Hírek/News

Economic Calendar >> Add to your site

Tuesday, 13 January 2015

USD/HUF - '10

Érdemes megnézni a '10 perces USD/HUF ábrát. A célárszámításnál említettem, hogy a ZZ célára hogyan néz ki, vessétek össze ezzel a képpel (csatorna és célár), kb. ilyen pontosságra lehet számítani  nagy eséllyel egy élő piacon.


2015- OTP, Bux

Írtam, hogy a tavalyi évhez hasonlóan tervezem az idei év elején is áttekinteni a piacot. Sokat gondolkoztam az elmúlt időszakban az OTP és a Bux esetén. Az OTP 2014-es elemzésében utaltam arra, hogy nagyon komplex, folyamatában talán számozhatatlan szerkezet is kialakulhat, mint 2008-ban, melyet az elmúlt időszak visszaigazolni látszik. Mivel az OTP az egyik meghatározó összetevője a Buxnak, ezért annak az árára is természetszerűen kihat. Az elmúlt időszakban nem foglalkoztam aktívan e két termék elemzésével, sokkal inkább a devizapiaccal, az elmúlt hónapokban pozícióm is csak ezen a területen volt.  Az évek alatt megtanultam, hogy egy trader esetében az is döntés, hogy nem lép semmit.

Hármas szerkezetek esetében az első ami eszembe jut, hogy valamilyen háromszög vagy ék alakul. A legnagyobb esélyt az éknek adom, azt nem tudom eldönteni, hogy Ciklus C, mint ED vagy Ciklus C/1/LD alakul.  A piac e szerint valahol az ék második vagy inkább harmadik hullámában lehet, ez a szakasz nem a legalkalmasabb hosszútávú célárak meghatározására. Ami jelenleg feltételezhető, az az, hogy a 3. hullám komplex lesz, a forgalom az alakzatban csökken, nagyobb idősíkon pedig a longosokat és a shortosokat is szívató alakzat alakul ki, nagy lesz a tanácstalanság.  Olyan alakzat, ami a legtöbb kereskedőt egyszerűen bedarálja, ezzel nem azt akarom mondani, hogy kisebb timeframeken nem lesznek kereskedhető alakzatok, hanem azt, hogy nagyon óvatosnak kell lenni, adott esetben meghozni azt a döntést, hogy egyszerűen más termékek keresésébe és kereskedésébe fog az ember.  Szerintem ezek az alakzatok nem azok, amelyekbe az ember beleül és vár, hanem azok, amiben adott esetben aktívan és nagyon gyorsan kell lépni, az elvárt hasznot pedig gondokozás nélkül zsebre tenni.

A helyzet miatt úgy döntöttem, hogy nem teszek most bele energiát abba, hogy egy átfogó elemzést készítsek e két termékről, kivárok.

Monday, 12 January 2015

Hideg ellen sapka, sál, nagykabát!

Két éve írtam egy bejegyzést, melyet most szinte változatlan tartalommal ismét közzé teszek. Teszem ezt azért, mert sokan nem olvasták és azért, mert egyetlen egy módszer sem tökéletes, s ezt soha ne felejtsük el! A visszajelzések alapján ugyanakkor segít egy picit jobban megérteni Elliott elméletét és azokat a gondolatokat melyet minden nap közzéteszünk, a hozzáállásunkat a kereskedéshez és az elmélethez.


Sokáig nem értettem miért hangsúlyozza Cimballi, hogy mennyire fontos teljes egészében átlátni Elliott rendszerét, miért fontos a timeframe, a kontextus, a szignál, a momentum. Az értetlenkedésem elsődlegesen nem is arról szólt, hogy miért fontos - számomra hamar egyértelművé vált - hanem arról, hogy miért kell ezt ennyiszer, ilyen mélyen hangsúlyozni. 

Hadd éljek egy szemléletes példával:

Ha az időjárás jelentés március elején figyelmeztet, hogy nagy lehűlés jöhet, akkor természetes, ha az ember rétegesen öltözködve, sapkával, esetleg sállal, meleg kabátban megy el otthonról. Gondolom az átlag olvasó számára teljesen természetes, hogyha nem jön a lehűlés, akkor nem áll július közepén még mindig nagykabátban, izzadságban úszva, türelmetlenül, talán kicsit értetlenkedve, még mindig a lehűlést várva... A piac is ilyen.

Kontextus

Az is egyértelmű számomra, ha valaki az előző példánál maradva, azt hallja márciusban, hogy nem lesz hideg másnap, nem fürdőgatyában megy el otthonról (a long tilalom, nem short nyitást jelent). Aki kereskedésre adja a fejét tisztában kell lennie azzal a keretrendszerrel, azzal a környezettel, amiben mozogni fog, ami alapján meghozza döntéseit, azaz aki Elliott alapján  - kereskedési rendszerébe beépíti a  "Wave Principle"-t - akar kereskedni, azzal szemben minimális elvárás, hogy értse az alapokat. Jó helyen, jól értse az összefüggéseket.

Timeframe

A világ egyes részein szeptemberben indul a monszun időszaka, esős, az ottani időjáráshoz képest hideg időszak (25-30 fok). Ha valaki napozni akar, napos helyre akar utazni, akkor nem ezt az időszakot vagy desztinációt választja utazásának, pihenésének céljául. Ennek ellenére, ha valaki ilyenkor jut el egy számunkra egzotikus helyre munkájából vagy más okból kifolyólag és jut ideje pihenésre, biztos vagyok benne, hogy kihasználja azt a pár óra napsütést, ami két özönvízszerű esőzés között rendelkezésre áll. Lefordítva a piac nyelvére, ez akár a timeframe is lehet, ahol nagy időtávban  nagy eséllyel, abban az "évszakban" esős napok vannak ( tőzsdei értelemben bear piac), de kis timeframen, órákra napsütés (tőzsdén korrekció, vagy kis tf-n bull piac) várható.

Ha már az időjárás példánál vagyok, gyorsan a szignálra és a momentumra is teszek egy utalást, azonban ez   kis kitérő lesz az eredeti mondanivalóm fonalától. Teszem ezt azért, mert talán segít fejben egy kicsit elhelyezni, még ha elég furcsa is az időjárás és a tőzsde összhangjának vizsgálata.

Szignál

Ha azt hallom, hogy dörög az ég, viszek esernyőt, mert nagyon nagy eséllyel esni fog és nagyon kicsi az esélye, hogy megúszom. Ilyenkor többször igazam van, hogy viszek és így jobban járok, mintha arra játszanék, hogy nem, mert problémás mindenhová cipelni.

Momentum

Ha szállingózik a hó és autóval megyek valahová, nem teszek különösebb óvintézkedést. Azonban ha a szállingózás helyett hirtelen nagy mennyiség esik le, beteszek az autóba a többi felszerelés mellé egy hóláncot. Nem mindegy a momentum!

Nekem nem az fontos, hogy merre megy a piac. Nekem az a fontos, hogy mozogjon és a mozgás egy részét, még nem is az egészet(!) nagy eséllyel előre jelezzem. Ha nagy a bekövetkezési valószínűsége annak, hogy óriásit essen a piac egyik pillanatról a másikra, akkor nem nyitok longot (tilos a long), de ha a veszély elmúlik, mert a piac mást mutat, akkor örömmel megteszem. Legyen szó, akár bear piacról is, igaz nem maradok benne hosszú távon. 

Sokan, főleg a kezdők nagy része a tőzsdében a könnyű pénzkereset lehetőségét látják, azt is gondolják, hogy 50%-50% a nyerés, illetve a vesztés lehetősége, pedig nem! Minden ügylet után a bróker cég díjat számol fel, ami miatt a mérleg a veszteség irányába billen, Magyarországon a magas díjak miatt sokkal inkább, mint nyugaton.

Sokszor elmondtam, hogy semmi sem biztos, a piac mindig két irányba mehet, erre mindig készülni kell, senki sem tévedhetetlen és a biztosat a piac fogja megmutatni! Nem kell mindig kereskedni, csak akkor, amikor kedvező lehetőség kínálkozik! Minden rendszernek van előnye és van hátránya, mielőtt valaki használni kezdené meg kell ismerni ezeket. 

A piacra lépéskor legalább a következő döntéseket kell meghozni:
  • Milyen piacra lépsz be?
  • Mikor lépsz be, mi alapján teszed, mi a belépésre a jelzésed?
  • Mikor, milyen események beállása esetén szűnik meg az ok, amiért beszálltál, hol törik a verziód?
  • Hol van a stop szinted és miért ott?
  • Mekkora összeggel lépsz be és mennyit kockáztatsz?
  • Mi a kockázat/ hozam arányod?
  • Mi a várható célárad?
  • Mikor és miért szállsz ki?
Ha ezekkel nem vagy tisztában, akkor esetenként lehetsz nyereséges, de összességében veszteséget fogsz elkönyvelni, felőrlőd a kereskedési tőkéd.

Döntsd el követő leszel vagy saját kereskedési, elemzési rendszert építesz!

Sok kezdő görcsösen keresi a Szent Grált, egyik elemzőtől mennek a másikig. Mindenkinek vannak jó és rossz pillanatai. Amikor azt látják, hogy az elemző folyamatosan eltalálja a piacot elkezdenek hinni a tévedhetetlenségében és nagy összeggel, esetleg teljes tőkével mennek az elemző után, és ez az a helyzet, amikor az elemzőnek nem jön össze a következő elemzése... Azt hiszem Andrej Kosztolanytól származik a következő gondolat: Ha a tőzsdére mész egy dolog biztos, veszteséget fogsz elérni! Milyen rémísztő, pedig a lényeg annyi, hogy ez kevesebb legyen, mint a termelt nyereséged. A tőzsdén kettő az nem egy meg egy, hanem három mínusz egy! Nagyon fontos a money management!!!!

Számtalan esetet tudok felhozni, amikor a piacok egymás ellen mozogtak, ha almával kereskedem, nem a dinnye árát nézem... Felőlem erősödhet a forint, az OTP meg eshet, ha ezt mutatja a piac, akkor ezt gondolom.

Amikor azt írom le, hogy "tilos a long", akkor azt azért teszem, mert látok valami olyat a grafikonon, ami veszélyes lehet. Amíg az ott van és nem látom, hogy megszűnt, inkább távol maradok.

Tipikus példája ennek 2011. augusztusa, amikor szintén írtam, hogy "tilos a long" miközben a  másnapra szóló elemzésben emelkedést jósoltam (!). Veszélyt láttam, ami akkor, ellentétben a januári történésekkel be is következett. Azt hiszem, akik akkor ott voltak máig emlékeznek rá és értik miért írtam, amit írtam, továbbá milyen következménye lehet egy rossz szituációban nyitott longnak. 2.000 pont mínusz a határidőben rövid idő alatt.

Ha azt írom tilos a long, akkor az nem shortba lépésre felszólítás teljes tőkével, stop nélkül, szvsz. Itt mindenki saját maga dönt belépésről, kilépésről, a saját kockázattűrő képessége szerint. Senkinek a fejéhez nem tartunk fegyvert, hogy lépjen poziba, Írtam, írom, hogy itt is mindig tanulunk, segítjük egymást, gondolkodunk, ismerkedünk Elliott elméletével és megpróbáljuk élesben bemutatni azt, közben kicsit és nagyot hibázva, néha nagy sikereket elérve a szélesebb publikum előtt.

Figyelj oda! Ne azt olvasd ki az elemzésekből, ami számodra kedvező, ami megerősít, hanem ami valóban le van írva, figyelj a veszélyre, mert ha jó menedzseled magad és a pozíciód, akkor el tudod kerülni, vagy saját hasznodra fordítani!

USD/HUF - chart frissítés

A 4H-n megindult mozgás impulzusnak tűnik, a lefelé jövetel nem törte határozottan a csatornát, ráadásul megrajzolásánál egy spike is volt, ha nem számolok vele, akkor nincs minimális alászúrás sem. Ránézésre 5 hullámnak látszik, azonban kisebb tf-n már árnyaltabb a kép (dZZ-t vagy ékkel zárodó ZZ-t is bele lehet látni). A legnagyobb eséllyel a felfelét egy b hullámnak gondolom és a nagy fordulat vs. oldalazás korábban említett változata közül most az oldalazásnak, sávozásnak adom a legnagyobb esélyt. Ha B akkor esélyes, hogy a korrekció exp. flat lesz, azaz új high jön hamarosan. A záró ED verziót sem dobtam el még, de kereskedési szempontból nekem mindkettő nagyjából ugyanazt jelenti: "Sit on my hand", nincs hedge! Short jel nincs!

Sunday, 11 January 2015

MTel -2015

Az Mtel 2014-re vonatkozó előrejelzés itt található: 2014 Mtel

Előkerestem az akkori chartot, hogy azon lehessen végigkövetni, hogy mi történt. Valóban fordulat mutatkozott és kisebb idősíkon még rallyról is beszélhettünk 2014-es évben. A logaritmikus skálán látszik, hogy egyetlen egy releváns Fibonacci szintet sem ért el a rally, ugyanakkor a felfelé menetel egy csatornában haladva történt meg. A kép alapján arra adom a legnagyobb esélyt, hogy egy a hullám futott fel északnak, mely valóban lehetett egy flat korrekció vagy egy háromszög első hulláma, de a kép és az el nem ért Fibonacci szint miatt jelenleg a flat gyanúm erősebb (hacsak nem lesz a is dZZ vagy tZZ). Ebben az esetben a tavalyi emelkedés minimum 84,1% veszi majd vissza  a piac, mint b hullám, majd fordul és juthat el 400 fölé az árfolyam (Ha addig ki nem vezetik a tőzsdéről). Ebben az elképzelésbe egy új low természetszerűen belefér, melynek lehetséges maximum alja 200 forint körül adódhat (lásd. technikai elemzés b célára). A lefelé ment akár egy dZZ is lehet, ami miatt sokan hozhatnak majd össze szép veszteségeket.

Mtel havi (log) chart:

Saturday, 10 January 2015

Technikai Elemzés - Komplex számítási metódusok - V. rész

Komplex számítási metódusok

Komplex, azaz összetett számítási metódusnak hívom, amikor az elemzéshez több idősíkon azonosítom a hullámokat (minimum 3), majd azokból határozom meg a célárat. Az előrejelzés biztonságát növeli, ha több timeframen kiszámolt célár hozzávetőlegesen egy zónára mutat. Azt gondolom ez nem egy nagy dolog, viszont az eredményességet nagyon nagy mértékben meg tudja növelni. Ez az elemzési módszer nagyon pontos tud lenni, főleg ha több idősíkon impulzus fut, amennyiben nagyobb timeframeken korrekciós hullámok futnak, akkor a kisebb timeframek „piszkosak” lesznek, az impulzusok nem lesznek tiszták, nehezebb számolni és pontos célárakat megadni.

A három timeframe az jelenti, hogy az elemzési idősík alatt és felett gondolkodom egy-egy szinttel, minimum. Az elemzésben, de sokszor a kereskedésben is a fordulat, vagy korrekció futásának eldöntésében már mutattam, hogy a korrekciós csatorna törése ebben sokat segít. A sematikus ábrázolás egyszerű és érthető, azonban ha valaki a valóságban látja a piacot, ahol megjelennek a spike-ok, a piac kétes helyzetben áll meg a nap végén, vagy hosszú hétvége után tér vissza a kereskedés, sokszor nagyon nehéz helyzetben van az elemző. Ebben segít, ha a C, vagy 3. hullám belső szerkezetét megvizsgáljuk kisebb timeframen. Ehhez kapcsolódóan van egy nagyon fontos szabályom, mely  kereskedésben „break even” helyzetet teremt, azaz nem fogadom el impulzusként az emelkedést/csökkenést, ha ennek a feltételnek nem felel meg egy mély korrekció utáni helyzetben.
Ökölszabály nálam, hogy a csatornát a 3/3 hullámnak kell megtörnie a kisebb idősíkon, ha a harmadik nem töri, akkor nem fogadom el. Ez nem azt jelenti, hogy nem láttam már olyan esetet, amikor a 3. nem törte a csatornát, hanem azt, hogy ennek minimális az esélye, nagyobb timeframen futó korrekciók esetén van inkább erre esély, vagy akkor, amikor a második korrekció nem volt mély.

Aki régen olvas talán emlékszik még, hogy anno sokat játszottam azzal, hogy a réssel nyitás szintjét megjósoltam. Most elárulom, hogy nem is olyan nagy dolog ez, mint amilyennek látszik. J A rések megjelenése a harmadik hullámban, azon belül is a harmadik harmadikjának az esetébe a leggyakoribb, főleg, ha a piac kisebb timeframen ezen hullám kifejlődése közben zár be. Nagyon sokszor következő nap már a csatorna felett, vagy épp pont azon nyit ki a piac, vagy magasabban történt nyitás esetében a kezdő időszakban visszaesik rá. Ha sikerül több timeframen beazonosítani a harmadik hullámot és a csatornák teteje a következő gyertya helyén metszi egymást, akkor szinte bizonyos, hogy felettük, vagy rajta, azaz a metszés szintjén nyit ki a piac. Ennek a várakozásnak 1H-’15 idősík vonatkozásában van a legnagyobb relevanciája tapasztalataim alapján, ez az a szint, mely időben megfelel az „érzelmek” mozgásának egy éjszakányi idő alatt. Persze, ha hosszú hétvége jön, akkor magasabb idősíkokon kell gondolkozni, nem az 1D-’15 relációban.

Most lépjünk egyet előre és matekozzunk egy kicsit. Kezdjük egy egyszerű kérdéssel, mennyi az impulzus célára (részvény, normál eset), ha az első hulláma x hosszú?

Bonyolult? Pedig ezt fejből kellene tudni! Akkor nézzük meg:

1, hullám vége: x
2. hullám (normál 61,8% retrace) vége: x-0,618
3. hullám vége: x-0,618+1,618x, azaz 2x
4. hullám vége: x-0,618+1,618x-(1,618x*0,382), azaz 1,382x
5. hullám vége: x-0,618+1,618x-(1,618x*0,382)+x, azaz 2,382x

Ha ez megvan és nem a „Mi van?” volt az első reakció, akkor nézzük meg, mennyi az indexek esetében a normál impulzus célára, ha az első hullám y volt?

Nézzük meg, akkor lebontva:

1, hullám vége: y
2. hullám (normál 78,6% retrace) vége: y-0,786
3. hullám vége: y-0,786+1,618y, azaz 1,832
4. hullám vége: y-0,786+1,618y-(1,618y*0,382), azaz 1,214y
5. hullám vége: y-0,786+1,618y-(1,618y*0,382)+y, azaz 2,214y


Amit ebből leginkább használni szoktam, az az impulzus végének meghatározása, melyet a nagyobb idősíkkal szoktam összevetni. Ha nagyobb idősíkon (Fibonacci 161,8%, mint 3. hullám) szintén egy zónára mutat, akkor nagyon esélyes, hogy a piaci fordulat következő szintjét látjuk és nem egy C hullámnak vagyunk tanúi (A=C). Tekintettel arra, hogy a piac nem egzakt módon mozog elég egy kihúzott Fibonacci rács és a hozzávetőleges számolás ahhoz, hogy a célár zónáját meghatározzuk. Ez a több idősíkon való számolás sok esetben segít időben beazonosítani a megnyúlt hullámokat, így az általánostól eltérő impulzusok esetében is növelhető az előrejelzésünk bekövetkezésének esélye.

Thursday, 8 January 2015

Technikai Elemzés - A harmadik - IV. rész

A kérdés: Hogyan falunk fel egy elefántot?
A válasz: Kicsi, apró falatokban.

Elliott hullámai alapján az elmúlt években összeszedett széles tudást egy elefánthoz tudom leginkább hasonlítani, vége van a karácsonyi szünetnek, ezért sokkal kevesebb időm van, de szépen lassan szeretném kiírni magamból, ezt pedig csak apróbb részletekben tudom megtenni. Íme a következő "falat":

Egy egyszerű, de annál jobban használható módszert mutatok most, ami az egyik alapeszköz azoknál, akik Elliott hullámelméletére építik analízisüket. Akik régóta olvassák a blogot, vagy voltak Cimballinál tanfolyamon azoknak sok újat most nem fogok mondani. Amikor hozzákezdek bármilyen, általam ismeretlen, vagy ismert termék elemzéséhez az első lépés mindig egy impulse beazonosítása. Ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni a harmadik hullámot kell megkeresnem. Ugyanezt a módszert használom a fordulatok megerősítéséhez, ugyanis, mint ahogy már korábban beszéltünk róla, annak eldöntése, hogy korrekció, vagy fordulat történt sokszor nem egyszerű, ezen felül a komplex módszerrel a korrekciók mélységének a meghatározásánál is segítséget nyújt.
A harmadik hullám általában a trend legerősebb szakasza, itt a leggyorsabb az árfolyam mozgásának sebessége, a gyertyák általában magasak, kicsi az átfedés köztük, sokszor rés is megjelenik. Ha találunk egy ilyen hullámot, akkor könnyen képbe helyezhetjük magunkat, hiszen a hullám kiindulási pontja a második vége, a szakasz vége a negyedik hullám kiindulópontja.  Az elemzéshez, a kereskedéshez azonban a menetközbeni beazonosítás sokkal fontosabb. 
A segédeszköz a korrekciós csatorna, melyet  a csúcs és az alacsonyabb tető, illetve a mélypont és a magasabb tető összekötésével és párhuzamos eltolásával és a lokális low, illetve tetőre való eltolással oldunk meg.  Ha valakinek ismerős a leírás az nem véletlen, a Zigzag hullámok esetében a célárszámítás esetén hasonló geometriai módszertant használtam és pont ez lesz az, ami segít eldönteni, hogy Zigzagről, vagy impulzusról van-e szó. Amennyiben a piac töri a csatornát impulzusról, amennyiben a csatorna tető fogja az emelkedést/esést korrekcióról beszélünk. Csatorna törés esetében további emelkedésre/esésre számíthatunk, míg a csatorna tetőről/aljról való fordulás esetében a trend irányába való mozgás visszatérésére.

Ha a leírás elsőre bonyolult a következő ábra egyszerűen szemlélteti az elmondottakat.



USD/HUF - délutáni gyors

Egyre nagyobb esély van a korrekció megindulására, a feltételezés beigazolására, hogy ezekről a szintekről fordulat, vagy korrekció indulhat. A korrekciós csatorna törése erősítené a fordulatot, a sávozással szemben. A BuSS besülni látszik, miközben RSI-n egy short alakzat bontakozik ki (ez nem belépő, majd a következő fordulós jelzés lesz/lehet az). Nagyobb tf-n bull a piac, 4H-n is csak gyengülni látszik.


USD/HUF - reggeli gyors

A piac nagy eséllyel oldalazásba fordul, vagy egy korrekció fog kibontakozni. Egyelőre - az erős trend miatt - nem számítok mély korrekcióra, elméletileg azonban az esélye megvan. Ha ma megmarad a felső zónában, akkor naposon long jelzést ad, nincs jó esélye a shortnak,  még kontrában sem. Ráadásul a BuSS esélye megvan 4H-n. ED verzió még nincs kizárva.




Wednesday, 7 January 2015

USD/HUF - esti gyors

Van esély egy korrekcióra indulására! Bull a piac, magasan a divergencia. Fordulós jel lehetséges 23 órára, de ez inkább elemzői megérzés, mint piac által jelzett fordulat. Sok minden mutatott (dobozok) ide, de ez nem ok, csak lehetőség.




Tuesday, 6 January 2015

USD/HUF - esti gyors

Frissítem a chartot. Továbbra is bull a piac, a tegnap este jelzett folytatólagos szignál gyanú beigazolódott. Várakozás szerint leszúrt, majd felpattant, még nincs esélye a medvéknek, kicsi az erő.
Jelenlegi helyzet szerint 270 felett lehet egy kis esély arra (dobozolás mutatja), hogy egy nagyobb korrekció elindulhasson, pontos célárat nem akarok most mondani. Lassul a piac és közel van már, de nem láttam még ilyen erőt terméknél, hetes, napos, 4H teljesen bull, egyedül a havi chart még kérdéses, hogy erős bull-e, ellenállás előtt áll az rsi.  (Ha elindul a korrekció, akkor 260 alá is benézhet, de előbb lássunk rá bizonyítékot, ha parabola alakul ki, akkor a rubellel fogunk párhuzamot állítani).


Tanulsága egy ilyen piacnak, hogy nem szabad túl kis timefamere lemenni, mert csak bezavar.

USD/EUR

Csak chart, hogy legyen min gondolkodnak nap közben ha unatkozom.. Ez a támasz jelentős, ha beverik nagy tér nyílik délnek, akár 0,8-ig... Dollár index korrekciós csatornát tört, azaz esélyes, hogy a dollár az erősödés felénél tart (vagy még csak előrébb!!!), ezért akár az extrém bull verziók is előtérbe kerülnek. Lehet itt valahol egy elakadás, de a lefelét nehéz számozni, 3. nagyon megnyúlt, vszinű 5. is, de hogy mennyire az nem tudom, most ahogy néztem fibo környékén áll.


USD/HUF - délutáni gyors

Végre itthon, piac előtt. Itt a chart frissítés. Lassult a piac, átlag érintése, leszúrás, majd észak. Gyengül a trend 4H-n, esélyes, hogy befordul oldalazásba, vagy éppen esésbe. Hangsúlyosan bull a piac, még 4H-n is, egyelőre korrekció és kontratrend trade lehetséges, feltéve, ha valaki akar egy ilyen erő ellen menni, mert nagy a kockázat. A bullish divergencia jelzi, hogy korrekció után a folytatásra van esély, ráadásul a divergencia 80-nál nagyon, de nagyon magasan van.



USD/HUF -reggeli gyors

A várt szintet elérte, a felpattanás innen esélyesebb, de nem tudom kizárni, hogy már most  mélyebbre megy, ahogy írtam tegnap.




Monday, 5 January 2015

Technikai Elemzés - A célárszámítás - III. rész

A-B-C hullámok lehetséges célárai

A korrekciós hullámok célárainak előrejelzése kockázatosabb feladat, mint az impulse hullámoké, az előrejelzések pontossága sokkal kisebb, nagyobb a tévedés lehetősége, sokkal nagyobb és ezt nem árt evidenciában tartani.

Az A hullám

A hullám, amennyiben ZZ hullám részeként jelentkezik egy második hullámban, sok esetben az emelkedés 50%-át veszi vissza, gyors mozgással. Amennyiben negyedik első hullámáról beszélünk, akkor 38%-ot vesz vissza az emelkedésből.

A B hullám

Ez az a hullám, melynek célárát a legnehezebb meghatározni. A kezdő, de sokszor a haladó elemzőre is az a legjellemzőbb dolog, hogy a legritkább esetben sikerül eltalálnia a hullám végének zónáját, még akkor is, ha azt az idő előre haladtával módosítja azt. Ennek oka, hogy ez a legváltozatosabb formában megjelenő alakzat Elliott hullámelméletében. Az alakzatok mellett az általa kiválasztott retrace szintek is hasonlóan változatosak. Majd a komplex számítási metódusom alapján, azért mutatok egy-két fogást, melynek segítségével közelebb lehet kerülni a célhoz, lehetséges értékének, a célár zónájának meghatározásához.

B hullám lehetséges célértékének meghatározásához az A hullámot kell alapul venni. Megjegyzem, hogy sokan különféle technikákat használnak a mérési módszertanokban, én azt mutatom, melyet leggyakrabban használok.

Zigzag B hulláma

B hullám célára Zizzagon belül, amennyiben B is zigzag, a 2. hullám korrekciós szintjének felel meg általában, azaz részvényeknél 61,8%, indexeknél 78,6%. Ez, ahogy korábban is említettem, termék specifikus számok. Ha flat, vagy háromszög, akkor leggyakrabban 38,2%, de itt már rosszak a matematikai esélyek.

Flat B hulláma

B hullám célára normál flat esetében 84,1% v. 100%, amennyiben A-n túlnyúlik és exp. flat lesz, akkor 3 célárban gondolkozhatunk 127,2%, 138,2% vagy 161,8%. Sokan használják a 200%-as szintet, de őszintén megvallva, az elmúlt évek alatt nem találkoztam ilyen szituációval. Lehet, hogy ez is termékjellemző és bizonyos termékek esetében előfordul. Én 161,8%-os szint felett nem tekintem B hullámnak az esést/emelkedést.

Háromszög B hulláma

Háromszög B hullámának a célárával azért nem foglalkozok, mert A hullám után esélytelen megmondani, hogy háromszög, vagy flat korrekció következik.

A C hullám


C hullám céláráról az egész Zigzag esetében már beszéltem. Flat esetében általában A végén túlmutat (kivéve running flat) valamennyivel, az emelkedésre vetítve 38,2%-a. Háromszög esetében az előzőekben szintén beszéltem.

USD/HUF - délutáni gyors

Az elmúlt időszak 4H chartja alapján egy korrekció fut, nagyobb fordulásra utaló jel nincs. Elképzelhető, hogy az átlag megérintése után indul északnak, 270 környékére.


OTP - Gondolatok

2014. január 6-án írtam az OTP-re vonatkozó bejegyzésben:

"Részletesen, kontextus alapján a Ciklus szintű C hullám megindulására (ha eddig nem történt meg) és a bankpapír esésére számítok. Többször írtam, hogy a Ciklus szintű C hullám elindulásánál a várakozásom, hogy nehezen felismerhető alakzatot produkál. A 2008-as válság grafikonját a tréningre átnéztük és beszámoztuk, szerintem ez az a szituáció, amikor menet közben totális zűrzavar van az elemző fejében, csak utólag lehet történteket rekonstruálni. 

OTP napi chart:

"

Nos, ma megnéztem az OTP napos chartját. Tényleg bonyolult a chart :), de nem reménytelen. Haladó szint, tessék nézegetni, elemezni :)

OTP napos chart:


Egy biztos, a chart és a jelölés rengeteg vitát hozhat, igen, de az egyik legjobb, amit a lefordulás óta nem írt felül a piac és magyarázható vele a mozgás. Írtam korábban is erről a lehetőségről és ez az amiért nem elemezgettem az OTP-t egy ideje. Egy nagyobb "korrekciós" szerkezetben mozog a piac, a belső szerkezetetek pedig nehezen előrejelezhetőek. Amikor ilyen "kusza" a belső akkor háromszögre, vagy ékre kell gyanakodni és vérmérséklettől függően, akár teljesen elkerülni az adott terméket, míg nem tisztázódik a helyzet.
Mi jöhet az év első pár hetében? Amennyiben a grafikon végén jelölt chart egy b hullám, akkor egy szép emelkedés, akár 4400 környékére. Amennyiben egy ED része, akkor egy korrekciós északi kör után újabb mélypont 3200-ig akár, oldalazó, eső mozgással.

USD/HUF - reggeli gyors

Az éjszaka validálta a pénteki kitörést északnak, melynek célára 270. Totál bull a piac 1w, 1D és 4H idősíkon. Szépen húzzák egymást felfelé az alakzatok, melyhez a korai shortosok adják az olajat a tűzre. Valami elkezdődött. Az évek óta zajló oldalazás a deviza piacokon megszűnt, törtnek a "nagy" támaszok, ellenállások. Sokakat le fog darálni a piac, nemcsak a devizapiac, legyetek óvatosak!


Sunday, 4 January 2015

Saturday, 3 January 2015

Technikai Elemzés - A célárszámítás - II. rész

Korábban a blogra már felkerült anyagokat is felhasználtam ehhez a bejegyzéshez, ezért lehet sokatoknak már ismerős lesz pár gondolat. Ez a rész kicsit más lesz, mint az előző, de úgy érzem, hogy amennyiben valaki már rendelkezik az alap elméleti ismeretekkel, egy kis kiegészítés vagy ismétlés neki sem árt. Ahhoz, hogy a több idősíkos elemzésbe belekezdjek azt gondolom szükséges ezeknek az alapoknak is az átismétlése, kifejtése. Nem tudom eldönteni, hogy különállóan mekkora a hozzáadott értéke ennek a cikknek, de abban biztos vagyok, hogy az előzővel és a következőkkel egységbe kovácsolva sokat ér majd.

Zigzag célár

Általánosságban A=C alapján C vége egy egyszerű számítással elvégezhető. Általában a ZZ csatornában mozog, azaz A hullám kiindulási pontját B hullám végével összekötve - a párhuzamos eltolást alkalmazva - B kiindulási pontjára vetítve a csatorna megrajzolható, a csatorna felső vonalára várható C vége. A Zigzagen belül A vagy C mindig jól tagolt, a másik hullám ellenben nehezen számozható, tagolható. 


Ezen túlmenően amire érdemes figyelni, hogy a ZZ-k esetében vagy az A vagy a C hullám sokszor egy ék. Amennyiben C hullám egy ED, nagyon esélyes, hogy a célértékre inkább igaz, hogy C=78,6% (esetleg C=61,8%). Ezen formáció sok esetben inkább egy nagyobb korrekció részeként alakul ki, azaz flat 4/a, továbbá LD, ED vagy háromszögek belső szerkezeteiben található.



Háromszögek célárai

A hagyományos TA-ban megjelenő geometriai háromszögeket Elliott rendszerében több kategóriába oszthatjuk. Szeretem és szerintem minden Elliottal foglalkozó kereskedő, elemző szereti ezeket a háromszögeket, mert, a kontextus megfelelő azonosítása után, jól kereskedhető, célárazható alakzatok. Röviden: kis kockázat, magas nyereség, jó RR, kitűnő időzítési lehetőség és előre megadható célár. A háromszögből való kitörés iránya - a kontextus megtalálása után - 100%-ban beazonosítható.

Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat: 

1) valódi háromszögek
2) ékek 
3) kvázi háromszögek 
4) nem háromszög

A valódi háromszögek 3-3-3-3-3 belső szerkezettel rendelkeznek és mindig adott trendszint utolsó előtti hulláma.
Az ékek, közismertebb nevükön az LD-k és ED-k, a trend egy induló, vagy utolsó hullámaként jelennek meg. Az LD-k azonosítása sokszor nehézkes, mert nem tudunk egyértelműen a trend fordulatára következni, hisz belső szerkezete inkább korrekciós szerkezetre hasonlít  (többségében 3-3-3-3-3, de 5-3-5-3-5 szerkezetek is előfordulnak), az ED-k már sokkal inkább azonosíthatóak és kereskedhetőek, mert egy lökéshullám helyén a trendszint utolsó hullámaként jelennek meg.

Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.

Nem háromszögek, a kedvenceim, amikor TA alapon behúznak egy hsz-t, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás.
Valódi – elliotti értelemben vett – háromszögekről tudjuk, hogy vagy 4. hullámként, vagy b hullámként jelennek meg, az adott trendszint utolsó hullámként, mindig utolsó!

Valódi háromszög esetében A-C, B-D, vagy C-E hullámok nagyságára 61,8% aránnyal megfeleltethető egymással. Ez a 78,6 négyzetre emelése miatt nagyjából annyit jelent, hogy A hullám után B hullám sok esetben 78,6%-a, B nagyságához képest C hullám annak 78,6%-a, C után D hullám várható mérete annak 78,6%-os nagyságrendjével feleltethető meg.


C helyét A és B ismerete esetén csak nagy kockázattal lehet a fenti zónát kijelölni, mivel a hsz-re utaló információ még nagyon kevés, inkább csak a fenti megállapítások képi szemléltetésére szolgál.

Ékek

Amennyiben LD-ről beszélünk, azaz impulzus első hulláma, vagy egy ZZ A hulláma, akkor a célár előrejelzésre vonatkozó szabályt nem tudunk felállítani. Az első és harmadik csúcs összekötésével hozzávetőleges célár zónát tudunk kijelölni, LD soha nem lehet csonka, ezért a várható célára a 3. hullám szintje felett lesz. LD esetében is igaz, hogy a harmadik hullám nem lehet a legrövidebb, ezért és az ék jellege miatt az 5. hullám kisebb a 3. hullámnál.

Amennyiben ED-ről beszélünk, akkor az alakzat célára 5. hullám esetében az első hullám nagyságának 61,8 vagy 78,6%-a, csak ritkán éri el az első hullám 100%-os szintjét. Tapasztalatom szerint az, hogy melyik Fibonacci szintre megy a piac, ugyancsak termék és timeframe specifikus jellemző.

Kvázi háromszögek

1-2-1-2-1-2 sorozat. Ebben az esetben a korábban ismertetett technika alapján fibo 161,8% használatával több timeframen határozhatunk meg célárakat. Ezt most részleteznem sem kell.

Nem háromszög

Ezekkel nem tudok mit kezdeni, meg kell találni a valódi kontextust.

A háromszögek, ékek esetében kereskedési és elemzési szempontból is sokkal jelentősebb a következő szakaszok céláraira való következtetés lehetősége, de erről majd későbbiekben. Előtte majd jövök még a B hullámmal, a szeszélyes hölggyel.