A blog alapvetően a tanulást szolgálja, Elliott hullámelmélete iránti érdeklődés felkeltését, az elmélet használatával történt előrejelzések bemutatását.
A blog indulásakor és az azt követő években elsősorban a Budapesti Értéktőzsde blue chipjeivel foglalkozott, ebből ered a neve is, mára azonban a termékek széles köréről van elemzés, a BÉT pedig háttérbe szorult.
A blog nem ad közre konkrét kereskedési ajánlást, az elemzés a kereskedési rendszer egyik eleme, mely segít:
- a pozíció irányok kiválasztásában, azaz merre keressünk setupot
- a célárak meghatározásában, azaz hol érdemes zárni, zárási jelet keresni
- milyen veszélyek lehetnek a piacon (kés, hirtelen fordulatok)
Esetenként bemutatunk egy-egy lehetőséget, amit a saját kereskedési rendszerünk mutat. Ez nem kereskedési ajánlás! Mindenki csak saját rendszere szerint lépjen pozícióba, hisz a veszteségért is kizáróan csak saját maga lesz felelős, ahogy a nyereségért is!
Esetenként bemutatunk egy-egy lehetőséget, amit a saját kereskedési rendszerünk mutat. Ez nem kereskedési ajánlás! Mindenki csak saját rendszere szerint lépjen pozícióba, hisz a veszteségért is kizáróan csak saját maga lesz felelős, ahogy a nyereségért is!
A piacon nincs tökéletes rendszer, mindenki tévedhet és téved is! A jó trader nem egy traden, hanem a tradek összességén ér el nyereséget, a nagyobb valószínűség mellett tesszük le a voksunk, még akkor is, ha a piac másképpen gondolja a későbbiekben.
A különböző timeframeken egymással ellentétes irányú trendek is mozoghatnak (trend nálam - trendmozgató alakzat iránya).
A blogon nyugodtan kérdezhetsz, vagy én vagy valamelyik blogtársunk válaszolni fog a feltett kérdésedre. A blogon használj becenevet, többségünk ezt teszi, a névtelen kérdésekre általában nem érkezik kielégítő válasz, az emberek nem szívesen foglalkoznak a tapasztalataim szerint névtelen felvetésekkel. Ne félj kérdezni, hozzászólni! Nagyobb hiba nem kérdezni, rosszat írni, mint nem tenni semmit!
Hozzászólásaid, véleményed érdemes valamilyen szakmai indokkal alátámasztani, az érzelem -orientált hozzászólások, vélemények a piacról általában hibásak, pont erről a felfedezésről szól Elliott elmélete, azaz az érzelmek, a tömeg hangulatváltozása hogyan működteti a piacot.
Célszerű az utolsó bejegyzés alá feltenni a kérdést, a hozzáfűzést, jelöld meg a terméket és a timeframet, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a hozzászólásod, kérdésed.
Kereskedési filozófiánk szerint nem keressük a csúcsokat a kereskedésben, a nagyobb valószínűség mellett tesszük le a voksunk. Így a számolt célárak esetében záráson gondolkozunk, de nem fordítjuk a pozíciót, megvárjuk hozzá a piaci megerősítést. Meddig érdemes tartani a pozíciót? Egészen addig, amíg a várható nyereség (azaz a pozíció tartásával elérhető adott árfolyamhoz viszonyított nyereség) még nagyobb, mint abból a veszélyből származó veszteség, ami a tévedésünk esetén fennáll. Gyakran találkozhatsz ezért azzal a kifejezéssel, hogy a "longok zárásának ideje eljött, de a short nyitásoké még nem" (vagy fordítva). Ugyancsak többször fordul elő, hogy a stopok feszítésére vonatkozóan nyilatkozunk, ami abból adódik, hogy kialakulhat egy olyan szituáció, mely hirtelen, gyors mozgást hozhat a piacon, azaz megnő egy negatív esemény bekövetkezésének az esélye. Természetesen ez nem jelenti a pozíciók zárását, vagy ellenirányú nyitást, pont az elmélet lehetőségeit mutatja, jelez egy esetleges veszélyes szituációt, annak bekövetkezése pedig a piaci mozgás függvénye lesz.
A célárak soha sem egy konkrét árszintet jelölnek, hanem körülötte egy zónát, ahová megérkezhet a piac. Minél nagyobb tf-n történik meg a célár megállapítása és minél hosszabb időt vesz igénybe a piacnak a szint elérése, annál nagyobb ez a zóna. Nem szabályozott/egységes piacokon, mint amilyen pl.: a devizapiac, a célárak is, a konkrét árak is eltérhetnek egymástól a chartokon, erre érdemes odafigyelni. Devizapiacon a célár környezetét szélesebben kell kezelni, mint a részvénypiacokon. Hosszabb távú elemzéseknél figyelembe kell venni, hogy az osztalékfizetés befolyásolhatja a célárakat, illetve indexeknél a kosár átsúlyozása is felboríthatja a várakozást. Minden gyertya új adatot tartalmaz a piacról, ezért minden egyes gyertya megjelenését és zárását követően érdemes a kereskedőknek az adott célárat újrakalkulálni szükség esetén, az új információt feldolgozni (ezt a blogon nem tesszük meg, csak időszakonként!).
A célárak soha sem egy konkrét árszintet jelölnek, hanem körülötte egy zónát, ahová megérkezhet a piac. Minél nagyobb tf-n történik meg a célár megállapítása és minél hosszabb időt vesz igénybe a piacnak a szint elérése, annál nagyobb ez a zóna. Nem szabályozott/egységes piacokon, mint amilyen pl.: a devizapiac, a célárak is, a konkrét árak is eltérhetnek egymástól a chartokon, erre érdemes odafigyelni. Devizapiacon a célár környezetét szélesebben kell kezelni, mint a részvénypiacokon. Hosszabb távú elemzéseknél figyelembe kell venni, hogy az osztalékfizetés befolyásolhatja a célárakat, illetve indexeknél a kosár átsúlyozása is felboríthatja a várakozást. Minden gyertya új adatot tartalmaz a piacról, ezért minden egyes gyertya megjelenését és zárását követően érdemes a kereskedőknek az adott célárat újrakalkulálni szükség esetén, az új információt feldolgozni (ezt a blogon nem tesszük meg, csak időszakonként!).
No comments:
Post a Comment