónából vagy magasabbról induló esés, mint fordulat, vagy A hullám, avagy az ellenállás környékéről egy c hullám elindulásában gondolkozom. Mind a két hullámra igaz a hevesség a jelenlegi kontextussal kalkulálva.

2015

Hamarosan itt az új év. A tavalyi évhez hasonlóan tervezem, hogy áttekintem a piacokat. Ez az év már nem az elemzésről szólt, sokkal inkább a kereskedési metódusok kialakításáról. Keveset elemeztem, keveset számoztam, ennek ellenére elégedett vagyok ezzel az évvel, nagyot léptem előre, remélem ezt jövőre matek is visszaigazolja. Bal oldalt a 2015-ös szűrés alatt összefoglalva láthatóak lesznek a 2015-ös évre (nagyobb tf) várakozások. Fontosnak tartom a visszacsatolást, ezért megnézem, hogy a tavaly év végén, idén év elején írt elemzések mennyire váltak be.  Mennyire használható az elemzés. Biztos lesznek találatok, illetve mellé lövések, melyeket vagy jeleztem az év közben, vagy nem. Persze tudom, hogy minden gyertya új információkat hordoz, ezért hetente, havonta, negyedévente érdemes lett volna frissíteni, de ez egész embert kíván, aki csak ezzel foglalkozik, erre pedig nem volt időm.