Valami miatt elliott elmélete erős érzelmeket vált ki egyes emberekből. Gondolom ez az érzelmi állapot annak köszönhető, hogy jelentős összegeket vesztettek a tőzsdén, amikor megfelelő felkészültség nélkül az elmélet alapján elemző embereket akarták pozícióval lekövetni, könnyű pénz ígérete sokakat elcsábít, azonban nyereség helyett vastag veszteségeket kellett elkönyvelni. Ennek pedig nyilván az elmélet az oka.
Prechtert lehet szidni, szeretni, becsülni és lenézni. Egy dolgot nem szabad elfelejteni, hogy ő volt az, aki lehetővé tette, hogy Elliott felfedezése ne vesszen el, megmaradjon az utókornak. A történelemben nem ő volt a legjobb felhasználója az elméletnek. Ma felkerült egy link a blogra (link), amiben megütötte a szemem egy sor "a Dow Jones eshet vagy emelkedhet 1000 ponttal, de egy pontos értékre meghatározott jóslat tiszta gyengeelméjűltségre vall".
Kevesen tudják, hogy ki volt Collins vagy éppen Bolton. 1960-ban Bolton az akkor valóban kibontakozó bull piac csúcsát 1.000 pontban jelölte meg (ezt később 999 pontra módosította). A fentiek alapján a cikk írója gyengeelmélyünek titulálhatta Boltont, csakhogy 1966-ban, 6 év múlva a Dow Jones értéke 1001 pontnál fordult! Collins 1966 januárjában - tehát 1.000 pont környékén, amikor a piac 24 év emelkedés után - azt közölte, hogy az A hullám 770-710 közé viheti le az indexet, majd egy méretes B hullám rally-t követően a c hullám legfeljebb 524-ig mehet. 1975-re jövendölését beigazolta a piac.
Vezetőként kialakult egy képem az emberekről, ami nagyon sokszor visszaigazolást nyert. A sikeres embereket a vesztesektől nagyon egyszerűen és gyorsan meg lehet különböztetni. A sikeresek azok akik abba fektetnek energiát, hogy valamit jól, vagy még jobban csináljanak, a vesztesek abba fektetnek energiát, hogy másokról bebizonyítsák, hogy valamit rosszul csinálnak. A döntés mindenkinek a kezében van melyik utat választja!
"Every coin has two sides"