Stratégia

A héten kérdésként merült fel, hogy mik azok a kereskedési stratégiák. Részemről kereskedési stratégia alatt, azt az elvrendszert értem, ami megadja, hogy milyen feltételek teljesülése esetén, milyen időpontban, mekkora méretű, irányú pozíciót vállalok, milyen feltételezett kiszállási pont(ok) mellett és milyen stop loss szintet alkalmazva. Mikor kell/lehet növelni a pozíciót, illetve mikor kell a stop elérése előtt kiszállni, vagy csökkenteni. Mindezek áttételesen egyben a hozam/kockázat arányát is megadják. A stratégia része a MM is. Meggyőződésem, hogy a stratégia legalább akkora szerepet játszik a sikerben, vagy még többet, mit a jó elemzések készítése. Jó stratégiával rendelkezők 52-57% találati arány mellett csupán a kereskedésből is meg tudnak élni. Nagyon fontos, hogy a kereskedési stratégiát mindenkinek saját magának kell kialakítani (!). Magam részéről azt gondolom, hogy ezen  a téren tudok most a legtöbbet fejlődni és még nem vagyok azon a szinten, hogy a megszerzett tudást megosszam. Néhány példa:

Agresszív kereskedési stratégián, például olyan ponton szállunk pozícióba, amikor azt feltételezzük, hogy a második hullám véget ért, valamely FIBO szinten. Ilyenkor a stop a feltételezett FIBO szint alá kerül. Ugyanakkor nem biztos, hogy valóban ott ér véget a 2. hullám, de a magas hozam kockázat arány miatt szeretik a kereskedők.

Kamikaze stratégia, legalábbis én így nevezem például a számomra érthetetlen okból - az aktuális trenddel szemben - pozít felvevőt értem, amikor nincs semmi bizonyosság a fordulatra, a számozás helyességére és nevezetes FIBO szintet sem ért el az árfolyam.

Konzervatív stratégia, aki például egy első két hullám vége után csak akkor lép pozícióba, amikor az árszint meghaladta az első hullám végét, stop az első hullám szintje alatt. 

A stratégia számomra ezen felül a pozíció méretét is magába foglalja, illetve a piac további mozgására való reagálást (további pozi felvétele, illetve a meglévő csökkentése)

Forex

Korábban tettem egy kísérletet az OTP elemzések más blogban történő kezelésére, a tapasztalatok azt mutatták, hogy akkor az nem volt jó döntés. A határidő és az OTP elválasztása (esetleg a magyar részvénypiaci szereplők) egymástól nem célszerű. A napokban a buxban meglévő kérdések és tanácstalanság okán, illetve tekintettel arra, hogy a figyelmetek egy része érezhetően a forex alappal rendelkező ceritfikátokra irányult, kicsit mélyebben foglalkoztam a CHF/HUF keresztel. Egy olvasói felvetésre elgondolkoztam és arra jutottam, hogy teszek egy kísérletet, arra, hogy a forex jellegű dolgokat, más blogban kezeljem. Az oldal elérhetősége: Link. Meglátjuk, hogy mennyire válik be.

OTP - gyors

Korábbi bejegyzés: Link. Elsősorban a hetes ábrát nézzétek meg, erős a gyanúm, hogy egy háromszög lesz,  a záró alakzat. Persze, ehhez fordulat és chf gyengülés kell. Az alapok megvannak, forgalom nőtt, vonalban maradt (csökkenő, de magas forgalom a csúcsoknál), fordulós alakzat....

OTP hetes chart:

CHF - napos ábra frissités

CHF/HUF kereszt napos chart:

A hirtelen dinamikus emelkedés után, úgy látszik elkezdődött egy "tető" építés. Egyenlőre nem jutott túl 234-en. Ha ez marad, akkor joggal feltételezhetjük, hogy amit látunk az tényleg egy expanded flat. Ha igen, akkor egy lassú forint erősödés jöhet 5 hullámban, az ábrán látható a pont alá, ami nem fog gyorsan bekövetkezni, akár augusztus elejéig is eltarthat.
Most még nincs jó beszállási pont, csak "kamikaze" stratégia alapján!

Meglepetés e a jelenlegi helyzet?

Ma még nem írok elemzést, várom a további megerősítéseket. Addig is egy kis visszatekintés:

Az alábbi cikk a tavalyi év végén született, sokan nem olvashatták, így csatolom újra. A kérdés az, hogy mi is történik most, miért, lehetett e erre számítani? Szerintem igen. Az elmúlt két nap keringenek a hírek, már 250-es frank árfolyamról beszélnek, elkerülhetetlen görög csődről, a déli országok kiválásáról az euro zónából, az euró összeomlásáról stb. A portfólió cikke:  Euro: ez már a vég? Az egészben az az érdekes, hogy olyanok mondják mindezt, akik néhány nappal korábban még optimistán látták a helyzetet...

Nézzük, mit írtam a múlt év végén (a számokat nem aktualizáltam, a helyzet most sokkal rosszabb!):

2010. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK

A CDS cunami - kitekintés a jövőre - 2011-2012

Szokásomtól eltérően most nem valamiféle TA elemzést szeretnék írni, hanem inkább fundamentalista alapokon nyugvót. Kövezettek meg, tudom e két terület mindig is szöges ellentétben volt egymással...

Prechter szerint jön a nagy matuzsálemi hullám korrekciója, melynek elsöprő ereje lesz. Az ő nézeteit csak körvonalakban ismerem, de azt gondolom, hogy valami hatalmas összeomláshoz, valami hatalmas problémának kell lennie gazdaságban is. 2008-ban olvastam egy cikket, melyben Soros György nyilatkozta, hogy az ingatlanpiaci problémák eltörpülnek a CDS-ek veszélyei mellett. Az akkori cikk egy világméretű, mindent átfogó és elérő totális összeomlást vizionált, ami első olvasásra teljesen megrémített, elképzelhetetlenek tartottam és szépen lassan el is feledkeztem róla, csak Elliott hullámaival való kapcsolatba kerüléskor rémlett fel ismét. Az elmúlt- tágan értelmezett - időszakban bekerült a CDS fogalma a köztudatba is, bár kétlem, hogy sokan értenék mit is jelent ez, ennek ellenére a saját bőrükön bizonyosan érezni fogják! Találtam valami hasonlót abból az időből: cikk, ami röviden és jól vázolja, hogy miről van szó, miről beszélek. Érdemes elolvasni a cikket, mielőtt továbbmennél az olvasásban.

Mi változott azóta?

A CDS-ek összértéke gondolom jelentősen megnőtt, sajnos friss adatot nem találtam, de már a 2007-es cikkben említett nagyságrend is óriásinak tűnik. Nagyobb mint az USA, Japán és Kína GDP-je együtt, a világ GDP-je 2009-ben 58,14 ezer milliárd dollár volt!
A válság hatására is, mind többen és többen kötöttek biztosítást. A nemzetállamok adóssága jelentősen megnőtt a GDP-hez viszonyítva. Például:

                                                            2007                     2011

                              USA                       62%                      99%

                              U.K.                       44%                      82%

                              Japán                    188%                    234%

                              Franciaország          64%                      88%

                              Görögország           96%                     139%

                              Olaszország          104%                     120%

                              Spanyolország        36%                       70%

                              Írország                 25%                     102% 

                              Portugália               63%                       87%

                              Magyarország         66%                      79%
                              Kína                       20%                      19%

                                                                                                                                                  (forrás IMF, 2011 becsült adat)

Szóval a lufi még nagyobb lett és a bedőlés kockázata is. Vajon meddig lesz olyan, aki megmenti az épp az összeomlás szélén lévőket (PIGS, számos dél-amerikai állam), hogy ne induljon el a CDS cunami?  

Az első lehívott és ki nem fizetett biztosítás után a bizalom meg fog szűnni, vagy legalábbis erősen fog a nullához konvergálni. Gondoljunk bele, kiderül, hogy ezeket a termékeket is újracsomagolták, mint anno a jelzálogpiaci papírokat, vagy más trükköt alkalmaztak...
Óriási bizalom deficitbe kerül a pénzügyi rendszer, pedig pont a bizalom a működés alapja. Milyen következményei lehetnek ennek, egy barátom szerint ez rosszabb mint egy háború, lehet... de szerintem inkább világháború.

Először, amikor amerikai közgazdászok az EUR válságáról és esetleges megszűnéséről beszéltek, csak a "savanyú citrom" effektust véltem felfedezni. A fentiek alapján azonban azt gondolom, hogy reális esély van az EUR megszűnésére, vagy valamilyen formájú átalakítására.

A kérdés, mikor következik be?  Nem tudom megadni rá a választ, de de ja vu érzésem van. 2007 júliusában a CDS árak komoly emelkedésbe kezdtek (anno Magyarországon működő bankok 2-10 bps körüli felárral tudtak a piacról hitelt felvenni, ami szeptemberre- novemberre 35-50 bps-re is felment, akkor ez nagy problémának tűnt), komoly forrásgyűjtés kezdődött. Most ugyanezt látom a piacon, az új forrásért 7,0-8.5%-ot is adnak egyes bankok, extra feltétel nélküli betétlekötésre, miközben a jegybanki alapkamat "csak" 5,75%. Ez vagy a management bónusz feltétele, vagy valami megint nincs rendben...

A folyamatosan felmerülő fizetési problémák, a kockázatvállalási hajlandóság csökkenését vonhatják maguk  után, ami a CDS felárak emelkedéséhez vezethet. Kétségeink ne legyenek, a biztosítási díjakat beépítik a befektetők a hozamelvárásokba, azaz az adóssal fizettetik meg. A növekvő finanszírozási költségek, növelik a csőd bekövetkezésének valószínűségét, azaz a cunami elindulását. Ördögi spirál. Pici szerencse, vagy inkább a kitörését elodázó tény, hogy a lejárati szerkezete az állampapíroknak eltérő a különböző országokban, nyilván az extra felárat csak az új, vagy a megújított állampapír után kell fizetni, a régiek kibocsátásukkor érvényes CDS felárral futnak. Szóval penge élen táncolunk.

Elliott elveinél maradva, ami azt mondja, hogy a társadalom szinte minden területén fellelhetőek a hullámok, most bemutatom Magyaroszág CDS felárainak alakulását  (Forrás: www.dbresarch.com) hullámszemlélettel, ezt nem tudtam kihagyni:

Az ábra alapján - bár megerősítésre még jelen esetben is szükség van - a CDS árak emelkedni fognak hazánk esetében a jövőben. Azaz az állampapírok kibocsátásánál egyre magasabb költséggel kell számolni, ami egyre jobban terheli a költségvetést. Ennek a következményeibe nem megyek bele, gondolja végig mindenki és ne csak Magyarország esetében.

A témához kapcsolódó érdekes bejegyzés: Cimballi - adósságcsapda

A kitekintés folytatásában Elliott elmélete alapján fogom felvázolni a jövő alternatíváit a Bux és az SP esetében.