Az elmúlt időszak 4H chartja alapján egy korrekció fut, nagyobb fordulásra utaló jel nincs. Elképzelhető, hogy az átlag megérintése után indul északnak, 270 környékére.
Hírek/News
Monday 5 January 2015
OTP - Gondolatok
2014. január 6-án írtam az OTP-re vonatkozó bejegyzésben:
"Részletesen, kontextus alapján a Ciklus szintű C hullám megindulására (ha eddig nem történt meg) és a bankpapír esésére számítok. Többször írtam, hogy a Ciklus szintű C hullám elindulásánál a várakozásom, hogy nehezen felismerhető alakzatot produkál. A 2008-as válság grafikonját a tréningre átnéztük és beszámoztuk, szerintem ez az a szituáció, amikor menet közben totális zűrzavar van az elemző fejében, csak utólag lehet történteket rekonstruálni.
OTP napi chart:
Nos, ma megnéztem az OTP napos chartját. Tényleg bonyolult a chart :), de nem reménytelen. Haladó szint, tessék nézegetni, elemezni :)
OTP napos chart:
Egy biztos, a chart és a jelölés rengeteg vitát hozhat, igen, de az egyik legjobb, amit a lefordulás óta nem írt felül a piac és magyarázható vele a mozgás. Írtam korábban is erről a lehetőségről és ez az amiért nem elemezgettem az OTP-t egy ideje. Egy nagyobb "korrekciós" szerkezetben mozog a piac, a belső szerkezetetek pedig nehezen előrejelezhetőek. Amikor ilyen "kusza" a belső akkor háromszögre, vagy ékre kell gyanakodni és vérmérséklettől függően, akár teljesen elkerülni az adott terméket, míg nem tisztázódik a helyzet.
Mi jöhet az év első pár hetében? Amennyiben a grafikon végén jelölt chart egy b hullám, akkor egy szép emelkedés, akár 4400 környékére. Amennyiben egy ED része, akkor egy korrekciós északi kör után újabb mélypont 3200-ig akár, oldalazó, eső mozgással.
USD/HUF - reggeli gyors
Az éjszaka validálta a pénteki kitörést északnak, melynek célára 270. Totál bull a piac 1w, 1D és 4H idősíkon. Szépen húzzák egymást felfelé az alakzatok, melyhez a korai shortosok adják az olajat a tűzre. Valami elkezdődött. Az évek óta zajló oldalazás a deviza piacokon megszűnt, törtnek a "nagy" támaszok, ellenállások. Sokakat le fog darálni a piac, nemcsak a devizapiac, legyetek óvatosak!
Sunday 4 January 2015
Saturday 3 January 2015
Technikai Elemzés - A célárszámítás - II. rész
Korábban a blogra már felkerült anyagokat is felhasználtam ehhez a bejegyzéshez, ezért lehet sokatoknak már ismerős lesz pár gondolat. Ez a rész kicsit más lesz, mint az előző, de úgy érzem, hogy amennyiben valaki már rendelkezik az alap elméleti ismeretekkel, egy kis kiegészítés vagy ismétlés neki sem árt. Ahhoz, hogy a több idősíkos elemzésbe belekezdjek azt gondolom szükséges ezeknek az alapoknak is az átismétlése, kifejtése. Nem tudom eldönteni, hogy különállóan mekkora a hozzáadott értéke ennek a cikknek, de abban biztos vagyok, hogy az előzővel és a következőkkel egységbe kovácsolva sokat ér majd.
Zigzag célár
Általánosságban A=C alapján C vége egy egyszerű
számítással elvégezhető. Általában a ZZ csatornában mozog, azaz A hullám kiindulási pontját B hullám végével
összekötve - a párhuzamos eltolást alkalmazva - B kiindulási pontjára vetítve a
csatorna megrajzolható, a csatorna felső vonalára várható C vége. A Zigzagen belül A vagy C mindig jól
tagolt, a másik hullám ellenben nehezen számozható, tagolható.
Ezen túlmenően amire érdemes figyelni, hogy a ZZ-k esetében vagy az A vagy a C hullám sokszor egy ék. Amennyiben C hullám egy ED, nagyon esélyes, hogy a célértékre inkább igaz, hogy C=78,6% (esetleg C=61,8%). Ezen formáció sok esetben inkább egy nagyobb korrekció részeként alakul ki, azaz flat 4/a, továbbá LD, ED vagy háromszögek belső szerkezeteiben található.
Háromszögek
célárai
A hagyományos TA-ban megjelenő
geometriai háromszögeket Elliott rendszerében több kategóriába oszthatjuk.
Szeretem és szerintem minden Elliottal foglalkozó kereskedő, elemző szereti
ezeket a háromszögeket, mert, a kontextus megfelelő azonosítása után, jól
kereskedhető, célárazható alakzatok. Röviden: kis kockázat, magas nyereség, jó
RR, kitűnő időzítési lehetőség és előre megadható célár. A háromszögből való
kitörés iránya - a kontextus megtalálása után - 100%-ban beazonosítható.
Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat:
Én a következőképpen csoportosítom a geometriailag háromszögnek látszó alakzatokat:
1) valódi háromszögek
2) ékek
3) kvázi háromszögek
4) nem háromszög
A valódi háromszögek 3-3-3-3-3 belső szerkezettel rendelkeznek és mindig adott trendszint utolsó előtti hulláma.
Az ékek, közismertebb nevükön az LD-k és ED-k, a trend egy induló, vagy
utolsó hullámaként jelennek meg. Az LD-k azonosítása sokszor nehézkes, mert nem
tudunk egyértelműen a trend fordulatára következni, hisz belső szerkezete
inkább korrekciós szerkezetre hasonlít (többségében 3-3-3-3-3, de
5-3-5-3-5 szerkezetek is előfordulnak), az ED-k már sokkal inkább
azonosíthatóak és kereskedhetőek, mert egy lökéshullám helyén a trendszint
utolsó hullámaként jelennek meg.
Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.
Nem háromszögek, a kedvenceim, amikor TA alapon behúznak egy hsz-t, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás.
Kvázi háromszögek, melyek annak látszanak, azonban valójában nem azok (többségében 1-2-1-2 sorozatok), kitörés az ellentétes irányba következik be, mint ahogy várjuk.
Nem háromszögek, a kedvenceim, amikor TA alapon behúznak egy hsz-t, négy pont alapján és teljesen összezavarja a többséget a későbbiekben az ármozgás.
Valódi –
elliotti értelemben vett – háromszögekről
tudjuk, hogy vagy 4. hullámként, vagy b hullámként jelennek meg, az adott
trendszint utolsó hullámként, mindig utolsó!
Valódi háromszög esetében A-C, B-D, vagy C-E
hullámok nagyságára 61,8% aránnyal megfeleltethető egymással. Ez a 78,6
négyzetre emelése miatt nagyjából annyit jelent, hogy A hullám után B hullám
sok esetben 78,6%-a, B nagyságához képest C hullám annak 78,6%-a, C után D
hullám várható mérete annak 78,6%-os nagyságrendjével feleltethető meg.
C helyét A és B ismerete esetén csak nagy kockázattal lehet a fenti zónát kijelölni, mivel a hsz-re utaló információ még nagyon kevés, inkább csak a fenti megállapítások képi szemléltetésére szolgál.
Ékek
Amennyiben LD-ről beszélünk, azaz impulzus első
hulláma, vagy egy ZZ A hulláma, akkor a célár előrejelzésre vonatkozó szabályt
nem tudunk felállítani. Az első és harmadik csúcs összekötésével hozzávetőleges
célár zónát tudunk kijelölni, LD soha nem lehet csonka, ezért a várható célára
a 3. hullám szintje felett lesz. LD esetében is igaz, hogy a harmadik hullám
nem lehet a legrövidebb, ezért és az ék jellege miatt az 5. hullám kisebb a 3.
hullámnál.
Amennyiben ED-ről beszélünk, akkor az alakzat
célára 5. hullám esetében az első hullám nagyságának 61,8 vagy 78,6%-a, csak ritkán
éri el az első hullám 100%-os szintjét. Tapasztalatom szerint az, hogy melyik Fibonacci szintre megy a piac, ugyancsak termék és timeframe specifikus
jellemző.
Kvázi
háromszögek
1-2-1-2-1-2 sorozat. Ebben az esetben a korábban
ismertetett technika alapján fibo 161,8% használatával több timeframen
határozhatunk meg célárakat. Ezt most részleteznem sem kell.
Nem háromszög
Ezekkel nem tudok mit kezdeni, meg kell találni a
valódi kontextust.
A háromszögek, ékek esetében kereskedési és elemzési szempontból is sokkal jelentősebb a következő szakaszok céláraira való következtetés lehetősége, de erről majd későbbiekben. Előtte majd jövök még a B hullámmal, a szeszélyes hölggyel.
Subscribe to:
Posts (Atom)