Hírek/News

Economic Calendar >> Add to your site
Kérlek titeket, hogy megjegyzéseket mindig az utolsó bejegyzés alá írjátok terméktől függetlenül, csak így fogom biztosan olvasni, köszönöm!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DOOM. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DOOM. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 7., vasárnap

Crash

1929 és 1932 között 9.000 bank ment tönkre az USA-ban. (Forrás: Robert R. Prechter: Conquer the Crash). 2001 decemberében Argentína korlátozta a betétekhez való hozzáférést. 2013 Cipruson a Laiki Bankban tartott 100.000 EUR-t meghaladó betétek 40-80%-át elvesztették a betétesek.... Az EU arról tárgyal, hogy  100.000 EUR felett elveszthetik a pénzt a betétesek. Megdőlt egy tabu, aminek nagyon nagy szerepe lehet még a jövőben. Ha kitör a pánik tönkremehet a pénzügyi rendszer....

Mostanában egyre jobban foglalkoztat a gondolat, hogy hogyan érdemes felkészülni a válságra. Talán azért van ez így, mert nagyon közel vagyunk a csúcshoz, persze azt nem tudom, hogy előtte vagy utána :o)...

Robert Prechter sokat foglalkozott ezzel korábban, de nyilván ő, mint az USA-ban élő állampolgár közelítette a helyzetet. Miért fontos ez? Mert alapvetően dollár alapon gondolkozik és deflációra számít. A gondolkodásában sok reális elem van, nem szabad elvetni, ugyanakkor nálunk Magyarországon szerintem mást is hoz a válság. Arról már két éve beszéltem, hogy élelmiszer áremelkedés jöhet. Aki jár bevásárolni már tudja, hogy mennyire igaz, ez sajnos bejött... Azt gondolom, hogy ennek még nincs vége...

Ingatlan

A fejemben az van, hogy egyszerre lesz a piacon defláció és infláció. Elég érdekes ez a helyzet.  Prechter azt mondja ne tartsunk vagyont ingatlanban. Mi lehet a jövő az ingatlanok tekintetében?

Szerintem az ingatlan árakban drasztikus esés fog bekövetkezni, miért gondolom mindezt? Az okok:
  1. Ingatlanpiaci értékbecslők szerint az ingatlanok ára egyik oldalról a társadalmi jólét mutatja, minél nagyobb a jólét, annál magasabb az ingatlanok ára. Nyilván az ingatlanok árát nagymértékben befolyásolni tudja az előállítási, újra előállítási érték, de ezt már most is tudjuk, hogy messze van a piaci áraktól. A társadalmi jólét szerintem csökkenni fog.
  2. Az ingatlan olyan dolog, melynek megvásárlásához az emberek nagyon nagy részének hitelre van szüksége. DE a jelenlegi helyzetben és a válság esetében is bankhitelről szerintem az esetek kis részeben lehet csak szó. Lefordítva, a bankok nem fognak lakásvásárláshoz hitelt adni, vagy csak olyan kis tételszámban, ami a piacon nem okoz releváns keresletet.
  3. A kínálati oldal erősödni fog. Ha vége az ingatlaneladási moratóriumnak  akkor a bankok felelősen ugyan, de rá fogják önteni a piacra azt a 100-150 ezer lakást, ami jelen pillanatban már rosszul fizető adósok felmondott hitelei mögött áll és nem számoltam a további bedőlő hitelekkel, márpedig lesznek, mert:
  4. A deviza árfolyamok szerintem el fognak szállni, nem csak a most bajban lévők kerülnek olyan helyzetbe, hogy elvesztik a lakásokat, hanem sokan mások is, sőt sokan lesznek, akik a helyzetet látva, "akár bármi áron" hajlandóak lesznek eladni a lakást,  csak azért, hogy az adósság ne halmozódjon tovább.
  5. Egyértelműen több lakás van a piacon, mint amennyire szükség, vagy fizetőképes kereslet van jelen pillantban
Összefoglalva, ingatlan  árak esni fognak (not including: Termőföld, ott lehetnek meglepetések egy élelmiszer áremelkedés miatt)

Élelmiszer

Bár a 32-es válság folyamán az élelmiszer árak folyamatosan csökkentek, ennek oka részben túltermelés, részben a fizetőképes kereslet hiánya volt. Fizetőképes kereslet ez esetben is alacsony lesz, de ha elszállnak a devizaárfolyamok, érdemes lesz az itthon megtermelt árucikket külföldre kivinni, devizáért, ez a magyar árakat a dollár defláció ellenére, forintban inflációval sújthatja  a kérdés bennem csak az, hogy az eredő mennyi lesz, az elmúlt évek tanulsága alapján azonban úgy gondolom, hogy ezen a területen inkább infláció következhet be.

Nagy kérdés még, hogy mivel nyitott gazdaság vagyunk, ráadásul nagyon sok termék esetében nem vagyunk önellátóak, ezeknek a dolgoknak az ára egy elszálló árfolyam esetén hogyan alakul, hiány lép fel benne, vagy csak nagyon drága lesz, esetleg mindkettő. Nyilván ezekről le lehet mondani, nem veszünk további  TV-t, autót stb., de a benzinre és energiára szükségünk van/lesz, ezekből pedig egyértelmű behozatalra szorulunk. Nem tudom mi a megoldás és nem tudom mi az ami valójában be fog következni, de fontos az ember kezdjen el gondolkodni és felkészülni a válságra.

folyt. köv...


2010. december 30., csütörtök

A CDS cunami - kitekintés a jövőre - 2011-2012

Szokásomtól eltérően most nem valamiféle TA elemzést szeretnék írni, hanem inkább fundamentalista alapokon nyugvót. Kövezettek meg, tudom e két terület mindig is szöges ellentétben volt egymással...

Prechter szerint jön a nagy matuzsálemi hullám korrekciója, melynek elsöprő ereje lesz. Az ő nézeteit csak körvonalakban ismerem, de azt gondolom, hogy valami hatalmas összeomláshoz, valami hatalmas problémának kell lennie gazdaságban is. 2008-ban olvastam egy cikket, melyben Soros György nyilatkozta, hogy az ingatlanpiaci problémák eltörpülnek a CDS-ek veszélyei mellett. Az akkori cikk egy világméretű, mindent átfogó és elérő totális összeomlást vizionált, ami első olvasásra teljesen megrémített, elképzelhetetlenek tartottam és szépen lassan el is feledkeztem róla, csak Elliott hullámaival való kapcsolatba kerüléskor rémlett fel ismét. Az elmúlt- tágan értelmezett - időszakban bekerült a CDS fogalma a köztudatba is, bár kétlem, hogy sokan értenék mit is jelent ez, ennek ellenére a saját bőrükön bizonyosan érezni fogják! Találtam valami hasonlót abból az időből: cikk, ami röviden és jól vázolja, hogy miről van szó, miről beszélek. Érdemes elolvasni a cikket, mielőtt továbbmennél az olvasásban.

Mi változott azóta?

A CDS-ek összértéke gondolom jelentősen megnőtt, sajnos friss adatot nem találtam, de már a 2007-es cikkben említett nagyságrend is óriásinak tűnik. Nagyobb mint az USA, Japán és Kína GDP-je együtt, a világ GDP-je 2009-ben 58,14 ezer milliárd dollár volt!
A válság hatására is, mind többen és többen kötöttek biztosítást. A nemzetállamok adóssága jelentősen megnőtt a GDP-hez viszonyítva. Például:

                                                            2007                     2011
                              USA                       62%                      99%
                              U.K.                       44%                      82%
                              Japán                    188%                    234%
                              Franciaország          64%                      88%
                              Görögország           96%                     139%
                              Olaszország          104%                     120%
                              Spanyolország        36%                       70%
                              Írország                 25%                     102% 
                              Portugália               63%                       87%
                              Magyarország         66%                      79%
                              Kína                       20%                      19%

                                                                                                                                                  (forrás IMF, 2011 becsült adat)

Szóval a lufi még nagyobb lett és a bedőlés kockázata is. Vajon meddig lesz olyan, aki megmenti az épp az összeomlás szélén lévőket (PIGS, számos dél-amerikai állam), hogy ne induljon el a CDS cunami?  
Az első lehívott és ki nem fizetett biztosítás után a bizalom meg fog szűnni, vagy legalábbis erősen fog a nullához konvergálni. Gondoljunk bele, kiderül, hogy ezeket a termékeket is újracsomagolták, mint anno a jelzálogpiaci papírokat, vagy más trükköt alkalmaztak...
Óriási bizalom deficitbe kerül a pénzügyi rendszer, pedig pont a bizalom a működés alapja. Milyen következményei lehetnek ennek, egy barátom szerint ez rosszabb mint egy háború, lehet... de szerintem inkább világháború.

Először, amikor amerikai közgazdászok az EUR válságáról és esetleges megszűnéséről beszéltek, csak a "savanyú citrom" effektust véltem felfedezni. A fentiek alapján azonban azt gondolom, hogy reális esély van az EUR megszűnésére, vagy valamilyen formájú átalakítására.

A kérdés, mikor következik be?  Nem tudom megadni rá a választ, de de ja vu érzésem van. 2007 júliusában a CDS árak komoly emelkedésbe kezdtek (anno Magyarországon működő bankok 2-10 bps körüli felárral tudtak a piacról hitelt felvenni, ami szeptemberre- novemberre 35-50 bps-re is felment, akkor ez nagy problémának tűnt), komoly forrásgyűjtés kezdődött. Most ugyanezt látom a piacon, az új forrásért 7,0-8.5%-ot is adnak egyes bankok, extra feltétel nélküli betétlekötésre, miközben a jegybanki alapkamat "csak" 5,75%. Ez vagy a management bónusz feltétele, vagy valami megint nincs rendben...

A folyamatosan felmerülő fizetési problémák, a kockázatvállalási hajlandóság csökkenését vonhatják maguk  után, ami a CDS felárak emelkedéséhez vezethet. Kétségeink ne legyenek, a biztosítási díjakat beépítik a befektetők a hozamelvárásokba, azaz az adóssal fizettetik meg. A növekvő finanszírozási költségek, növelik a csőd bekövetkezésének valószínűségét, azaz a cunami elindulását. Ördögi spirál. Pici szerencse, vagy inkább a kitörését elodázó tény, hogy a lejárati szerkezete az állampapíroknak eltérő a különböző országokban, nyilván az extra felárat csak az új, vagy a megújított állampapír után kell fizetni, a régiek kibocsátásukkor érvényes CDS felárral futnak. Szóval penge élen táncolunk.

Elliott elveinél maradva, ami azt mondja, hogy a társadalom szinte minden területén fellelhetőek a hullámok, most bemutatom Magyaroszág CDS felárainak alakulását  (Forrás: www.dbresarch.com) hullámszemlélettel, ezt nem tudtam kihagyni:


Az ábra alapján - bár megerősítésre még jelen esetben is szükség van - a CDS árak emelkedni fognak hazánk esetében a jövőben. Azaz az állampapírok kibocsátásánál egyre magasabb költséggel kell számolni, ami egyre jobban terheli a költségvetést. Ennek a következményeibe nem megyek bele, gondolja végig mindenki és ne csak Magyarország esetében.

A témához kapcsolódó érdekes bejegyzés: Cimballi - adósságcsapda

A kitekintés folytatásában Elliott elmélete alapján fogom felvázolni a jövő alternatíváit a Bux és az SP esetében.