Hírek/News

Economic Calendar >> Add to your site
Kérlek titeket, hogy megjegyzéseket mindig az utolsó bejegyzés alá írjátok terméktől függetlenül, csak így fogom biztosan olvasni, köszönöm!

2012. január 8., vasárnap

Bux várakozás - 2. héttől

Régen nem raktam fel Bux ábrát, most pótlom a számozással együtt. Két zónát raktam az órás ábrán, mint lehetséges célzóna, azonban sokkal nagyobb esélyt látok az alsó elérésére, mint az elsőre. Nem tudom meddig tart lefelé az első hullám, mert az elindult esést annak tartom, mint az [5]/1 alhulláma, akár hamarosan jöhet egy kisebb korrekció, támasz lehet a korábbi mélypont, mely fogta az esést. Kisebb eséllyel még mindig a [4]-ben vagyunk és valamilyen kombinációs szerkezetet látunk.

Bux órás chart:


Bonyolult az ábra? Segítünk! Link

A nagy barna medve konditermében...

Milyen edzésterve lehet a medvének, ami ennyire erőssé tette?

Az emberi természet és azon belül kiemelten a politikusok segítő szándéka. Mielőtt politikai véleményformálásra adnám a fejem, hangsúlyozom, hogy Elliott véleményét közvetítem. A politikusok a válság megoldása érdekében újabb és újabb intézkedéseket hoznak, melyek végső soron tovább mélyítik a válságot.

Régóta szándékozom az év végével, illetve átcsúszva az év elejére összefoglalni, hogy mi az oka  fundamentalista megközelítéssel  a nagy medve eljövetelének. Szeretnék politika mentesen nyilatkozni, nem tartozni egyik vonalhoz sem, pusztán közgazdasági gondolkozással közelíteni a témához, igaz ez nem unortodox megközelítés. Véleményem szerint a legnagyobb probléma a bizalom elvesztése, nem csupán hazánkra gondolok, hanem a világra. A pénzügyi bizalom kezd elveszni, nemcsak a jelenben, hanem már a jövőben. A bankrendszer kiszámítható, ilyen módon is cselekszik, oda viszi a pénzt, ahol jobb a megtérülés, kisebb a kockázat. Onnan elviszi a pénzt, ahol kicsi a megtérülés, kiszámíthatatlan és/vagy magas a kockázat. Mára már mindenki látja, hogy drasztikusan zsugorodik a magyar bankrendszer, hisz a sajtóban is nagy visszhangot kapott az Erste Bank bejelentése. Sokan örülnek ennek, mert a "szemét" bankok most megkapják, azonban az igazság az, hogy ennek a vesztese mi leszünk, mi, akiknek megtakarításai vannak, azok, akiknek hitelei vannak és mindazok, akik itt élnek ebben az országban.
Nem csak az Erste Bank lépett. A Raiffeisen, a Cib is drasztikusan csökkentette a foglalkoztatotti létszámát, csökkentette és csökkenti fiókhálózatát, nagyjából az Erstével hasonló mértékekkel. A létszám és a fiókhálózat szűkítése pedig azt jelenti, hogy szűkítik működésüket. Szűkítik a hitelezésüket. Miért? Mert a különböző jogszabályok és feltételeke szerint (pü-i vállalkozások működése, Basel I-II-III) saját tőkéjük alapján van meghatározva a kihelyezhető hitel nagysága. A saját tőke pedig a banki különadó és a bedőlő, vagy éppen az előtt álló hitelek mögé képzett céltartalék miatt folyamatosan csökken. Két út áll előttük, vagy csökkentik a hitelállomány nagyságát ( a jelenleg még fizető ügyfelek esetében), vagy tőkét emelnek. Félreértés ne legyen, ezt az osztrák, olasz stb. anyának kellene megtennie, de mint írtam a pénz oda megy, ahol biztonságosabb, tehát nem ide...
A lakáshitel állományt nem tudják csökkenteni, azt 20-30 évre adták ki. Mit tehetnek, egyfelől nem adnak újabb hiteleket, vagy csak szigorú feltételekkel és csökkentik a jelenleg kihelyezett hitelállományt, azaz elsősorban a vállalati rövidlejáratú hiteleket, ilyenen a forgóeszközhitelek és a folyószámlahitelek, aminek következtében gyakorlatilag megfojtják a magyar gazdaságot. Nem adnak továbbá, vagy szintén szigorú feltételeke mellett lakossági fogyasztási hitelek, ilyenek az áruvásárlási hitel, folyószámla hitel, hitelkártya, esetleg az autó lízing. 
Hiába tudna ugyanis egy magyar vállalat jó üzletet kötni egy biztos külföldi vevővel, ha  a gyártáshoz szükséges alapanyagot nem tudja megvenni, hiába tudna (ha lenne vásárlóerő) széles termék kínálatot fenntartani egy kereskedelmi egység, ha nem tudja csak hitelből finanszírozni az árukészletet, a vevők pedig nem tudnak fogyasztási hiteleket felvenni (TV-re, mosogatógépre, hűtőre, bojlerre stb.). 
Tény, Magyarországon a hitel-betét arány 150-100 volt, azaz nagyjából 100 Ft betétre 150 forint hitel jutott. A forráskülönbséget a bankok az anyáktól felvett hitelekkel pótolták. Az anyák ezeket a pénzeket elkezdték kivonni, az utolsó adat, amit hallottam 2.000 Mrd-s forráskivonásról szólt egy év alatt, az utolsó általam ismert adat szerint a magyar bankrendszer külső finanszírozása 5.900 Mrd. Mi várható? Több külföldi tulajdonú bankból hallottam, hogy 2012-ben csak annyi hitelt nyújthatnak, amennyi forrást (azaz betétet) gyűjtöttek. Kitől?  A magyar lakosságtól, attól a magyar lakosságtól, aki elvesztette a bizalmát. A héten megjelent cikk alapján Ausztriában a bankok a magyar ügyfeleknek csak január végére tudnak időpontot adni (?!), pedig, ha a Magyarországon tevékenykedő osztrák bankok eldőlnek, az nem csak a határnak ezen a felén fog gondot okozni, hanem az osztrák oldalon is...

Hitel nélkül nincs gazdaság. Ezt már Széchenyi óta tudjuk, de mit is okozhat ez. Befagy az ingatlan piac, az ingatlan árak csökkenni fognak, mert csak készpénzért lehet eladni őket, a bankok nem fognak hitelt adni, ráadásul az elszálló devizaárfolyamok miatt egyre több és több lakás kerül a piacra... defláció lesz. Nem csak az ingatlanok árában, hanem sok más termék esetében is, de nem mindenben! Óriási infláció következhet be az élelmiszer árakban, azok drasztikusan emelkedni fognak.

Fontos lenne beszélni még a magyar fizetőeszköz gyengüléséről és arról, hogy ez mit fog okozni, de önmagában is egy teljes bejegyzést érdemel. Beszéltem már 2010 decemberében 250-es CHF/HUF árfolyamról, amit sokan nem hittek el, majd bekövetkezett, pedig az akkori számítás szerinti 300 Ft feletti, illetve a 400 HUF/EUR árat le sem mertem akkor írni, így sokan hülyének néztek, de ez van Elliott megmondta.... előre.

A következőkben egy 2010. decemberében írt cikket csatolok (sokan már bizonyára többször találkoztok vele), lényeges az időpont, mert  több, mint egy éve már tisztán kivehető volt, hogy elliott alapján milyen úton haladunk a szakadék felé. Időközben Görögország esetében sikerült megakadályozni a CDS-ek lehívását, mert jogilag sikerült kikerülték az államcsőd lehetőségét, ezáltal a CDS biztosítást nyújtó bankok elkerülhették, hogy lehívják róluk a biztosítást és megakadályozták a folyamat elindulását. Nem tudom, hogy a nagy európai pénzügyi konglomerátumok milyen mértékben voltak, vannak benne a görög államadósság finanszírozásában és azt sem, hogy mekkora tételben folytak bele az államadósság biztosításába, csak egy elképzelés, hogy a CDS-ek miatt "nyelhették le boldogan" az államadósság 50%-át a portfóliójukban lévő állampapírok után. Manapság már mindenki a CDS-es felárak alakulásáról beszél, tele van vele a sajtó, sokáig gondolkoztam tudok e újat mondani, vagy sem. Sok mindent megírtak már a blogok, az újságok, de elliotti megközelítéssel még nem, a cikk végére teszek egy kis kiegészítést.  Az akkori cikkben kiemeltem néhány gondolatot...


"2010. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK


A CDS cunami - kitekintés a jövőre - 2011-2012

Szokásomtól eltérően most nem valamiféle TA elemzést szeretnék írni, hanem inkább fundamentalista alapokon nyugvót. Kövezettek meg, tudom e két terület mindig is szöges ellentétben volt egymással...

Prechter szerint jön a nagy matuzsálemi hullám korrekciója, melynek elsöprő ereje lesz. Az ő nézeteit csak körvonalakban ismerem, de azt gondolom, hogy valami hatalmas összeomláshoz, valami hatalmas problémának kell lennie gazdaságban is. 2008-ban olvastam egy cikket, melyben Soros György nyilatkozta, hogy az ingatlanpiaci problémák eltörpülnek a CDS-ek veszélyei mellett. Az akkori cikk egy világméretű, mindent átfogó és elérő totális összeomlást vizionált, ami első olvasásra teljesen megrémített, elképzelhetetlenek tartottam és szépen lassan el is feledkeztem róla, csak Elliott hullámaival való kapcsolatba kerüléskor rémlett fel ismét. Az elmúlt- tágan értelmezett - időszakban bekerült a CDS fogalma a köztudatba is, bár kétlem, hogy sokan értenék mit is jelent ez, ennek ellenére a saját bőrükön bizonyosan érezni fogják! Találtam valami hasonlót abból az időből: cikk, ami röviden és jól vázolja, hogy miről van szó, miről beszélek. Érdemes elolvasni a cikket, mielőtt továbbmennél az olvasásban.

Mi változott azóta?
A CDS-ek összértéke gondolom jelentősen megnőtt, sajnos friss adatot nem találtam, de már a 2007-es cikkben említett nagyságrend is óriásinak tűnik. Nagyobb mint az USA, Japán és Kína GDP-je együtt, a világ GDP-je 2009-ben 58,14 ezer milliárd dollár volt!
A válság hatására is, mind többen és többen kötöttek biztosítást. A nemzetállamok adóssága jelentősen megnőtt a GDP-hez viszonyítva. Például:

                                                            2007                     2011
                              USA                       62%                      99%
                              U.K.                       44%                      82%
                              Japán                    188%                    234%
                              Franciaország          64%                      88%
                              Görögország           96%                     139%
                              Olaszország          104%                     120%
                              Spanyolország        36%                       70%
                              Írország                 25%                     102% 
                              Portugália               63%                       87%
                              Magyarország         66%                      79%
                              Kína                       20%                      19%

                                                                                                                                                  (forrás IMF, 2011 becsült adat)

Szóval a lufi még nagyobb lett és a bedőlés kockázata is. Vajon meddig lesz olyan, aki megmenti az épp az összeomlás szélén lévőket (PIGS, számos dél-amerikai állam), hogy ne induljon el a CDS cunami?  
Az első lehívott és ki nem fizetett biztosítás után a bizalom meg fog szűnni, vagy legalábbis erősen fog a nullához konvergálni. Gondoljunk bele, kiderül, hogy ezeket a termékeket is újracsomagolták, mint anno a jelzálogpiaci papírokat, vagy más trükköt alkalmaztak...
Óriási bizalom deficitbe kerül a pénzügyi rendszer, pedig pont a bizalom a működés alapja. Milyen következményei lehetnek ennek, egy barátom szerint ez rosszabb mint egy háború, lehet... de szerintem inkább világháború.

Először, amikor amerikai közgazdászok az EUR válságáról és esetleges megszűnéséről beszéltek, csak a "savanyú citrom" effektust véltem felfedezni. A fentiek alapján azonban azt gondolom, hogy reális esély van az EUR megszűnésére, vagy valamilyen formájú átalakítására.

A kérdés, mikor következik be?  Nem tudom megadni rá a választ, de de ja vu érzésem van. 2007 júliusában a CDS árak komoly emelkedésbe kezdtek (anno Magyarországon működő bankok 2-10 bps körüli felárral tudtak a piacról hitelt felvenni, ami szeptemberre- novemberre 35-50 bps-re is felment, akkor ez nagy problémának tűnt), komoly forrásgyűjtés kezdődött. Most ugyanezt látom a piacon, az új forrásért 7,0-8.5%-ot is adnak egyes bankok, extra feltétel nélküli betétlekötésre, miközben a jegybanki alapkamat "csak" 5,75%. Ez vagy a management bónusz feltétele, vagy valami megint nincs rendben...

A folyamatosan felmerülő fizetési problémák, a kockázatvállalási hajlandóság csökkenését vonhatják maguk  után, ami a CDS felárak emelkedéséhez vezethet. Kétségeink ne legyenek, a biztosítási díjakat beépítik a befektetők a hozamelvárásokba, azaz az adóssal fizettetik meg. A növekvő finanszírozási költségek, növelik a csőd bekövetkezésének valószínűségét, azaz a cunami elindulását. Ördögi spirál. Pici szerencse, vagy inkább a kitörését elodázó tény, hogy a lejárati szerkezete az állampapíroknak eltérő a különböző országokban, nyilván az extra felárat csak az új, vagy a megújított állampapír után kell fizetni, a régiek kibocsátásukkor érvényes CDS felárral futnak. Szóval penge élen táncolunk.
Elliott elveinél maradva, ami azt mondja, hogy a társadalom szinte minden területén fellelhetőek a hullámok, most bemutatom Magyaroszág CDS felárainak alakulását  (Forrás: www.dbresarch.com) hullámszemlélettel, ezt nem tudtam kihagyni:


Az ábra alapján - bár megerősítésre még jelen esetben is szükség van - a CDS árak emelkedni fognak hazánk esetében a jövőben. Azaz az állampapírok kibocsátásánál egyre magasabb költséggel kell számolni, ami egyre jobban terheli a költségvetést. Ennek a következményeibe nem megyek bele, gondolja végig mindenki és ne csak Magyarország esetében.

A témához kapcsolódó érdekes bejegyzés: Cimballi - adósságcsapda"


Kiegészítés:

A magyar CDS felár minden valószínűség szerint tovább fog rohanni felfelé.Ha stimmel a fenti ábra számozása, akkor egy magasabb szintű 3. hullámban vagyunk, azaz hamarosan elérhetjük az 1.100 pontot. (az ábrán látható 1-2-3-4-5 hullám hossza kb. 500 pont.) Nem vizsgálódtam mélyebben a CDS elliotti összefüggésében, csupán a görög árak alakulásából következtetek arra, hogy a CDS-ek elliotti mozgása nagy valószínűséggel a nyersanyagokéra hasonlít, azaz az 5. hullám extra erős lehet. Vegyük észre, még csak a harmadik hullámban "araszolunk". (forrás: www.dbresearch.com)



Az AKK adatai szerint a magyar államadósság 21.000 Mrd Ft felett van, átlagos lejárata 4 év. Ez azért fontos, mert az új papírok után kell extra árat fizetni. Áprilisig tudomásom szerint, mintegy 3-4.000 Mrd forint új kibocsátás kellene a fizetési kötelezettségünk teljesítése (korábbi lejáró hitelek visszafizetése) és a jelenlegi deficites államháztartás finanszírozása érdekében. A jelenlegi árak alapján ez nagyjából azt jelenti, hogy 5% többet, kell az új papírok után fizetni, mint amennyit eddig fizettünk. (pontos számításhoz tudni kellene a lejárati szerkezetet, devizanemet stb, de itt most nem a pontos számolás a cél, elég nagyjából). Jelenleg, mert a CDS felárak számozása alapján ez gyorsan az egekbe szökhet. Maradjunk a jelenlegi számoknál, mely évi 200 Mrd kamatterhet jelent pluszban a költségvetésben. Ha a teljes államadósságra felszámoljuk a plusz 5%-ot, akkor még tragikusabb a helyzet, az évi növekmény 1.050 Mrd forint.

Nyilván pontosítani lehetne a számításokat, de szerintem mindegy, hogy 150 Mrd vagy 200 Mrd, amit biztosan ki kell fizetni évente pluszban, illetve mindegy, hogy a teljes államadósság mikor kerül átfinanszírozásra és 800 vagy 1500 Mrd az évi plusz kamatteher milyen formában jelentkezik. Szerintem mindkettő tragédia... Itt a politika kezdődik, nem akarok belemenni, mindenki döntse el, hogy nekünk van szükségünk az IMF-re, vagy pedig fordítva...